Az építőipar közel 50 ezer céget és 160 ezer alkalmazottat foglalkoztató giga ágazat. Különlegessége, hogy a többi ágazathoz képest rendkívül érzékenyen reagál a gazdasági és társadalmi változásokra. Mivel a hazai cégstruktúra rendkívül elaprózódott és jórészt tőkeszegény, a szektor a kisebb negatív gazdasági változásokra is magas felszámolási aránnyal és cégfluktuációval reagál.
Lehetetlen fenntartani
„Az elmúlt évek nehézségeit megrendelés oldalról elsősorban a központi beruházások visszaesése okozta. A szektor szerződésállománya gyakorlatilag 2014 óta folyamatosan csökkent 2016 nyaráig” – mondja az igazgató.
Az látható volt, hogy a központi beruházok volumene hosszú távon nem fenntartható, így a jogalkotók a kereslet ösztönzésével – pl.: alacsony jegybanki alapkamat, Családi Otthonteremtési kedvezmény – igyekeztek közvetett módon hatni a szektorra. Ezeknek az erőfeszítéseknek annak ellenére nem volt sokáig látszata, hogy az ingatlanárak évek óta felfelé mutató trendet mutatnak.
„2016 során a szerződésállomány esése mellett egész évben folyamatosan zuhant a termelés volumene is, de már látható volt a szektoron belüli átstrukturálódás”– mondja Pertics Richárd.Az épületek építésének termelési volumene csökkenésből fokozatosan növekedési pályára állt.Bár a termelésben még nem sikerült ellensúlyozni az infrastruktúra fejlesztések esését, a szerződésállomány változása összességében már pozitívba fordult júniusra. Ez azért is rendkívül kedvezőhír, mert évek óta először fordult elő, és hosszú távon pozitív kilátásokra enged következtetni.
Szintén pozitív hír az ágazatra nézve, hogy az alkalmazotti létszám is stabilizálódni látszik. A júliusi adatok szerint 160 ezer fő a szektor alkalmazottainak száma, ami 1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
2016 júliusában 225 céget alapítottak és 463 céget töröltek az ágazatban. A magas cégtörlési szám részben a konszolidáció eredménye, ugyanakkor az építőipar még mindig az egyik legfertőzöttebb ágazat. Az Opten – Cégfluktuációs Indexe - az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez – 20 százalék körüli értékeket produkált júliusban is, így az ágazat szereplőinek továbbra is résen kell lenniük szerződéskötéskor.
Biztató és kevésbé biztató jelek
További problémát jelent, hogy a megszüntetéshez vezető eljárások között még mindig 40 százalék körül van a felszámolások aránya, míg a többi szektorban 25-30 százalék körüli értékekkel találkozunk.
Pozitív jelenség ugyanakkor, hogy az újonnan indult felszámolási eljárások száma messze elmarad a lezárultakétól. 2016 júliusában 82 újonnan induló felszámolási eljárás volt az építőiparban és 177 céget szűntettek meg felszámolás eredményeként.
„A mostani tendenciát tekintve vélhetően 2017 elejéig megáll az építőipar esése, és a termelési volumenek is növekedési pályára állhatnak majd. Mindezek mellett talán még pozitívabb az a jelenség, hogy ezt a javuló trendet jó részben piaci folyamatok indukálják. Ezzel együtt nem szabad megfeledkezni az építőipar egyik legnagyobb problémájáról, a munkaerőhiányról, amire úgy tűnik még nincs megnyugtató megoldás” – emelte ki Pertics Richárd.
Nagyon-nagyon pusztító erőre lenne szükség az iráni atomlétesítmények ellen, egy ilyen csapás pedig visszaüthet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója 
