A Wikileaks alapítójának, Julian Assange-nak utolsó, kétnapos tárgyalása a londoni Legfelsőbb Bíróság előtt kedden kezdődik, amelyben végleg eldöntik, hogy átadják-e az USA-nak.
Ha a bíróság nem fogadja el az érvelését, átszállítják az Egyesült Államokba - írja az ABC News.
Az 52 éves ausztrál állampolgárságú Assange eredetileg számítógépes szakértő ellen 18 pontban emeltek vádat az Egyesült Államokban amiatt, hogy a Wikileaks 2010-ben több százezer titkos dokumentumot publikált.
Az ügyészek szerint bűnösen szövetkezett az amerikai hadsereg hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggal, hogy feltörjön egy Pentagon számítógépet, és nyilvánosságra hozza az iraki és afganisztáni háborúval kapcsolatos titkos diplomáciai táviratokat és katonai aktákat.
17 rendbeli kémkedéssel és egy számítógéppel való visszaéléssel vádolják. Ha elítélik, ügyvédjei szerint akár 175 év börtönbüntetést is kaphat, bár az amerikai hatóságok szerint minden büntetés valószínűleg sokkal alacsonyabb lesz.
Assange és támogatói azzal érvelnek, hogy újságíróként lépett fel, hogy felfedje az amerikai katonák bűneit, és őt az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítése által biztosított sajtószabadság védi.
A Wikileaks által közzétett fájlok között volt egy videó az amerikai erők 2007-es Apache helikopteres támadásáról Bagdadban, amelyben 11 ember vesztette életét, köztük két Reuters-újságíró - jegyzi meg az ABC News.
Ausztrália állampolgára hazatérését kéri
Az ügyben az egyik legfrissebb fejlemény, hogy 15-én Ausztrália az ausztrál állampolgár Assange szabadon bocsátását kérte, mint arról a Reuters beszámolt. A déli kontinens parlamentjének alsóháza 86:42 arányban hagyta jóvá azt az indítványt, amely az újságíró hazatérését kéri.
Ausztrália munkáspárti miniszterelnöke, Anthony Albanese kijelentette, hogy ott lesz a ma, kedden kezdődő tárgyaláson.
„Akár imádod, akár utálod Julian Assange-ot, az ügy már elég régóta tart” – érvelt Wilkie az ausztrál nemzeti médiának.
Az ENSZ kínzásügyi jelentéstevője pedig a kiadatás leállítására szólít fel
Ahogy azt a Privátbankár ismertette, február 6-án az ENSZ kínzásügyi különleges jelentéstevője, Alice Jill Edwards sürgette az Egyesült Királyság kormányát, hogy állítsa le Julian Assange esetleges kiadatását az Amerikai Egyesült Államoknak.
„Felszólítom az Egyesült Királyság kormányát, hogy gondosan vizsgálja felül Assange úr kiadatási végzését annak biztosítása érdekében, hogy teljes mértékben megfeleljenek a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára történő visszatoloncolás abszolút és el nem téríthető tilalmának, és tegyen meg minden szükséges intézkedést Assange úr testi és lelki egészségének megőrzésére” – fejtette ki a szakértő.
A kiadatás élet-halál kérdése
A kiadatás élet-halál kérdése, felesége Julian Assange szerint. Stella Assange egy csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy férje nem élné túl, ha az Egyesült Államokba toloncolnák.
„Egészsége egyre romlik, testileg és lelkileg is" - panaszolta Assange felesége. „Az élete minden egyes nap veszélyben van, ha börtönben marad, és ha kiadják, meghal."
2021 januárjában egy bíró úgy döntött, hogy Assange-ot nem szabad kiadni, mivel mentális egészsége miatt az öngyilkosság veszélye fenyeget, ha szigorú biztonsági börtönbe zárnák.
A Legfelsőbb Bíróság visszavonta ezt a döntést, miután az amerikai hatóságok fellebbeztek, akik egy sor biztosítékot adtak Assange leendő fogva tartásának körülményeivel kapcsolatban.
Stella Assange közölte, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fognak fordulni, ha a jelen londoni tárgyaláson kudarcot vall a kiadatásának megtámadására tett kísérlet.
„Az Egyesült Államok kormánya által az emberséges bánásmódra adott diplomáciai ígéret nem elégséges garancia arra, hogy megvédje Mr. Assange-ot" - érvelt a már fent idézett Edwards. „Jogilag nincs kötelező erejük, hatókörük korlátozott, és az a személy, akit a biztosítékok meg akarnak védeni, a garanciák megsértése esetén nem élhet jogorvoslattal.”
A nyilvános tárgyalás csak korlátozottan nyilvános
Míg a Nemzetközi Bíróság tárgyalását a Dél-Afrika Izraelt népirtással vádoló ügyében online követhette a nagyközönség, a londoni Legfelsőbb Bíróság tárgyalást csak előzetes írásos engedéllyel lehet online követni, a bíróság február 1-jén kelt végzése szerint. A tárgyalás idején nem Angliában vagy Walesben tartózkodók számára az engedély kiadása nem automatikus. Aki ezen területekről kívül nyújtott be kérelmet annak indokolnia kellet, hogy miért is akarja a tárgyalást követni.
A média szabadságáról van szó
A fenti korlátozások is valószínűsítik, amint azt az Amnesty International múlt héten megjelent felhívása is kimondja, hogy a média szabadságáról van szó a kiadatási ügyben.
Ha Julian Assange-ot kiadják, az veszélyes precedenst teremt, ami alapján az Egyesült Államok kormánya további kiadók és újságírók kiadatását kérhetné szerte a világon. Továbbá más országok is követhetik Amerika példáját.
„Julian Assange olyan dokumentumokat publikált, amelyeket információforrások a Wikileaks-szel végzett munkája során tártak fel neki, ahogy az oknyomozó újságírók dolgozni szoktak. Rutinszerűen végzik a vádiratban megfogalmazott tevékenységeket: bizalmas forrásokkal beszélnek, felvilágosítást vagy kiegészítő dokumentumokat kérnek, hivatalos és esetenként titkos információkat fogadnak és terjesztenek” – érvelt Julia Hall, az Amnesty szakértője.
„Ha Julian Assange-ot az Egyesült Államokba küldik, és ott bíróság elé állítják, akkor ezzel a globális médiaszabadságról is ítéletet mondanak” - nyilvánította ki a saját ítéletét Hall.
Az olyan forrásoknak, mint a jogos visszaélést bejelentők, akik a kormányzati jogsértéseket az újságírók és kiadók elé tárják, joguk kell legyen arra, hogy megosszák e közérdekű információkat. Azonban vonakodni fognak ettől, ha Julian Assange-ot egy ilyen törvényes kiadói munka miatt elítélik, érvelt a szakértő.
A vezető budapesti részvények közül csak az energetikai regionális multi papírjai álltak pluszban a fél 12-es pillanatfelvételkor. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
