A testület döntésében elutasította a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a büntetés súlyosbítására vonatkozó indítványát, valamint a két vádlott fellebbezését is, és megerősítette az elsőfokú ítéletet, amely szerint Sanader hat év, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt pedig távollétében két év börtönbüntetést kapott.
A legfelsőbb bíróság indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy 10 millió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. A pénzt fiktív szerződés alapján Robert Jezic, a per koronatanújának céges számlájára kellett volna átutalni. 2009-ben 5 millió euró megérkezett a számlára, míg a másik ötmillió euró nem került befizetésre - közölte a testület. Bár Jezic megígérte a tárgyaláson, hogy átutalja az említett 5 millió eurót a bíróság számlájára, ez egyelőre nem történt meg.
A Mol-csoport közleményében csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt. A horvát eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok miatt Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a horvát alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért - írták.
Kiemelték, több mint tíz éve húzódik Horvátországban az a gazdasági érdekek által motivált tisztességtelen eljárás, amelyről 2015-ben a horvát alkotmánybíróság már kimondta: a volt miniszterelnököt súlyos jogsértések árán ítélték el. Az alkotmánybíróság akkor is több súlyos eljárási hibát jelzett, és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a Zágráb megyei bíróságot. "Mivel jelen eljárásban a tisztességes eljárás feltételeinek a minimumát sem teljesítve még súlyosabb és nyilvánvalóbb jogsértések történtek, meggyőződésünk, hogy ez az ítélet sem fogja kiállni az alkotmánybírósági kontrollt" - húzták alá.
A Mol szerint beigazolódott a magyar Fővárosi Törvényszék 2018-as döntése, miszerint fennáll a veszélye annak, hogy a horvátországi eljárás során sérülni fog a tisztességes eljáráshoz való jog, és nem biztosítható az ügy pártatlan elbírálása. Emlékeztetettek: a Horvátország által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás is arra az egyértelmű következtetésre jutott, miszerint Horvátország nem tudta bebizonyítani, hogy Hernádi Zsolt megvesztegette Sanadert.
Hangsúlyozták: a Mol ragaszkodik a korábbi álláspontjához, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen, az elnök-vezérigazgató pedig továbbra is élvezi a Mol Nyrt. Igazgatóságának teljes bizalmát és támogatását. Jelezték: a Mol INA-val kapcsolatos stratégiája változatlan, továbbra is elkötelezett az INA legjobb érdekeit képviselő vállalatirányítás mellett.
A Mol 2003-ban szerezte meg az INA horvát olajipari vállalat 25 százalék plusz egy részvényét, majd 2008 végén további 22,15 százalékot vásárolt, és megegyezett a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről is. A Mol ezt követően további részvényeket vett a piacon, és jelenleg 49,08 százalékos részesedése van a horvát vállalatban.
2011-ben az USKOK vádat emelt Sanader ellen a Hernádi Zsolt részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt, majd 2013-ban a Mol elnök-vezérigazagató ellen is vádat emelt. Erre reagálva a magyar igazságszolgáltatás is nyomozni kezdett. A Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást ennek hiányában megszüntette.
Ugyanebben az ügyben Horvátország 2014-ben az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberben hozott ítéletet. A nemzetközi választottbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert. A bíróság hangsúlyozta, hogy a koronatanú, Jezic nem hiteles, a horvát bíróságok pedig elfogultan ítélkeztek.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
