|
| EPA/JEROME FAVRE |
Nem véletlenül illetik Elon Muskot a való élet Tony Starkjaként, a Tesla-vezér az elektromos autózás, az űrutazás és a megújuló energia forradalmasítása mellett a közösségi közlekedés jövőjét is a szívén viseli. Erre egyébként rendkívül nagy szükség is van Amerikában, az ország nagysebességű vasútközlekedése ugyanis messze el van maradva az európai és az ázsiai rendszerektől. Ezen segítene a Musk által kitalált Hyperloop, amire a MarketWatch cikke szerint most bólintott rá – igaz, egyelőre csak szóban – az amerikai kormány. Az írásbeli engedélyt várhatóan ez év végéig kaphatja meg a projekt.
Just received verbal govt approval for The Boring Company to build an underground NY-Phil-Balt-DC Hyperloop. NY-DC in 29 mins.
— Elon Musk (@elonmusk) 2017. július 20.
Fenomenális kozmikus erő egy icipici kis csőben
Ha nagyon szőrszál hasogatóak akarunk lenni, akkor persze nem Musk volt az első, aki feltalálta az „emberi csőpostát”. A legelső vákuum-vasút terve még a huszadik század fordulóján, egy bizonyos Robert Goddard rakétafejlesztőtől származik, aki 1909-ben vázolta fel az ötletét az első, földalatti vákuumvasútra. A tervet végül 1972-ben a RAND Corp. valósította meg egy tesztpályán, ez volt a Vactrain, ám a köztudatba végül sosem került be. Egészen 2016-ig kellett várni, hogy megszülessen a kellő technológia, tudás és az üzleti modell ahhoz, hogy ebből a sci-fi projektből valami kézzelfogható legyen. Itt jön a képbe Elon Musk és az ő Hyperloopját üzemeltető Boring Co..
A Hyperloop igazából tényleg egy emberi csőposta. A tervek szerint a földalatti csövekben, levegőszegény (magyarul: vákuum) környezetben küldözgetnék az embereket tartalmazó kapszulákat, méghozzá irtózatos sebességgel: Musk egy korábbi becslése szerint a vonatok akár 1220 km/h sebességet is elérhetnek. Csak összehasonlításképp: a világ leggyorsabb vonata, a sanghaji Maglev 430,98 km/h átlagsebességre képes. A Tesla-vezér becslése szerint a Hyperloop-rendszer teljes kiötlése és megépítése ráadásul „aprópénzbe”, maximum 7,5 milliárd dollárba kerülne.
Nagyvárosokba egy sorozatnyi idő alatt
Az első Hyper-vonal New Yorkot, Philadelphiát, Baltimore-t és Washington D.C.-t kötné össze, gyakorlatilag elhanyagolhatóvá morzsolva így a nagyvárosok közti távolságot. A példa kedvéért: New York és Washington belvárosa mintegy 365 kilométerre van egymástól – ezt kocsival 4, vonattal 3 óra alatt tehetik meg az amerikaiak, és persze ott van a repülő is, ami ennél valamivel gyorsabb. Musk azonban mindennek aláígér: az új vonal ezt az utat 29 perc alatt tenné meg – tehát épp be tudnánk fejezni egy részt a kedvenc TV-sorozatunkból.
Ez ingázók millióinak tenné elviselhetőbbé az életét, hiszen a naponta fölöslegesen kieső utazási időt valami értelmesebbel is tölthetik. Utóbbi egyébként, úgy tűnik, rendkívül fontos a Tesla-vezérnek, a robotokkal elképzelt jövőben szintén az emberi szabadidő értelmes eltöltését jelölte ki az egyik legfontosabb követendő elvnek, erről korábban itt írtunk bővebben a Privátbankár.hu-n. >>>
Az egészségnek is jót tesz
Az ingázás egyébként rendkívül megterhelő a szervezetnek, mivel amellett, hogy stresszel jár, egyben csökkenti a dolgozók produktivitását. A MarketWatch felmérése szerint azok, akik naponta legalább 60 percet utaznak a munkahelyük és az otthonuk között nagyjából 7 napnyi produktivitást veszítenek el egy év alatt.
Emellett a hosszan ingázók között könnyebben találunk depresszióst (harmadával több, mint a nem-ingázók között), többeknek vannak pénzügyi problémái és 12 százalékkal többen számolnak be munkahelyi stresszről. Ráadásul az ingázók kevesebbet alszanak (átlagosan kevesebb, mint hét órát egy éjszaka), és hajlamosabbak az elhízásra is. Ezek a „tünetek” azonban mind enyhülnek, ha az emberek csak fél órát, vagy annál kevesebbet utaznak a munkahelyükre – ráadásul így több idejük van saját magukra is, ezáltal boldogabbak is.
Halottak és sebesültek is vannak. 
