Senki sem beszél róla, de mindenki tudja: így tisztelik a törvényt az állami cégek

Az átláthatóság hiánya a korrupció melegágya.

A Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute - OSI) által támogatott, magyar állami vállalatokkal kapcsolatos kutatás két irányba terjedt ki. Egyrészt a TI azt ellenőrizte, hogy a hazai állami cégek mennyire tartják be a magyar törvényeket – vagyis azok az adatok nyilvánosak-e, amelyeket a szabályok szerint kötelező nyilvánosságra hozni. (Ezt mutatja be a tanulmányban az ún. törvénytisztelet index – TTI).

Másrészt a korrupcióellenes szervezet azt vizsgálta, hogy a kötelező közzétételen túlmenően mit tesznek a vállalatok azért, hogy a fontosabb adataik, szerződéseik, nyilatkozataik könnyen elérhetőek legyenek. Ilyen lehet például az etikai kódex bemutatása a honlapon, a bejelentővonal, illetve a korrupció elleni intézkedések nyilvánossága, vagy a megfelelőségi (compliance) osztály működtetése. (Ezeket a tényezőket veszi számba az ún. ajánlott közzétételi lista index – ALI.) 

Látható a fejlődés, de nem mindenhol

A másfél éve indult projekt keretében immár másodszor méri fel az állami vállalatokat a TI. Ennek a projektnek a keretében ugyanezt a 66 állami vállalatot 2013-ban már vizsgálta a szervezet. Az akkori és a mostani vizsgálatból az derül ki, hogy a törvények betartásában fejlődtek az állami cégek.

A törvénytisztelet indexben a vállalatok 2013-hoz képest több mint 30 százalékos javulást értek el: átlagosan 61 pontot kaptak (a 100-ból) a korábbi 46 helyett. Ez jelentős javulás, de tekintettel arra, hogy a törvény mindenkire nézve kötelező, ezért e mutatót illetően minden állami vállalat számára alapkövetelmény kellene, hogy legyen a maximális 100 pont elérése. A TTI-nál sokkal rosszabb a helyzet a közzététel ajánlott elemei alapján készült és a jelenlegi adatfelvétel során először alkalmazott indexben (ALI), ebben 29 pont volt a vizsgált vállalati kör átlaga.

Ők teljesítettek a legjobban

A törvénytisztelet indexben a 2013-as adatfelvételkor a vállalatok többsége a gyengén teljesítő 25-50 pont közötti tartományba esett, jelenleg a felső, 75-100 pontos tartományba esők aránya a legnagyobb. A 2015-ös kutatás alapján két vállalat is elérte a maximális pontszámot: a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.

A TI kutatása azt mutatja, hogy még mindig van 6 cég, amely a 0 és 25 pont közötti sávba esik, vagyis ezek a vállalatok súlyos és nehezen magyarázható mulasztásban vannak a törvények betartását illetően.

Van büntetés?

A kutatás során kiderült, hogy számos állami vállalat azért nem tesz eleget a közadatok közzétételére vonatkozó kötelezettségének, mert vitatja, hogy az információszabadságról szóló törvény értelmében közfeladatot ellátó szervnek minősülne. Akadt olyan vállalat is, amely arra hivatkozott, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény nem vonatkozik rá, így nem kell számot adnia a közbeszerzéseiről.

Jelenleg nincs megfelelő szabályozás a közzétételi követelmények betartásának rendszeres ellenőrzésére és szankcionálására sem, csak azokat a vállalatokat vizsgálják, amelyekkel szemben a mulasztással kapcsolatban bejelentés érkezett.

Máson is lehetne csiszolni

Sokat tehetne, de egyelőre úgy tűnik, nem élnek a lehetőséggel. Egyetlen vállalat, a Szerencsejáték Zrt. ért el 75 pont feletti eredményt, a többség a 0 és 25 pont közötti tartományba esett. A TI tanulmánya több kirívó példát sorol fel: zéró toleranciát mindössze két cég tanúsít a korrupcióval szemben, etikai kódexet pedig összesen 11 honlap tartalmaz. Ha egy állami vállalat munkatársa mutyit lát a kollégái között, és azt szeretné jelenteni a vállalaton belül, akkor komoly gondban van. A bejelentés módját, az ehhez szükséges címeket, ügyvédeket ugyanis csupán 10 állami cég honlapján lehet megtalálni.

Mit tehetünk?

Az elmúlt évben a TI célzott, többszereplős munkacsoportüléseket szervezett állami vállalatok és a tulajdonosaik, a minisztériumok és a jogszabályalkotók részvételével, hogy javuljon az átláthatóság és az adatközlés gyakorlata. A munkacsoportüléseken kiderült, hogy a modern vállalatirányítás eszközeinek elterjedése, az integritás alapú vállalatvezetés térnyerése az állami cégeknél hosszabb időt vesz igénybe, első lépésként a vállalatoknak ki kellene alakítaniuk azokat a mechanizmusokat, amelyek ezt előmozdítják.

Az egyeztetéseken a jogszabályi környezet is napirendre került és a cégek a különböző jó vállalati gyakorlatokat is megosztották egymással. Figyelemre méltó, hogy azok a vállalatok, amelyek elfogadták a meghívást, és részt vettek ezeken a megbeszéléseken jelentősebb fejlődést értek el a közzétételben, mint azok, amelyek távol maradtak.

Az előbbiek a 2013-as felmérésben (a törvénytisztelet indexben) 51 pontot kaptak, a mostani vizsgálatban azonban már 79 pontot teljesítettek. Azok a cégek azonban, amelyeknek a képviselői a munkacsoportüléseken nem vettek részt, a jelenlegi kutatásban átlagosan mindössze 50 pontot értek el, 43 pontról indulva.

A munkacsoportülések és a kutatás tanulságait figyelembe véve a TI azt javasolja, hogy a kormány zárja be végre a kiskapukat, és módosítsa az információszabadságról és az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt. A cél az lenne, hogy a köztulajdonban álló, illetve nemzeti vagyonból gazdálkodó társaságok ne tudják kikerülni a közérdekű adatok megismerésére és közzétételére vonatkozó rendelkezéseket.

Nem csak jogszabályra van szükség, szemléletváltásra is

A felelős vállalati magatartásról és az átláthatóság üzleti előnyeiről szólva Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének professzora kiemelte: „Az üzleti fair play fontos eleme a ’nyilvánosságképesség’. Ezt átláthatóságnak hívjuk.”

A TI álláspontja szerint a visszaélések csak akkor akadályozhatóak meg, ha az integritás része az üzleti kultúrának. Az átláthatóság pedig csak akkor lesz elfogadott, ha a vállalatoknál és a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteknél is szemléletváltás történik, és a vezetők elkötelezetté válnak az etikus és integritáson alapuló működés iránt.

„Az állami vállalatok közpénzt kezelnek, ezért a nyilvánosság számára átlátható működésük különösen fontos lenne. Enélkül nem képzelhető el a magyarországi rendszerszintű korrupció visszaszorítása, illetve a tényalapú döntéshozatal. A kutatás rávilágított arra, hogy az állami vállalatok közzétételi gyakorlata az elmúlt másfél évben némileg fejlődött, ám ez még mindig bőven elmarad a szükséges szinttől” - emelte ki Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.