„A Pécsi Sörfőzde termelési adatai üzleti titoknak minősülő adatok, az általa befizetett adó pontos összege pedig adótitkot képez, így az Ön által kért adatok nem adhatók ki, nem nyilvános információk, a jogosult, azaz a Pécsi Sörfőzde hozzájárulása nélkül mással nem közölhetőek”. Ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arra a képviselői írásbeli kérdésre, miszerint „Mennyi adóbevételtől esik el a magyar költségvetés azért, mert a Matolcsy György rokonai által tulajdonolt Pécsi Sörfőzde nem nagy sörgyártóként fizet adót”?
A kérdést vélhetően a Világgazdaság március végi cikke ihlette. Abban ugyanis Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke elmondta, abban, hogy a kisüzemi sörfőzdék 2018-ban több mint dupla annyi, 1,08 millió hektoliterfokos komlónedűt gyártottak, mint 2017-ben (442,4 ezret), „a szegmens dinamikus fejlődése mellett az is nagyban hozzájárult, hogy már a profilt váltó Pécsi Sörfőzde sem nagy sörgyártóként fizet jövedéki adót”. Utalva arra, hogy a jövedéki törvény 2018. január 1-jétől jelenősen, az addigi évi 8 ezerről 200 ezerre emelte azt az éves hektoliter-plafont, amelynek elérésig egy cég kisüzemi sörfőzdének minősül. Mivel 200 ezer hektoliter alatt hektoliterfokonként 810 forint a jövedéki adó (vagyis feleannyi, mint 200 ezer felett), az 1,08 millió hektoliterfokos mennyiség után a kisüzemi sörfőzdék 874,9 millió forint jövedéki adót fizettek be, szemben a 2017-es 546,2 millió forinttal.
A jegybankelnök unokatestvérei
Matolcsy György rokonai alatt pedig Szemerey Tamásra és Zoltánra, a jegybankelnök unokatestvéreire utalt a képviselő, miután a Pécsi Sörfőzdét közel fele-fele arányban birtokolja a Szemerey Zoltán és fia, Bertalan cége, a MAVA Befektetési Tanácsadó Kft., valamint a Matolcsy-unokatestvér közvetett érdekeltségében lévő BanKonzult Commerce Kft. Már a jövedéki törvény ominózus megváltoztatásakor is azt rebesgették a szakmában, hogy azt a Pécsi Sörfőzdére szabták, mivel kizárólag nekik kedvezett az ötven százalékos adókedvezményt biztosító határ 25-szörösére emelése.
Erre utalnak a cég éves beszámolóinak adatai is. Azokból ugyanis kiderül, hogy a Pécsi Sörfőzde piaci részesedése 2016-ban még 6,1 százalék körül volt, ami közel 400 ezer hektoliternyi sör gyártásának felelt meg, ami után 2,56 milliárd forint jövedéki adót szurkoltak le. Ám piaci részesedése 2017-ben jelentősen, csaknem a felére, 3,6 százalék körülire zuhant. Ezt éves beszámolójában az új tulajdonosok stratégiai döntésével magyarázták, miszerint az olcsó kategóriás sörök értékesítéséből jelentősen visszavettek, s 2017. július végétől kisüzemi sörfőzdeként működnek. Márpedig ez kísértetiesen egybeesik a jövedéki törvény megváltoztatásának parlamenti megszavazásával, ami által a Pécsi Sörfőzde pont olyan mennyiségre vihette le az általa előállított sörmennyiséget, ami után jelentősen eshetett az adóterhük.
Maradva a képviselő kérdésénél: nem elképzelhetetlen, hogy a Pécsi Sörfőzde a tavalyi év után több mint 2 milliárd forinttal kevesebb jövedéki adót fizethetett be a költségvetésbe, mint a kisüzemi létre való áttérése előtti utolsó teljes 2016-os üzleti éve után.
Hetvenezer hektoliterrel több, 6,29 millió hektoliter sört fogyasztottunk 2018-ban a tavalyelőttinél - tette közzé a Magyar Sörgyártók Szövetsége. Az öt legjelentősebb hazai gyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Calsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt. és a Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes belföldi értékesítése tavaly több mint 15 millió palackkal haladta meg az előző évit, ami 1,2 százalék feletti növekedésnek felel meg. Emelkedett az import sörök mennyisége is, mintegy 220 ezer hektoliterrel, s 2018 végére megközelítette a 700 ezer hektolitert, ez a teljes belföldön értékesített mennyiség 11 százaléka. A szövetség alapvetően az úgynevezett prémium és szuper prémium sörök bővülő fogyasztásának tudja be, hogy az iparág csaknem 3 milliárd forinttal több, 80,1 milliárdnyi járulékot és adót fizetett be az államkasszába. Ebből a jövedéki adó közel 42,5 milliárdra, az általános forgalmi adó 30,5 milliárdra rúgott.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,74 pontos nyitás után emelkedett kedden kora délutánig.
