Kész, vége! Tömeges elbocsátás jöhet a magyar ruha- és cipőboltoknál

Jövő hétfőig biztosan zárva tartanak a bevásárlóközpontok nem alapvető szükségletet kielégítő, zömmel magyar bérlők által üzemeltetett ruházati, cipő, elektronikai boltjai és egyes szolgáltató cégek egységei is, mint ahogy minden ilyen üzlet a városok sétálóutcáiban, főútvonalain és másutt is. Teljesen bizonytalan, hogy mikor nyithatnak ki ismét, sokkal valószínűbb, hogy csak húsvét után és akkor is eleinte csak korlátozott ideig vagy kevés vásárlót beengedve. Eleve nem sok vevőre számíthatnak, mert a háztartások költéseinek rangsorában - érthető módon - nem ezek a termékek vannak elöl. 

Egyébként az összes bolt, benne a plázákban működők újranyitását március 20-án a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara is kérte a kormánytól, éppen az elbocsátásoktól tartva. A kormány most legalább a hét végéig nem engedi meg az újranyitást és a tomboló járványt látva vélhetően meghosszabbítja a korlátozásokat. A Magyar Orvosi Kamara hétfőn drámai hangú levélben a plázák azonnali bezárást kérte a kormánytól, s elképzelhető, hogy ennek eleget is tesz a kabinet. Ez viszont tovább nehezíti az érintett bérlők helyzetét. 
  
Csordás Norbert, a Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete (BBÉE) szóvivője azt közölte lapunkkal, hogy a magyar divatáru és egyéb kiskereskedelmi, valamint vendéglátóipari vállalkozások közül egyre kevesebben tudják fizetni a bérleti díjakat. Már eddig is több hálózatnál voltak leépítések, de a még további zárvatartás miatt hamarosan nagy elbocsátási hullám indulhat. Az érintett kiskereskedelmi és vendéglátóipari cégeknél mintegy 100 ezren dolgoznak, illetve dolgoznának, ha lehetne - fűzte hozzá. 

Utalt a lapuknak néhány hete adott értékelésére, miszerint egyre elviselhetetlenebb a cégek pénzügyi helyzete és a kilátástalanság azóta csak fokozódott. A vállalkozások már hónapok óta a tartalékaikat élik fel, a magyar tulajdonú kkv-k túlélését nem segítik tőkeerős nemzetközi cégek. A fennmaradáshoz és a munkavállalók megtartásához az érdekvédelmi egyesület szerint kormányzati segítségre van szükségük.

A szóvivő most azt közölte lapunkkal, hogy múlt szerdán újabb találkozóra került sor az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egyik vezető tisztségviselőjével, de semmiféle érdemi választ nem kaptak újabb, hétpontos javaslatukra. Januárban már megkeresték az ITM-et, akkor a szaktárca türelmet kért tőlük, és megígérte, hogy részletesen válaszol és segít is az ágazatban működő kkv-knak. Ez mind a mai napig nem történt meg - emlékezetett Csordás Norbert. 

Vis maior és forintosítás

Az egyesület egyebek mellett azt javasolja, hogy a kormány - az önkormányzati ingatlanokhoz hasonlóan - rendeletbe szabályozza azt, hogy a kialakult vis maior helyzetre való tekintettel nem jogosultak a bérbeadók a bérleti díjak kiszámlázásra. A bérleti és kapcsolódó díjak 50 százalékos csökkentését kérik 2020. szeptember 1-től 2021. június 1-ig azokra az időszakokra, amikor nem volt teljes lezárás. A javaslatok között szerepel az euróban meghatározott bérleti díjak forintosítása 2020. március 1-től 2022. július 1-ig. Ezek egyébként már a januári javaslataikban is benne voltak.

A BBÉE most bérletidíj-emelési moratórium kihirdetését kéri 2024. január 1-ig, valamint kezdeményezi a bérleti szerződések felmondásának és a bérleti biztosítékok lehívásának megakadályozását is a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap végéig. Emellett ismét javasolják a forgalmi adó csökkentését a ruházati, cipő és a többi érintett szektor termékeire 2021. január 1-től, 15 százalékkal, legalább 18 hónapra, valamint a bérköltségek támogatását és moratórium kihirdetését a felszámolási eljárások megindítására. 

Csordás Norbert felhívta a figyelmet:ha a szektor nem kap azonnali kormányzati támogatást, az elbocsátások és boltbezárások után a kiskereskedelmet kiszolgáló gyártói háttér is nehéz helyzetbe kerül, ahogy a magyar kreatív ipar is. Az egyesület attól tart, hogy a járvány miatt bajba jutott magyar tervezők, gyártók és kereskedők elvesztik évtizedek alatt felépített piaci részesedésüket. A magyarországi bevásárlóközpontokban működő divatipari vállalkozások éves árbevétele 2019-ben meghaladta a 250 milliárd forintot.

A BBÉE több mint húsz magyar vállalatot, hálózatot képvisel, beszállítói és alvállalkozói körét beszámítva további több tucat cég érintett azáltal, hogy gyakorlatilag alig van forgalmuk idén és már tavaly is 30-70 százalékos kiesés volt több hónapon keresztül. Az általuk bérelt terület azonban nem haladja meg a 10-15 százalékot a legnagyobb plázákban, így a központok üzemeltetői egyelőre nem szenvedtek jelentős károkat a zárvatartásuk miatt.

Az elmúlt egy évben több központban is voltak tárgyalások, kisebb engedményeket is tettek a plázák üzemeltetői, ám a fix költségek zömét folyamatosan kifizettették. Az érintett magyar láncok tulajdonosai közül volt több is, amelyik saját zsebből vagy áthidaló hitelből fedezte a költségeit, hogy ne kelljen még nagyobb arányú elbocsátást végrehajtani.

A divatiparban (a kereskedőket is ide sorolták) összesen 15 milliárd forintot oszt szét a kormány. A bértámogatásra március végéig lehet jelentkezni. Azok részesülhetnek ebből, akiknek van két teljes lezárt üzleti éve, kkv-nak minősülnek és saját tőkéjük nem negatív. Természetesen sem felszámolási, sem NAV végrehajtási, sem végelszámolási eljárás alatt nem állhatnak.

Az Opten szerint a pályázók néhány prémium márkát leszámítva alacsony hozzáadott értékkel dolgoznak, jellemzően alacsonyan kvalifikált munkaerővel és alacsony bérszínvonallal. A kiírásnak 6722 társas vállalkozás, 891 egyéni vállalkozó és 19 szövetkezet felel meg. A cégek 2019-es évről leadott pénzügyi beszámolói alapján ez a 6722 cég összesen 1 552 milliárd forint árbevételt ért el, több mint 100 milliárd forint adózás előtti eredmény mellett. Az ágazat gondjait jól mutatja, hogy a cégek több mint 15 százaléka veszteséggel zárta a 2019-es évet, ami a koronavírus járvány miatt 2020-ban valószínűleg még nagyobb lesz, erről azonban vélhetően csak ősszel lesznek adatok, mert a beszámolók leadfási határidejét kitolta a kormány. Ezek a vállalkozások 2019-ben több mint 179 000 főt foglalkoztattak, az ő részükre a pályázat keretében bértámogatás is igényelhető.