A Világbanknál működő nemzetközi vitarendező szervezet, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) október 9-én döntést hozott a magyar állam és a francia Cheque Déjeuner (CD, vagy újabb nevén Groupe UP) cafetériacég vitájában - írja a 444.
Az ICSID a Cheque Déjeuner-nek adott igazat, és kártérítést ítélt meg a cégnek. Hogy pontosan mennyit, azt még nem tudni, de az biztos, hogy a CD 39 millió eurót, azaz kb. 12,6 milliárd forintot követelt az eredeti beadványában, tehát ez lehet az irányadó összeg.
A CD egyike volt annak a 3 francia multinak, amiket az Orbán-kormány kiszorított az étkezésiutalvány-piacról a cafetériarendszer 2011-12-es átalakításával. Ennek lényege az volt, hogy megemelték az étkezési utalványok adótartalmát, míg az újonnan bevezetett, állami cég által kiállított Erzsébet-utalványoké és a szintén új (OTP-s, K&H-s és MKB-s) SZÉP-kártyáké alacsony maradt.
A kormány az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításokat két dologgal indokolta: hogy javítsanak a magyar dolgozók étkezésén, és hogy az utalványpiacon tevékenykedő cégek nyereségét Magyarországon tartsák. A rendszert ebben a formában egyébként hónapok múlva fel is számolják, ugyanis már az Európai Unió Bírósága is megállapította, hogy jogellenes volt a bevezetése.
Közös pert indítottak
A CD a Ticket Restaurant utalványokat forgalmazó Edenreddel és a Sodexóval együtt fordult az ICSID-hez, és az Edenred ügyében már 2016-ban döntött is a testület: több mint 7 milliárdos kártérítésre kötelezte a Magyar Államot. Az ICSID korábbi döntései nem feltétlenül irányadóak az eléjük kerülő többi jogvitában, ezért a CD ügyében elvileg akár az államnak kedvező, az az Edenred-ügyben hozottal ellentétes ítélet is születhetett volna, és a magyar állam bizonygatta is az igazát.
A kormányt képviselő ügyvédek szerint a három francia cég azért vonult ki Magyarországról, mert a 2011-es jogszabálymódosítások után már nem volt többé jövedelmező az üzletük, márpedig ahhoz semmi joguk nincsen, hogy a magyar üzletük mindenképp jövedelmező legyen. A CD és az Edenred ügyvédei pedig azt bizonygatták, hogy a 2011-es reformok éppen arra irányultak, hogy az állam kisajátítsa az ő üzletüket, és kiszorítsa őket a magyar piacról. Az eddig lezárult két ügyben az ICSID is erre az álláspontra jutott.
Harmaduk sem vár bevételnövekedést. Mesterséges intelligencia, vámok, kiberkockázatok is hozzájárulnak a borús hangulathoz. 
