|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
Az amerikai szenátusi külügyi bizottság szerdán támogatta az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében részt vevő cégek elleni szankciókat. A szenátusi bizottság 20:2 arányban szavazta meg azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében büntető intézkedésekkel sújtanák azokat a vállalatokat, amelyek részt vesznek a Gazprom orosz energetikai állami vállalat Oroszországtól Németországig húzódó vezetékének építésében.
Az Európa Energiabiztonságának Védelme néven ismertetett törvényjavaslat voksolásakor a 10 demokrata párti szenátor közül kilenc csatlakozott a republikánusokhoz. Jim Risch, a külügyi bizottság republikánus elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott: "ez a törvény célirányos és időben született meg az ártalmas orosz befolyás elhárítására".
Az idahói politikus kifejtette, hogy a törvény révén nemcsak azokat a cégeket szankcionálják, amelyek az Oroszország és Németország között épülő Északi Áramlat-2 vezeték építésében vesznek részt, hanem azokat is, amelyek részt vettek az Oroszországot és Törökországot összekötő Török Áramlat építésében is. A Török Áramlat az idén kezdi meg működését, először Törökországba szállítva orosz gázt, majd a tervek szerint később ellátva az Európai Uniót is.
"Ezek a vezetékek hozzájárulhatnak Ukrajna további destabilizálásához és a Putyin-rezsim gazdagodásához, valamint kockáztatják a NATO-tagállamok biztonságát is" - fogalmazott Risch szenátor.
A republikánusok közül egyetlen szenátor szavazott a törvényjavaslat ellen. A kentuckyi Rand Paul azzal érvelt, hogy a törvény "kárt okoz a szövetséges nemzetek európai vállalatainak".
A szenátusi bizottság támogató voksolása után még a szenátus egészének is szavaznia kell a törvényjavaslatról. Amennyiben a javaslatot ott is megszavazzák, akkor a törvényben foglalt szankciók sokféle formában sújthatják az érintett cégeket: vezetőiktől megtagadhatják az amerikai vízumot, vagy megnehezíthetik a vállalatoknak a dollár alapú pénzügyi tranzakciókat.
Sajtóértesülések szerint a várható szankciók érinthetik például az olasz Saipem, vagy a holland Allseas nevű vállalatokat, amelyektől már megrendelték a tenger alatti vezetékek elhelyezésével kapcsolatos, speciális tudást és felszerelést igénylő munkákat.
Donald Trump amerikai elnök többször is bírálta az Északi Áramlat-2 megépítését, különösen pedig a vezeték megépítését támogató Angela Merkel német kancellárt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 1,63 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig. 
