Több mint egy éve élünk egy olyan világjárványban, amelyre száz éve nem volt példa. Mindent megteszünk, hogy olvasóinkat hitelesen tájékoztassuk a kialakult helyzetről, ám ehhez az is hozzátartozna, hogy a sajtó - így lapunk munkatársai is - bejuthassanak az egészségügyi intézményekbe, kórházakba, hogy első kézből, hitelesen számolhassunk be az egészségügyi intézményekben kialakult helyzetről, megszólaltathassunk orvosokat, ápolókat, mentősöket. Az alábbi felhívást azért írtuk alá huszonnégy másik szerkesztőséggel együtt, hogy elláthassuk feladatunkat, azaz beszámoljunk arról, ami van.

1848. március 15-én mi magyarok a szabadságot, az autonóm, nemzeti önállóságon alapuló polgári öntudat kifejeződését ünnepeljük. A 173 évvel ezelőtti, márciusi ifjak által összeállított 12 pont első helyén ez állt: "Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését." Mit jelentenek ma, a 21. században ezek a szavak? Ki és mi veszélyezteti ma a sajtó szabadságát, mit is jelent ma a cenzúra? Ezekre a kérdésekre rendhagyó módon Brad Smith, a Microsoft elnökének pénteken, az amerikai Kongresszus albizottságának meghallgatásán tett tanúvallomását idézzük válaszul, mert olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek egyszerre időtállók és reflektálnak az aktuális helyzetünkre, nemcsak Magyarországon, de szerte a világon. 1848. március 15-én ugyanis a haza és a haladás ügye még nem mondott ellent egymásnak, harmonikus egységben fonódtak össze. Erre lenne ma is szükség.

A Big Tech két cége a tervezett amerikai törvény miatt csapott össze, amely szerint a platformoknak fizetnie kellene a médiának a hírekért. Egyre világosabb mindenki számára, hogy a bajban levő hírmédiát meg kell segíteni, hogy a sajtó ellássa alapvető feladatát: tükröt tartson, és beszámoljon a közönségnek arról, mi történik a világban. 

Nemrég megjelent egy 144 oldalas német nyelvű tanulmány arról szól, hogyan csalta tőrbe a médiát a Google, amely egyben mecénási szerepben tűnik fel. A tanulmány alapját 25 német médiavezetővel és digitális médiával foglalkozó újságíróval készített anonim interjún, a Google Digital News Initiative (DNI) 2015 és 2019 között finanszírozott 645 projektje adatainak elemzése, valamint a német kiadók által használt Google eszközök elemzése szolgáltatja. A tanulmány szerzői Ingo Dachwitz és Alexander Fanta, utóbbi 2017-ben a Google támogatásával tanulhatott és taníthatott Oxfordban.

Egy friss felmérés szerint még mindig a tévéből tájékozódnak a leggyakrabban a világon, a közösségi média viszont szorosan a nyomában van, komolyan fenyegetve dominanciáját. Az Ipsos 27 országra kiterjedő felmérése kitér a hírekért való fizetési hajlandóságra is, amely szerint Magyarországon a megkérdezettek majdnem negyede lenne hajlandó fizetni értük. Mi videóban meg is mutatjuk, miért lenne ez létfontosságú, és ahogy ezt már korábban is jeleztük: hamarosan lapunk is erre az útra lép.

Podcast-sorozatunk harmadik részében a magyar sajtóviszonyokat járjuk körül az Index körüli botrány kapcsán, és - ettől nem függetlenül - az uniós költségvetés körüli zavarban is igyekszünk rendet vágni. Harmadik témánk a koronavírus: mit hozhat Magyarországon a második hullám?

Kötelezettségszegési eljárást azonban nem indít.

Ismét terjedelmes cikkben foglalkozik a magyar demokrácia állapotával a Bild. A német bulvárlap által közölt véleménycikk szerint Magyarországon ugyan vannak még választások, de azok nem fairek, a Fidesz pedig bebetonozta hatalmát. A legnagyobb német újság egyébként idén kétszer is közölt interjút a magyar kormányfővel.

Információink szerint újabb újságírók nyújtották be felmondásukat a Hír TV-nél. A csatornánál Echo TV-s dolgozókkal próbálják betölteni a megüresedett helyeket. A televízió három és fél év kitérő után ismét kormánybarát, a jelenkori hatalommal lojális médiummá válik. A régi-új vezetés szerint csak arról van szó, hogy visszatérnek a régi értékekhez.

A régióban az elmúlt hat évben Magyarország korrupció elleni teljesítményének a megítélése zuhant a legnagyobbat. A Transparency International (TI) nemzetközi civil szervezet jelentése szerint különösen azokban az országokban nagy a korrupció, amelyekben a sajtó és a civil szervezetek védelme gyenge.

A médiaszabadság és -pluralizmus helyzetével foglalkozó tanulmány látott napvilágot.

A "részben szabad" kategóriában tartanak nyilván minket, akkorát esett a sajtószabadság, mint Burundiban vagy Bolíviában - bár nem akkorát, mint a lengyeleknél. Külön foglalkozik Magyarországgal az összefoglalóban a Freedom House.

Számos európai országban romlott a jogállamiság helyzete - a bírói függetlenség és a sajtószabadság ügyében magyar példákkal illusztrálja a rossz gyakorlatot az Európa Tanács.

Nagyon megvizsgálták, hogy újra lehetne-e indítani a Népszabadságot, dehát sajnos azt találták, hogy nem.

Kedd este jelentették be a tőzsde honlapján: Heinrich Pecina és a Vienna Capital Partners eladta a céget a Mészáros Lőrinchez köthető Opimusnak.

A külügy visszautasítja a kritikát, szerintük nincs veszélyben a sajtószabadság Magyarországon.

Aggodalmát fejezte ki az amerikai külügyminisztérium a magyar sajtószabadság miatt.

A kínai hírportáloknak mostantól jobban oda kell figyelniük, honnan szerzik be a híreiket.