A magyar élelmiszergazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb potenciál van – mondta Varga Péter Digitális Jólét Program szakértő (IVSZ) Magyarország agrárstratégiája kapcsán a SME 2019 - Fókuszban a digitalizáció konferencián. A növénytermesztés és az állattenyésztés termelésében a rendszerváltás hatalmas törést okozott, majd az uniós csatlakozás hozott ugyan némi fellendülést a növénytermesztésben, de az állattenyésztésben nem.
A versenytárs országokban az agrárgazdaság hatékonyságához a digitális technikák jelentős mértékben hozzájárulnak. A digitális technológiának nagy szerepe van a termelés növelésében. A hazai agrárgazdaságban a működés szigetszerű, az adatoknak alacsony az értéke. Egy egész ágazat digitalizálása nem állami feladat, ha normálisan működik az az ágazat.
A hazai agrárgazdálkodók szerint a szerződéses fegyelem hiánya, a magas munkaadói járulékok és a magas bérköltség a legnagyobb gátló tényezői a fejlődésnek. Ám az a drága munkaerő, amely nem termel eleget – mondta a szakember.
Nagyobb gép helyett több információ
A legtöbb agrárvállalkozó új gépekkel vagy nagyobb kapacitású gépekkel szeretné a hatékonyságot növelni, de azt sem tudja, ezt a hatékonyságot hogyan fogja majd mérni. A vezetői információs rendszerrel alig foglalkozik valaki.
A digitalizáció, automatizáció, robotizáció hozhatna jelentős változásokat. A “Mezőgazdaság 5.0” lényege: robotika, mesterséges intelligencia. A “Mezőgazdaság 4.0” volt az adat alapú mezőgazdaság. Példaként a szakember a fejőrobotokat hozta fel. Műholdas helymeghatározás, sorvezető, automatikus, kormányzás, a vetőmag vagy a műtrágya differenciált kijuttatása, döntéstámogató rendszerek, drónok – sorolták a digitális megoldásokat a mezőgazdaságban. A jövő mezőgazdasága az információra és a tudásra épül.
Kormányzati adatvagyon
A DAS (Digitális Agrár Stratégia) a Digitális Agrár Akadémián keresztül gondoskodik a mezőgazdaságban a digitális tudás terjesztéséről. Az állami adatszolgáltatások hozzáférhetővé, nyílt, ingyenes adattá tétele, a kormányzati adatvagyon, a meteorológiai információk átadása is a koncepció része.
Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom Kft. ügyvezetője szerint cégük korábban 95 százalékban exportra termelt. A 2014-ben alapított cég 2016-ban stratégiát váltott, és spanyol példák nyomán modern technológiával a téli időszakban is termelni kezdett. Nagyrészt a magyar piacra, tavaly már csak 30 százalék volt az export aránya.
A vízízű paradicsom helyett
A cég a Priva szoftverrendszert használja az optimális klíma kialakítása érdekében az üvegházban. Hőmérsékletet, páratartalmat, fényviszonyokat, öntözést optimalizál, mindent, amire a növénytermesztésben szükség van. A munkaszervezést is online optimalizálják. Biológiai növényvédelmet használnak, hasznos rovarokat telepítenek vegyszerek helyett. Az öntözővizet száz százalékban újra felhasználják. A cég 3000 darab ezer wattos lámpát használ az üvegházaiban, egy fél kisváros áramfelhasználását érve ezzel el.
Miért hatékony ez az rendszer, miért ez a jövő? – tette fel a kérdést az ügyvezető. A spanyol paradicsom szerinte nagy vegyszerterheléssel készül, éretlenül szedik le és az úton, egy hét alatt érik meg. A klímát tűrő robusztus vetőmagokat használnak, az ízvilága, “beltartalmi értéke” a terméknek kérdéses.
Autó, bank és mezőgazdaság
A magyar paradicsomok némelyikében háromszor annyi likopin és hatszor annyi C-vitamin van, mint a spanyol vagy holland versenytársaknál. Ez az, amiért a paradicsomot esszük – mondta Márkus Zsolt. (“Erős antioxidáns, képes a szabad gyököket semlegesíteni, így védi a szervezetet a rák kialakulásától” – írja a likopinról a Wikipedia.) Az ízlelésünk nagyon megváltozott, erős impulzusokra van szükségünk, ezért új fajtákkal kísérletezik a Veresi Paradicsom.
Az IoT (Internet of Things, a Dolgok Internete) minden iparágra hatással lesz – mondta dr. Pete Gábor, a Vodafone Magyarország és Csehország IoT területért felelős vezetője. A autóipar és a pénzügyi szektor lehet az, ahol ez a leglátványosabb. Az IoT kulcsa az adattovábbítás, van valamilyen adatközlő eszköz, hálózat, és adattovábbító rendszer. A mezőgazdaságban az elsődleges kérdés, hogy milyen területeken tud az új technológia segíteni.
Csirkeól-felügyelet, 24 órában
Ilyen lehet például az optimális takarmány-felhasználás, az állat-egészségügy, a telephelyek energiafelhasználása, a biztonság, a csirkeólak távfelügyelete 24 órában – sorolta a szakember.
Nemrég egy pulykakeltető égett le, és más olyan balesetek is voltak, amelyeket meg lehetett volna előzni a megfelelő biztonsági megoldások alkalmazásával– mondta el. Az eszközök között említette az LPWA (Low Power Wide Area) kis energia-felhasználású, nagy hatótávolságú vezeték nélküli hálózati technológiát. Fixen telepített, eldugott helyeken levő, kevés adatot szolgáltató készülékek üzemeltetésére szokták használni.
Néhány órával azután, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy újabb tűzszünetet hozott tető alá, folyamatosak a harcok Thaiföld és Kambodzsa között. 
