1,12 millió autó állt forgalomba Európában a kilencedik hónapban, ami 343 ezerrel kevesebb, mint tavaly szeptemberben. Ha az év első 9 hónapját egyben vizsgáljuk, akkor azért lényegesen szebb a kép: 2,3 százalékkal több autót adtak el januártól szeptemberig, mint egy éve.

A szeptemberi zuhanás gyakorlatilag az egész piacot érintette - a JATO által követett 27 piacból 23 kétszámjegyű zuhanást könyvelhetett el, egyedül Horvátországban mértek emelkedést. A jelentős visszaesésre van magyarázat: számos modellt egyszerűen nem lehetett megvásárolni a kereskedésekben, mivel nem rendelkeznek a frissen életbe lépett WLTP szabályozás szerinti vizsgálati eredményekkel.

Mi az a WLTP, ami ennyire elintézte a piacot?

Röviden: az autókat most már csak úgy lehet eladni, ha olyan fogyasztási és károsanyag-kibocsátási adatokat mellékelnek hozzájuk, amelyek nem csak gyári- illetve tesztkörülmények között, hanem sokkal inkább a valós felhasználás közben is elérhetőek.

Hosszabban: 2017. szeptember 1-én lépett hatályba a WLTP (Könnyű Gépjárművek Világszerte Összehangolt Teszteljárása; Worldwide Harmonized Light-Duty Vehicles Test Procedure), amely fokozatosan váltja le a legutóbb 1997-ben módosított NEDC szabályozást.

A WLTP szabványát világszerte gyűjtött menetadatok alapján fejlesztették ki, és a belvárosi forgalomtól egészen az autópálya-szakaszokig magában foglalja a különböző menethelyzeteket. Az NEFZ-vel szemben a WLTP jóval dinamikusabb, mivel elődjénél jóval több gyorsítási és fékezési fázist tartalmaz, emellett az adott modell egyedi felszereltségének a saját tömegre, az aerodinamikai tulajdonságokra, valamint a fedélzeti elektromos hálózat áramfelvételére (készenléti állapot áramfelvétele) kifejtett hatását is tekintetbe veszi. Összességében a kapott eredmények sokkal közelebb állnak a mindennapos használat során észlelt eredményekhez.

A Renault által összeállított táblázat így hasonlítja össze a korábban használt NEDC és a jelenlegi WLTP vizsgálatokat:

2017 szeptemberétől nem lehet olyan új modellt bevezetni, ami nem rendelkezik WLTP szerinti fogyasztásmérési tanúsítvánnyal; 2018. szeptember 1. óta pedig nem is lehet értékesíteni olyan autókat, amelyek nem rendelkeznek ilyen újfajta fogyasztásmérési eredménnyel.

Felipe Munoz, a JATO globális elemzője úgy kommentálta az adatokat: a visszaesés valóban jelentős, bár valamelyest lehetett rá számítani. Amíg a piacon lévő modellek jelentős része nem rendelkezik az újfajta körülmények között végzett vizsgálati eredményekkel, addig továbbra is esni fognak az újautó-regisztrációk. A nagy kérdés az, hogy ez meddig tart majd - ez attól függ, a gyártók mennyi idő alatt tudják az új vizsgálati eljárásoknak alávetni azokat a modelljeiket, amelyeket a piacon akarnak tartani.

Ezért nem tudtál új autót venni

A JATO adatai szerint mindenesetre a piacon lévő modell-verziók mindössze 57 százaléka rendelkezik az új WLTP-nek megfelelő teszteredményekkel. Ez azzal jár, hogy az autószalonok sok esetben még a készpénzes vevőket sem tudják kiszolgálni értelmezhető határidővel: akár heteket vagy egy hónapnál is többet is kell várni addig, amíg a kiválasztott modell elérhetővé válik - ha éppen olyat sikerült kiszúrni, amelyik nem rendelkezik WLTP-teszttel. A kínálatból emellett sok gyártó ideiglenesen vagy véglegesen kivett bizonyos motortípusokat, amelyek nem felelnek meg az új normáknak.

Magyarország jobban teljesít

Az egyes országok piacai közül egyedül Horvátországban adtak el több autót, mint tavaly szeptemberben; a magyar piac viszont kiválóan teljesít. Nálunk volt a legkisebb visszaesés tavaly szeptemberhez képest, az első 9 hónapot egyben vizsgálva pedig Magyarországon volt az egyik legnagyobb, 26,6 százalékos emelkedés az értékesítésekben. A legnagyobb havi visszaesés a román piacon volt (-73,8 százalék), a német piac pedig látványosan szenved: 30 százalékot estek a szeptemberi értékesítések, az idei bővülés pedig mindössze 2,4 százalékos az első 9 hónapot tekintve.

Mélybe taszították a VW-t és a Golfot

Közel 8 éve a VW csoport vezeti a piaci eladásokat - ez a trend azonban most megtört. A csoport minden márkája veszített piaci részesedéséből. Volkswagenből 53 százalékkal kevesebbet adtak el, mint egy éve, Audiból 60 százalékkal (!), Seatból 33 százalékkal, Skodából pedig 29 százalékkal. A VW csoport a legnagyobb veszteséget épp a németországi piacon könyvelte el, itt 61 százalékkal csökkent az értékesítés. Csoportszinten az Opel/Vauxhall, Peugeot és Citroen márkákat is magába foglaló PSA előzte meg őket.

A német gyártók közül a BMW értékesítése 7, a Mercedesé 14 százalékkal esett egy év alatt.

2017 márciusa óta a VW Golf volt a legtöbbet értékesített modell Európában - szeptemberben viszont 71 százalékkal kevesebbet adtak el belőle, mint egy éve, így 12 helyet esett vissza a listán. Az Opel (az Egyesült Királyságban Vauxhall) állt az élre a márkák és a modellek ranglistáján is - ez utóbbi annak köszönhető, hogy Corsából 5 százalékkal többet adtak el, mint tavaly.

Történelmi mélyponton a dízel, csúcson az alternatív hajtás

A vállalati és flottás vásárlások piaci részesedése a teljes forgalmon belül szeptemberben az előző havi 59 százalékról 53-ra esett. Az értékesített autókon belül történelmi mélypontra zuhant a dízeles autók aránya, már nem éri el a 33 százalékot sem. Ezzel szemben az elektromos, hibrid és plug-in hibrid kategória részesedése történelmi csúcsra, 7,9 százalékra emelkedett - 85 300 darabot adtak el belőlük, ami 12,7 százalékkal több, mint tavaly szeptemberben. (Az alábbi ábrán a HEV a hibrid, a PHEV a plug-in hibrid, a BEV a tisztán elektromos autókat jelenti:)

A vásárlók rákaptak a városi terepjárókra

A vásárlók körében egyre népszerűbbek a városi terepjárók, avagy SUV-k: bár természetesen ebben a körben is esett az értékesítés volumene (közel 11 százalékkal), piaci részesedésük már elérte a 36,4 százalékot. Ez annak is köszönhető, hogy az SUV-k között sok az új, jobban felszerelt modell, így könnyebben felelnek meg a WLTP-teszteknek is. Szeptember legnagyobb vesztese a közép- és a kompakt kategória volt.