A magyar élelmiszergazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb potenciál van – mondta Varga Péter Digitális Jólét Program szakértő (IVSZ) Magyarország agrárstratégiája kapcsán a SME 2019 - Fókuszban a digitalizáció konferencián. A növénytermesztés és az állattenyésztés termelésében a rendszerváltás hatalmas törést okozott, majd az uniós csatlakozás hozott ugyan némi fellendülést a növénytermesztésben, de az állattenyésztésben nem.
A versenytárs országokban az agrárgazdaság hatékonyságához a digitális technikák jelentős mértékben hozzájárulnak. A digitális technológiának nagy szerepe van a termelés növelésében. A hazai agrárgazdaságban a működés szigetszerű, az adatoknak alacsony az értéke. Egy egész ágazat digitalizálása nem állami feladat, ha normálisan működik az az ágazat.
A hazai agrárgazdálkodók szerint a szerződéses fegyelem hiánya, a magas munkaadói járulékok és a magas bérköltség a legnagyobb gátló tényezői a fejlődésnek. Ám az a drága munkaerő, amely nem termel eleget – mondta a szakember.
Nagyobb gép helyett több információ
A legtöbb agrárvállalkozó új gépekkel vagy nagyobb kapacitású gépekkel szeretné a hatékonyságot növelni, de azt sem tudja, ezt a hatékonyságot hogyan fogja majd mérni. A vezetői információs rendszerrel alig foglalkozik valaki.
A digitalizáció, automatizáció, robotizáció hozhatna jelentős változásokat. A “Mezőgazdaság 5.0” lényege: robotika, mesterséges intelligencia. A “Mezőgazdaság 4.0” volt az adat alapú mezőgazdaság. Példaként a szakember a fejőrobotokat hozta fel. Műholdas helymeghatározás, sorvezető, automatikus, kormányzás, a vetőmag vagy a műtrágya differenciált kijuttatása, döntéstámogató rendszerek, drónok – sorolták a digitális megoldásokat a mezőgazdaságban. A jövő mezőgazdasága az információra és a tudásra épül.
Kormányzati adatvagyon
A DAS (Digitális Agrár Stratégia) a Digitális Agrár Akadémián keresztül gondoskodik a mezőgazdaságban a digitális tudás terjesztéséről. Az állami adatszolgáltatások hozzáférhetővé, nyílt, ingyenes adattá tétele, a kormányzati adatvagyon, a meteorológiai információk átadása is a koncepció része.
Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom Kft. ügyvezetője szerint cégük korábban 95 százalékban exportra termelt. A 2014-ben alapított cég 2016-ban stratégiát váltott, és spanyol példák nyomán modern technológiával a téli időszakban is termelni kezdett. Nagyrészt a magyar piacra, tavaly már csak 30 százalék volt az export aránya.
A vízízű paradicsom helyett
A cég a Priva szoftverrendszert használja az optimális klíma kialakítása érdekében az üvegházban. Hőmérsékletet, páratartalmat, fényviszonyokat, öntözést optimalizál, mindent, amire a növénytermesztésben szükség van. A munkaszervezést is online optimalizálják. Biológiai növényvédelmet használnak, hasznos rovarokat telepítenek vegyszerek helyett. Az öntözővizet száz százalékban újra felhasználják. A cég 3000 darab ezer wattos lámpát használ az üvegházaiban, egy fél kisváros áramfelhasználását érve ezzel el.
Miért hatékony ez az rendszer, miért ez a jövő? – tette fel a kérdést az ügyvezető. A spanyol paradicsom szerinte nagy vegyszerterheléssel készül, éretlenül szedik le és az úton, egy hét alatt érik meg. A klímát tűrő robusztus vetőmagokat használnak, az ízvilága, “beltartalmi értéke” a terméknek kérdéses.
Autó, bank és mezőgazdaság
A magyar paradicsomok némelyikében háromszor annyi likopin és hatszor annyi C-vitamin van, mint a spanyol vagy holland versenytársaknál. Ez az, amiért a paradicsomot esszük – mondta Márkus Zsolt. (“Erős antioxidáns, képes a szabad gyököket semlegesíteni, így védi a szervezetet a rák kialakulásától” – írja a likopinról a Wikipedia.) Az ízlelésünk nagyon megváltozott, erős impulzusokra van szükségünk, ezért új fajtákkal kísérletezik a Veresi Paradicsom.
Az IoT (Internet of Things, a Dolgok Internete) minden iparágra hatással lesz – mondta dr. Pete Gábor, a Vodafone Magyarország és Csehország IoT területért felelős vezetője. A autóipar és a pénzügyi szektor lehet az, ahol ez a leglátványosabb. Az IoT kulcsa az adattovábbítás, van valamilyen adatközlő eszköz, hálózat, és adattovábbító rendszer. A mezőgazdaságban az elsődleges kérdés, hogy milyen területeken tud az új technológia segíteni.
Csirkeól-felügyelet, 24 órában
Ilyen lehet például az optimális takarmány-felhasználás, az állat-egészségügy, a telephelyek energiafelhasználása, a biztonság, a csirkeólak távfelügyelete 24 órában – sorolta a szakember.
Nemrég egy pulykakeltető égett le, és más olyan balesetek is voltak, amelyeket meg lehetett volna előzni a megfelelő biztonsági megoldások alkalmazásával– mondta el. Az eszközök között említette az LPWA (Low Power Wide Area) kis energia-felhasználású, nagy hatótávolságú vezeték nélküli hálózati technológiát. Fixen telepített, eldugott helyeken levő, kevés adatot szolgáltató készülékek üzemeltetésére szokták használni.
Felpezsdült a levegő a Gazdasági és Energetikai Minisztérium körül. 
