Weidmann a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában kifejtette, hogy a Commerzbank-részvények mintegy 73 százaléka volt felajánlható az UniCredit ajánlatában, ebből 18 százalékot ajánlottak fel a tulajdonosok. Az intézményi és kisbefektetők aránya kevesebb mint 3 százalékpontot tett ki, a fennmaradó részt pedig az UniCredithez partnerként köthető bankok adták.
„Az UniCredit így egy pénzügyileg nem vonzó ajánlattal is többséget tudott szerezni anélkül, hogy megfelelő kontrollprémiumot fizetett volna”
– mondta Weidmann a lapnak, hozzátéve, hogy ez a helyzet komoly kérdéseket vet fel a német felvásárlási joggal kapcsolatban, amelyeket a jogalkotóknak érdemes lenne megvizsgálniuk.
Az ajánlati időszak ugyan lezárult, az ügylet azonban még nem fejeződött be teljesen, mivel a hatósági jóváhagyások még nem születtek meg ahhoz, hogy az UniCredit ténylegesen átvehesse a felajánlott részvényeket. A Commerzbank júliusban adta fel az UniCredit felvásárlása elleni kampányát, miután az olasz bank fokozatosan
48 százalékos részesedést halmozott fel, ami már elegendő a közgyűlési határozatok érdemi befolyásolásához.
Weidmann arról is beszélt, hogy a német kormánynak egyelőre meg kellene tartania a Commerzbankban lévő részesedését, annak ellenére, hogy az eredetileg a 2008-as pénzügyi válság idején nyújtott mentőcsomag részét képezte. Mint fogalmazott, a jelenlegi szakaszban a kormány részvényesi jelenléte kulcsfontosságú ahhoz, hogy Németország mint gazdasági helyszín érdekeit aktívan képviselni lehessen.
Az Afganisztánban esetlegesen elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó vizsgálat lezárását rendelték el. 
