Harmadik szakaszában van a növekedési hitelprogram (nhp), idén év elejétől szeptember végéig a vállalkozások 231,8 milliárd forint összegű szerződést kötöttek, amelynek 68 százaléka új beruházási hitel, 32 százaléka pedig új lízingügylet - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) oldalán. Az nhp harmadik szakaszában kizárólag ilyen típusú ügylet finanszírozására van lehetőség, forgóeszköz-finanszírozásra és hitelkiváltásra nincs.
Ebből jött össze
Az MNB tájékoztatása szerint a harmadik szakaszban a forinthitelek és a devizahitelek nyújtását lehetővé tevő első, illetve második pillérben az érintett vállalkozások 166,5 milliárd, illetve 65,3 milliárd forint összegű szerződést kötöttek. A forinthiteleknél 110,5 milliárd forint beruházási hitel, 56 milliárd forint pedig lízingügylet formájában jött létre.
A devizahiteleknél 48 milliárd, illetve 17,3 milliárd forint értékű hitel keretében valósult meg beruházási hitel, valamint lízingügylet.
|
| Forrás: mnb.hu |
De kinek ment?
Vállalatméretet tekintve az első pillérben nyújtott hitelek összegének 60 százaléka mikrovállalkozásokhoz köthető, míg a második pillérben kihelyezett finanszírozás közel fele középvállalatokhoz került. A két pillérben együtt az ügyletek közel 92 százaléka a mikro- és kisvállalkozásokhoz kötődik.
Az ágazati eloszlás azt mutatja, hogy a forinthiteleknél a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem részesedése kimagasló, a hitelek mintegy 60 százaléka ebbe a három ágazatba irányul, míg a devizahiteleknél az ingatlanügyletek mellett a szállítás, raktározás és a feldolgozóipar dominanciája érvényesül, együttes arányuk közel 80 százalékot tesz ki.
A ténylegesen kinn lévő - a múltbeli törlesztéseket, valamint a még le nem hívott hitelrészeket nem tartalmazó - hitelállomány 168 milliárd forint. Az nhp három szakaszában 2013 júniusa óta együttvéve 34 735 vállalkozás jutott finanszírozáshoz csaknem 2358 milliárd forint összegben.
Egyre látványosabb az elégedetlenség. 
