|
| A hatalom szintjei: a Hír TV székháza belülről (A szerző felvétele) |
A mai nap újabb dolgozók mondtak fel a Hír TV-nél, többen pedig felmondásukat fontolgatják, mivel nem kívánnak együttműködni a régi-új vezetéssel, értesült a Privátbankár.hu. Sokan csak azért maradnak, mert nincs hova menniük, így egyelőre kénytelenek kivárni. „Kilencven százalék azonnal menne, ha tudna” – fogalmazott forrásunk.
Teljes sorcsere
Ez persze logikusnak tűnik abból a szempontból, hogy a Hír TV állománya jelentős változáson ment keresztül a 2015 februári G-nap, a Fidesszel való szakítás óta, azaz a kormánypárthoz hű újságírók az elmúlt három évben fokozatosan elhagyták a televíziót.
A legtöbben az Echo TV-hez mentek át, miközben számos újságíró érkezett kormánykritikus médiumoktól. Őket épp azért hozták a csatornához, hogy a hatalom korrupciógyanús ügyeivel foglalkozzanak. Nehezen képzelhető el, hogy ezek az újságírók önként beállnak majd az új, kormánybarát vezetés mögé.
Kényes helyzetbe kerültek ugyanakkor a régi Hír TV-sek is – tehát azok, akik már a G-nap előtt is a televíziónál dolgoztak. Nekik ugyanis – ha maradnak – vissza kell szokniuk a régi kerékvágásba, azaz kormánykritikus után ismét kormánybarát hangnemre kell váltaniuk. Ráadásul a régi-új vezetés feltételezhetően kvázi árulóként tekint többségükre.
Kocsis Máté volt az első vendég
A váltás már tegnap nyilvánvalóvá vált: a csatorna délután és este Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédét sugározta a Szabadfogás című közéleti vitaműsor helyett, Kálmán Olga helyét pedig egy régi-új Hír TV-s, Földi-Kovács Andrea vette át. A televízió jövőbeni irányultsága szempontjából alighanem üzenetértékű, hogy első vendége Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője volt. Kocsis szereplése vezető hír volt a csatorna ma reggeli hírműsoraiban.
Nem ő egyébként az egyetlen, aki a másik, magát jobboldalinak mondó, kormánybarát televíziótól érkezett. A tegnapi Híradókat például Horváth Károly szerkesztette, emellett más Echo TV-s újságírók érkezése is várható.
A Szabadfogás stábja eközben a Magyar Hang szerkesztőségében pótolta a szerda esti műsort. Az élő adást több ezren követték figyelemmel a közösségi hálón.
Vissza a Fideszhez
Mint arról beszámoltunk, a Hír TV-nél teljes egészében megtörtént a hatalomváltás. Az új tulajdonos, Nyerges Zsolt bejelentése szerint az új vezérigazgató Répásy Bálint, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. egykori üzletfejlesztési igazgatója, a tartalomért felelős vezérigazgató-helyettes Szikszai Péter, a hírigazgató Mentes Katalin lett. A Mediaworks vezetője, Liszkay Gábor tanácsadóként dolgozik a csatornánál.
Távozott a televíziótól – többek között – Nagy Zoltán hírigazgató, Tarr Péter vezérigazgató-helyettes, Lukáts Péter kreatív kommunikációs igazgató, György Zsombor szerkesztő, Láng Balázs szerkesztő, Varga Gábor szerkesztő, Zimon András szerkesztő, Bodacz Balázs műsorvezető, Csintalan Sándor műsorvezető, Kálmán Olga műsorvezető, Lampé Ágnes műsorvezető-riporter és Teszári Nóra műsorvezető.
A Népszava szerint elmegy a csatornától Jáky Szabó Gergely is. A hírolvasó-műsorvezető, aki a Hír TV egyik legrégebbi arca volt, felmondott.
„Kiszolgáltuk a rendszert”
A régi-új vezetés az újabb fordulatot úgy kommunikálta, hogy a csatorna visszatér régi, konzervatív értékeihez, és ott folytatja, ahol 2015-ben abbahagyta.
Tarr Péter, aki a G-nap előtt szerkesztőként dolgozott a Hír TV-nél, utána pedig tartalomért felelős vezérigazgató-helyettes lett, a 2015 előtti évekről azt mondta: a Fideszből heti rendszerességgel jártak be a tévébe eligazítani a vezérkart. „A kormányzati kommunikációért felelős illetékesek mondták meg, mi a heti aktuális pártüzenet, mire készüljünk, mit kell a műsorokba ágyazni, kit hívjunk meg, ki milyen ügyben nyilatkozzon, hol és mit hangsúlyozzunk” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy miért asszisztált ehhez, Tarr Péter azt válaszolta: „Voltak napok, amikor ellenálltunk egy kicsit. De nem akarok nagy ellenzékinek látszani. Az igazság az, hogy kiszolgáltuk a rendszert.”
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
