A Budapest Airport az év hátralévő részében várható járattörlések és utasszámcsökkenés miatt legfeljebb 5,5 millió utasra számít idén, ezzel módosította a három hónappal ezelőtt kiadott éves prognózisát.
A repülőteret üzemeltető Budapest Airport az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a tavalyi utasforgalmi rekord után az idén újabb kiváló évre számított, több mint 17 millió utassal.
Ehhez képest a repülőtér augusztus végéig csak 3,5 millió utast fogadott, szemben a tavaly augusztus végéig számlált 10,6 millió utassal. Az áprilisi mélypont után - lassú emelkedést követően - augusztusban az utasszám elérte a 393 665-öt, azonban ez is messze elmarad a tavaly augusztusi 1,6 milliós utasszámtól - tették hozzá.
Jelezték, hogy a kormány által bejelentett beutazási korlátozások várhatóan hasonlóképpen fogják befolyásolni az utasforgalmat, mint ahogyan az március közepe és június között történt. A Wizz Air és a Ryanair már bejelentette járattörléseit a következő időszakra, a többi légitársaság pedig a napokban dönt a menetrend újratervezéséről és járataik törléséről.
A várható járattörlések és utasszámcsökkenés alapján a Budapest Airport arra számít, hogy a következő időszakban legfeljebb napi 3000 utasa lesz, az ilyenkor szokásos napi 45-50 000 helyett. Az idei éves utasszám a tervezett maximum egyharmada lehet.
Kitértek arra is, hogy a Budapest Airport 2020-as, még a koronavírus-járvány előtti üzleti terve sem az utasszám, sem pedig a pénzügyi mutatók területén nem fog teljesülni (erről lapunk augusztus végén számolt be). A vállalat március óta a leálló légiközlekedés következtében szinte minden bevételétől elesett, amely a 2020-as pénzügyi eredményekre is jelentős hatással lesz - közölték.
A nyilvánosan elérhető céginformációk alapján a 2019. december 31-ével zárult pénzügyi évet közel 333 millió euró árbevétel mellett 88 millió euró adózott nyereséggel zárta a Budapest Airport Zrt. A társaság árbevétele 2018-ban 297 millió eurót tett ki, adózott eredménye pedig 76 millió euró volt.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
