|
| A hideg idő miatt elfagyott vízórák a Debreceni Vízmű Zrt. Balmazújvárosi úti telephelyén (Kép forrása: MTI Fotó, Czeglédi Zsolt) |
A 6 megye 382 településén több mint 800 ezer ember ivóvízellátását, 200 településen mintegy 570 ezer ember szennyvízének elvezetését és tisztítását is biztosító, siófoki központú, állami többségi tulajdonú vállalat közleményében azt írta: a tudatos gazdálkodással 2016-ban 1 milliárd, idén 1,2 milliárd forintot sikerült spórolnia.
Kitértek rá, a H2O elnevezésű program keretében a korábban kiszervezett tevékenységeket teljesen vagy részben visszaszervezték, a hibaelhárítást, a karbantartást és a villanyszerelést is saját eszközökkel és belső erőforrással látják el. Mindez hozzájárul a munkaerő megtartásához is.
Meghúzták a nadrágszíjat
A szervezeti struktúra átalakításával felszámolták a párhuzamosságokat, felülvizsgálták az energetikai rendszert, szennyvíztelepeket korszerűsítettek, optimalizálták az ivóvíz-szivattyúk alkalmazását, csökkentették a gépjárműparkot, a szennyvíziszapot pedig nem szállítják, az az agráriumban hasznosul - közölték.
Jelezték, 2017 elején további költséghatékonyságot növelő programokat indítottak. Havi helyett féléves gyakorisággal olvassák le a nem lakossági fogyasztók vízóráit, a részszámlás ügyfeleknél kéthavi számlázást vezettek be.
A kintlévőségek kezelésére és az illegális csapadékvíz-bevezetések felderítésére 2017-től a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a társaság, amely új vállalati stratégiát készít a belső és külső kihívások, környezeti változások figyelembe vétele mellett - olvasható a közleményben.
Gondok vannak
| Az egész ágazat bajban van: a kormány saját tanulmányából az derül ki, hogy 3000 milliárd hiányzik >> |
Volencsik Zsolt, a DRV vezérigazgatója tavaly év elején, sajtótájékoztatón jelentette be a társaság H2O programját, amelyet a cég gazdaságtalan működésével, a szervezeti átalakítás szükségességével indokolt.
A problémák között említette a hálózati kapacitás kihasználatlanságát, az elöregedett közműveket, csőhálózatot, a szükséges felújítások elmaradását és a be nem fizetett lakossági díjakból származó, akkor 2 milliárd forint kintlévőséget.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint 2014-ben a vállalatnak még 843 millió forint millió vesztesége volt, 2015-ben azonban már 107 millió forint adózott eredménnyel zárt, 2016-ban pedig mintegy 334 millió forint volt a nyereség.
A kínai kereskedelmi minisztérium 20 japán szervezetet vett fel exportellenőrzési listájára, másik 20 japán vállalatot pedig megfigyelési listára helyezett. 
