A Flightglobal szaklap összesítése szerint a következő húsz évben mintegy 44 ezer új repülőgépet vesznek majd át a légitársaságok üzemeltetésre, ezek piaci értéke megközelíti a háromezer milliárd dollárt.
A lap előrejelzésében azzal számol, hogy a következő húsz évben éves szinten 4,7 százalékos utas-, valamint 4 százalékos áruforgalom-bővülés lesz, ennek kiszolgálásához pedig mintegy 44 ezer új repülőgépre van szükség. Ezek 65 százaléka keskenytörzsű, 48 százaléka pedig szélestörzsű gép lehet.
A kisgépeké a jövő?
Előbbi piacon a Flightglobal előrejelzése szerint a legnagyobb részt, 60 százalékot a 150 székes konfigurációk tehetik ki, ugyanakkor emelkedni fog a 200 székes verziók aránya. A szélestörzsűeknél a jelenleg is legnépszerűbb, 300 székes variánsok maradnak az érdeklődés fő középpontjában, az átadott nagy gépek 40 százaléka tartozhat ebbe a csoportba.
Számításaik szerint az újonnan átvett gépek kevesebb, mint felét szánják a régi gépek cseréjére, a többi a növekedő utasforgalmat és hálózatot fedi le. Ugyanakkor az előrejelzések azt mutatják, hogy a jelenleg forgalomban lévő gépek 74 százalékát, 18 ezer gépet cserélnek le 2036-ig, 2100-at pedig áruszállítóvá konvertálnak. Ezzel a szolgálatban lévő flotta mérete a maihoz képest 81 százalékkal 51 200 gépre bővül.
A legnagyobb felvevőpiac Ázsia-Óceánia lesz, ahova az új gépek 40 százaléka érkezhet, Észak-Amerikába az új beszerzések 18, Európába 16 százaléka kerülhet. A legnagyobb piaci szereplő az Airbus és a Boeing marad, de a kisebb gyártóknak a maihoz képest némileg nagyobb piaci részesedés jut, konkrét arányokat azonban a Flightglobal nem közölt, annyit írt, hogy a megrendelések értéke 250 milliárd dollár lehet.
A kormány június végével kivezeti a védett üzemanyagárakat. Az elmúlt 3 hónap sokba került, havonta 50 milliárdjába fájt a magyar költségvetésnek. 
