Ma kezdődik a londoni Royal Courts of Justice-on Julian Assange fellebezési eljárása. Ennek célja annak tisztázása, hogy ki lehet-e adni a Wikileaks kiszivárogtató portál alapítóját az Egyesült Államoknak.
A Spiegel szerint
Assange 175 év börtönbüntetésre számíthat az USA-ban titkos kormányzati dokumentumok kiszivárogtatása miatt.
Azaz - ha kiadják - élete végéig börtönben kell maradnia.
Mint ismert, a Wikileaks hajtotta végre a 2010-es évek legnagyobb kiszivárogtatásait. A portálnak, valamint az információkat feldolgozó vezető nemzetközi lapoknak köszönhetően tudhattunk meg többet például arról a pusztításról, amit az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció iraki és afganisztáni háborúja okozott.
Julian Assange 2012 februárjában menedéket kért és kapott Ecuador londoni nagykövetségén, és ott élt több mint hét évig.
2019 áprilisában a dél-amerikai ország megvonta tőle a menedékjogot, azóta egy londoni börtönben raboskodik. Egészségi állapota jelentősen leromlott.
A német lap úgy tudja: bizonyíték van arra, hogy
Assange-t Mike Pompeo, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) korábbi igazgatója meg akarta gyilkoltatni.
Anonim források szerint a CIA és a Trump-kormány vezető képviselői 2017-ben az aktivista elrablását, megmérgezését vagy megölését fontolgatták, és terveket is készíttettek a gyilkosságról.
Az idei év talán legjelentősebb kiszivárogtatása a Pegasus-ügy: a gyanú szerint számos államban, köztük Magyarországon újságírók és politikusok után folyt kémkedés egy izraeli szoftver segítségével. Az ügy magyar vonatkozásairól itt beszéltünk:
A csütörtöki Kormányinfón több téma is előkerült.
