A kibocsátók és a jegybank által felügyelt pénzügyi szervezetek adatszolgáltatásának minőségét alapvetően meghatározza a számviteli beszámoló készítésének minősége, az IFRS alkalmazására való felkészülés, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017. évi ellenőrzései során prioritásként kezeli az IFRS-re 2017. január 1-jével átálló intézmények gyakorlatának vizsgálatát - közölte az MNB szerdán.
A NAV is odafigyel majd ezekre a cégekre, erről itt írtunk bővebben >>>
A jegybank közleményében felidézi: a számviteli törvény 2016. január 1-jével hatályba lépett módosításával az Országgyűlés Magyarországon is megteremtette az eddigi magyar (HAS) helyett a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (International Financial Reporting Standards - IFRS) egyedi szintű beszámolókban való alkalmazhatóságát.
Kötelező
Az új előírások alapján azoknak az MNB felügyelete alá nem tartozó vállalkozásoknak, amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák, már 2017. január 1-jét követően kötelező lesz IFRS szerinti beszámolót készíteni, az MNB felügyelete alá tartozó pénzügyi szervezetek számára pedig - a kölcsönös biztosító egyesületek és a pénztárak kivételével - választhatóvá válik az IFRS-re való átállás.
2018. január 1-jétől valamennyi magyarországi székhelyű hitelintézet, hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás részére kötelező lesz az IFRS alkalmazása, megszűnik továbbá az IFRS alkalmazása alóli átmeneti mentesítés azon biztosítók esetében, amelyek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák.
Sehol sem lesz egyszerű
A jegybank tisztában van azzal, hogy az átállás kihívás elé állítja a felügyelt pénzügyi intézményeket, amit nehezít, hogy a pénzügyi eszközök besorolása és értékelése tekintetében - 2018. január 1-jei alkalmazással - új, az IAS 39-et felváltó IFRS 9 standardot fogadott el a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB). Időközben megtörtént az IFRS 9 standard Európai Unión belüli befogadása is.
A pénzügyi eszközök új besorolási modelljére történő átállás, valamint a várható veszteség alapú értékvesztési modell bevezetése nem csak a hazai pénzügyi intézményeket érinti. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) 2016. október 10-én tette közzé jelentését az európai hitelintézetek felkészülési gyakorlatának vizsgálatáról készített hatástanulmányát, az egyes témakörök kapcsán ajánlásokat is megfogalmazva. Az Európai Értékpapír-piaci hatóság (ESMA) a témával foglalkozó nyilvános közleménye 2016. november 10-én jelent meg.
A magyarországi kibocsátók és pénzügyi intézmények megfelelő felkészülése érdekében a jegybank figyelemfelhívó levelet juttatott el az érintett hazai pénzügyi intézményeket képviselő szakmai érdekképviseleteknek, a Budapesti Értéktőzsdének, illetve a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának. A jegybank emellett lefordíttatta és magyar nyelven honlapján is közzétette az EBA-jelentés ajánlásait, és az ESMA nyilvános közleményét. Az MNB ugyancsak publikálta az IFRS-nek a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján elérhető hivatalos magyar fordításának elérhetőségét, illetve a Magyar Bankszövetség egy, a témával részletesen foglalkozó szakmai cikkének linkjét.
Lengyelország hivatalosan is kiadatását kérte. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
