|
| A BMW Group leendő új gyárának helyszíne Debrecen határában. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
A BMW több európai város közül választotta ki Debrecent új autógyára helyszíneként, jelentette ki még július végén Szijjártó Péter a beruházás bejelentése alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a bajor prémiumautó-gyártó az alacsony adók, a rugalmas munkaerő-szabályozás, a duális szakképzés, valamint a színvonalas informatikai, műszaki képzések miatt választotta a hajdúsági várost.
Meghosszabbított munkapad
Emellett persze más okok is szerepet játszottak abban, hogy Debrecen nyerte az új gyárért folytatott európai versenyfutást. A befektetőknek fontos, hogy "Magyarország nagyon jól össze van kötve a Nyugattal” – idézte a Deutsche Welle egy osztrák gazdasági elemzőintézet, a Wiener Institut für internationale Wirtschaftsvergleiche szakértőjét a napokban.
Richter Sándor emlékeztetett arra, hogy a BMW-beruházás egy hosszú tradíció folytatása: Magyarország már a vasfüggöny leomlása óta „meghosszabbított munkapadként” szolgál a német autógyártók számára. Ő is előnyként említette a jól képzett munkaerőt és az adócsökkentéseket. A kilenc százalékos társasági adó például a legalacsonyabb az EU-ban.
Gyenge szakszervezetek
A munkáltató szempontjából pozitívum az is, hogy Magyarországon gyengék a szakszervezetek. „2012-ben alapvetően megreformálták a munkajogot, ami így kedvezőbb lett a vállalatok számára” – mondta a német lapnak Dirk Woelfer.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs osztályvezetője szerint a magyarországi cégeknél kevés érdekvédelmi szervezet működik, a munkavállalás keretfeltételeit pedig – Németországgal ellentétben – nem régiónként és ezen belül ágazatonként, hanem vállalatonként szabják meg. Ez szintén a munkáltatóknak kedvez.
Dirk Woelfer a vonzó tényezők között említette a debreceni repülőteret, a képzett munkaerőt és a helyi beszállítói hálózatot is. Emellett emlékeztetett arra, hogy a német vállalatok közvetve félmillió munkahelyet teremtettek Magyarországon, és az átlagnál magasabb fizetéseket kínálnak. Ráadásul míg korábban a kiszámíthatatlan jogi környezet negatívan hatott a cégekre, az elmúlt években ezen a téren is javult a helyzet.
Vörös szőnyeg
Richter Sándor szerint a magyar kormány a német autógyártóknak különleges védelmet biztosít, és kihagyja őket a külföldi befektetők elleni kampányaiból. Mint a német lap fogalmaz: kiteríti előttük a vörös szőnyeget.
Cserében ugyanakkor elvárja, hogy ne tegyenek neki keresztbe, és ne veszélyeztessék az oligarchái érdekeit. Igaz, ez ebben az iparágban nehéz is lenne, hiszen a magyar kormány (illetve gazdasági holdudvara) saját autógyárat nem akar alapítani.
Ki fog itt dolgozni?
Hosszútávon mindenesetre problémát jelenthet a képzett munkaerő hiánya. „A brain drain valós probléma. Az elmúlt években több százezer magyar hagyta el az országot, főleg a magasan képzettek mentek el” – emlékeztet a Deutsche Welle.
Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője, Debrecen volt polgármestere a Heti TV Pirkadat című műsorában a munkaerőhiányt firtató kérdésre azt mondta: a városban és környékén közel 400 ezer ember él, tehát szerinte még van megfelelő mértékű munkaerő-kínálat. Helyi híradások szerint viszont a térségben már most hatalmas a verseny a képzett dolgozókért: idén júniusban több mint ötezer álláshely volt betöltetlen.
Egyelőre arra sincs válasz, hogy a magyar kormány mennyivel támogatja a beruházást. Kósa Lajos szerint közvetve másfél év munkája van a gyár megszerzésében, és a magyarok tették „a legjobb helyszínajánlatot".
2023-ban indulhat a gyártás
Mint arról beszámoltunk, a debreceni gyár építése várhatóan 2019 második felében kezdődik. A beruházás értéke több mint egymilliárd euró. Az üzem kezdetben több mint ezer embernek ad majd munkát, emellett számos új munkalehetőség jöhet létre a beszállítóknál és egyéb szolgáltatóknál.
Német sajtóhírek szerint az üzem 2023-ban kezdheti meg működését, és kezdetben évi 150 ezer járművet (elektromos, hibrid és robbanómotoros autókat) gyárt majd.
Az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették. 
