Július elején Magyarországon is életbe lépett az a jogszabály, amelynek köszönhetően az eldobható műanyag poharak, evőeszközök, tányérok és a szívószálak mellett a műanyag szatyroktól is elbúcsúzhatunk. Ugyan számos boltban még most is találkozhatunk ilyen csomagolóanyaggal, ám mivel forgalmazni már nem lehet ezeket, így előbb-utóbb a készletek elfogynak, és valóban eltűnnek majd az életünkből.
A lépésnek köszönhetően nagyon sok műanyag hulladéktól mentesül a környezet, ugyanakkor sokak számára jelentett fejtörést a szabályoknak való megfelelés. A koronavírus-járvány által egyébként is sújtott vendéglátóiparnak például – köszönhetően a kiszállított mennyiségek megugrásának - évi 15 ezer tonnányi egyszer használatos műanyagot (ételtartó dobozok, italpoharak, zacskók) - kell kiváltani más, környezetbarát termékkel. De nem csak a vendéglátósok, hanem az élelmiszeripar is kihívások elé került, ráadásul utóbbi sokkal nagyobb volumenben használ egyszerhasználatos műanyagokból készülő csomagolóeszközöket.
A szakértők szerint a kiváltás alternatívái közül az úgynevezett lebomló műanyagok valójában több problémát okoznak, mint hasznot, hiszen ezek az úgynevezett oxidatívan lebomló zacskó mikroműanyagokká hullanak szét, így akár évszázadokig szennyezve a környezetet. A természetes alapú, például kukoricakeményítőből készült (PLA) lebomló zacskók szintén nem jelentenek megoldást, mert a gyakorlatban jelenleg ezek is hulladéklerakón vagy égetőben végzik. Folyókba kerülve vagy az erdőszélen pedig ugyanúgy szennyezik a környezetet és még csak le sem bomlanak maguktól, hanem kizárólag speciális komposztálókban, magasabb hőmérsékleten vagy nyomáson lehet megsemmisíteni.
A visszagyűjtött műanyagot számos esetben energetikai hasznosítás címén elégetik. Ez az eljárás nemcsak szennyező gázokat bocsát ki a levegőbe, de egyértelműen pazarolja az erőforrásokat, és veszélyes hulladékot hagy hátra a folyamatban.
Pedig a műanyagok korlátozásának a keletkező hulladékmennyiség csökkentése mellett éppen a karbonkibocsátás visszaszorítása lenne a célja. Ez már csak azért is fontos, mert közismert tény, hogy a klímaváltozás óriási fenyegetést jelent az emberiség számára, nem véletlenül tűzte ki célul az Európai Unió, hogy 2050-től a karbonmentes működésre áll át. Ettől remélik ugyanis, hogy sikerül az átlaghőmérséklet növekedését lassítani, és a visszafordíthatatlan folyamatot megindító 1,5 Celsius fokos emelkedés alatt tartani. A hétköznapi emberi tevékenységek mindegyikéhez kapcsolódik szén-dioxid-kibocsátás, és mindegyiknek van alacsonyabb kibocsátással járó, a klímát kevésbé veszélyeztető alternatívája.
Amennyiben nem csak a jogszabályi kötelezettségek, hanem saját jól felfogott érdekünk miatt is csökkentjük az általunk termelt hulladékot, azzal – hangozzék ez bármilyen patetikusan is – a saját és gyermekeink jövőjét is védjük. A műanyagok helyettesítésének szerencsére a hétköznapokban egészen triviális módszerei vannak, amelyek ráadásul plusz energiát sem igényel tőlünk, csupán egy kis odafigyelést. Így például a zacskó helyett vászontáskát, PET-palackos italok helyett használhatunk saját kulacsot, a zöldségesnél, pékségben használatos vékony műanyag zacskókat lecserélhetjük zsinóros vászonzsákokra, már egy-egy ember is csak a fenti alternatívákra áttérve évente több kiló műanyagtól szabadíthatná meg a környezetet. Elcsépeltnek hangzik, de a Földből csak egy van. Hiába vannak űrkutatások, sokkal egyszerűbb megőrizni élhetőnek a Földet, mint valahol egy másik bolygót megpróbálni lakhatóvá tenni!
Nap, mint nap sajnos az utcán is szembejövő hulladékok között egyébként „kiemelt” szerepe van a fent is említett műanyag zacskók és PET-palackok mellett a cigarettacsikkeknek is, a füstszűrök ugyanis szintén egyszerhasználatos műanyagból készülnek. A dohányzással járó környezetterhelés ráadásul túlmutat a keletkező hulladékon, hiszen a cigarettázás során füst is keletkezik. Ez pedig nem csak szén-dioxidot tartalmaz, hanem emellett olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. A füstben keletkező több ezer vegyi anyag közül 93-ról már megállapította az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az az egészségre. Sokan nem tudják, de ezek az anyagok felelősek elősorban a dohányzáshoz köthető megbetegedésekért is.
A dohányzás minden formája káros és számos betegség kialakulásáért felelős, és mivel jelentős a szén-dioxid kibocsátása, a környezetkárosító hatása sem elhanyagolható. Épp ezért a legjobb, ha egyáltalán el sem kezdünk dohányozni. Ha ez már megtörtént, akkor egyedül a leszokással szüntethetőek meg teljes mértékben a dohányzás környezeti és egészségügyi ártalmai. Sokan vannak azonban, akik az ismert kockázatok ellenére sem szoknak le. Ezen felnőtt dohányosok tájékozódhatnak a füstmentes technológiákról, melyek égés és füst hiányában akár 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a cigaretta. Ráadásul ezen technológiák egy részénél nem keletkezik csikk sem vagy az eszköz újrahasznosítható életciklusa végén. A teljes ártalomcsökkentést azonban csak az biztosíthatja, ha tartózkodunk a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásától.
Bár sok dohányos megfelelően kezeli és helyezi el a cigarettázás során keletkező csikkeket, így is túl sok hulladék kerül a környezetbe. A szemetelés megszüntetésének leginkább fenntartható módja a megelőzés – legyen szó károsanyag-kibocsátásról vagy hulladékkezelésről. Tehát az a cél, hogy a dohányzók tartózkodjanak attól, hogy a csikkekkel szemeteljenek, és azokat a kommunális hulladékkal együtt megfelelő hulladékgyűjtőkbe gyűjtsék. Kiemelt társadalmi feladat, hogy lehetővé váljon a megfelelő hulladékkezelés, tudatosodjon a közvéleményben a szemetelés problémájának súlyossága, és kialakuljon egy tudatos fogyasztói szemléletformálás, amely a megelőzést, valamint a műanyag hulladék hatékony csökkentését célozza meg.
A dohányzás kapcsán a legjobb, ha egyáltalán el sem kezdünk dohányozni, vagy ha dohányzunk, akkor mihamarabb leszokunk a cigarettáról, hiszen csak így kerülhetjük el a dohányzás okozta egészségügyi és környezeti ártalmakat.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Szinte véletlenül derült ki, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vizsgálja az ügyet. 
