Margrethe Vestager, az uniós bizottság digitális korra felkészült Európáért felelős biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján mindenekelőtt elismerte, hogy öt autógyártó, a Daimler, a BMW, a Volkswagen, az Audi és a Porsche rendelkezik olyan technológiával, amely az EU normák által előírtnál nagyobb mértékben képes csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.
Ugyanakkor kiemelte: a gyártók együttműködtek a nitrogén-oxid-tisztítás területén végzett műszaki fejlesztésekben, ezzel elkerülték a versenyt, amely azt szolgálta volna, hogy a technológia minden lehetőségét kihasználva a jogszabályban előírtnál nagyobb mértékben csökkentsék az autók károsanyag-kibocsátását.
A bírság az autógyárak 2009 és 2014 közötti jogellenes magatartását érintik, a gyártók ugyanis ebben az időszakban alkalmazták az úgynevezett AdBlue vagy karbamid adalékanyag felhasználását kipufogógázokhoz keverve, ami által a nitrogén-oxidok a katalizátorokban vízzé és nitrogénné alakulnak.
Amíg a Volkswagennek közel 500 millió eurót, a BMW-nek pedig közel 375 millió eurót kell fizetnie, addig a Daimlernek nem kell bírságot fizetnie, amiért együttműködött az Európai Bizottsággal és felfedte a kartell létezését. A két megbírságolt vállalat elismerte a kartellt és beleegyezett a jogellenes magatartás közös rendezésébe - közölte az uniós biztos.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a csütörtökön bejelentett, a bírsággal végződő eset nem kapcsolódik a 2015-ben kirobbant dízelbotrányhoz, amely azzal kezdődött, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatóak a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások.
Erről Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon. 
