„Pontosan meg tudom mondani Önöknek, hogy mit csinál most Julian. Londonban most hajnali három óra van. Julian a cellájában fekszik, valószínűleg ébren, és próbál elaludni. Napi 22 órát tölt ott, minden nap” – így jellemezte Stella Assange férje, Julian Assange életét az ausztrál Nemzeti Sajtóklub tegnapi rendezvényén, Canberrában a beszédét rögzítő, Twitteren is közzétett dokumentum szerint.
Börtönbe vetve
A WikiLeaks-alapító felesége azért szólalt fel, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a 2019 óta egy londoni börtönben raboskodó férje ügyére. Egyúttal arra kérte az ausztrál kormányt, hogy akadályozza meg kiadatását az Egyesült Államoknak. Ott ugyanis kémkedés vádja miatt 175 év börtönbüntetés fenyegeti.
„Julian cellája körülbelül háromszor két méter. Néhány könyvét arra használja, hogy gátat szabjon a hideg téli éjjeleken az ablakon beáramló, kellemetlen huzatnak. A falakon képek vannak. Képek a gyerekekről, rólunk, együtt” – folytatta a feleség. – „Olvas, hogy elfoglalja magát, és legyőzze az izoláció és az időpazarlás lesújtó érzését. 1502 napja van a cellában. Nem látja, hogy mikor lesz ennek vége, nem tudja, hogy hány nap telik még el szabadon bocsátásáig.”
Stella Assange azt is elmesélte a sajtóklubban, hogy milyen érzés gyerekeiknek meglátogatni apjukat.
„Végtelen sorokban várakozunk. Max, aki nemrég volt négyéves, úgy hívja a börtönt, hogy a ’sor’. ’Mikor látjuk aput a sorban, anyu?’ (…) Gabriel, aki épp hatéves múlt, tudja, hogy ez egy börtön. Börtönök jelennek meg az álmaiban és a rémálmaiban. Mondom neki, hogy az apja nem közönséges rab. Ő egy hős, és emberek milliói szeretnék világszerte, hogy hazatérjen hozzánk.”
A család hetente egyszer vagy kétszer látogathatja meg Assange-t, másfél órára. Előtte többször is átvizsgálják ruházatukat és még egy kutya is körbeszagolja őket, mielőtt beléphetnek a látogatóterembe. A helyiségben negyven asztal van, az egyiknél Assange ül. „Átölelhetjük egymást üdvözléskor és búcsúzáskor, és foghatom a kezét az asztalon. A gyerekek rámásznak, ő pedig meséket olvas nekik.”
A hatalom eltitkolt bűnei
Julian Assange-ról könyveket lehetne írni, de most nézzük csak a legfontosabb információkat. 1971-ben született Ausztráliában, és ott is nőtt fel. Szerkesztő, kiadó, aktivista, 2006-ban alapította meg a WikiLeakst. A tényfeltáró portál – vezető nemzetközi lapokkal együttműködve – rendszeresen publikált titkos dokumentumokat az emberi és civil jogok hatalom általi súlyos megsértéséről.
Onnan tudunk például a 2007. július 12-i bagdadi légicsapásról, amelyben az amerikai hadsereg két helikoptere civilekre, köztük újságírókra nyitott tüzet, többüket megölve.
Onnan tudunk az Egyesült Államok és szövetségesei által indított iraki és afganisztáni háborúban elkövetett bűnökről, vagy éppen az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség Európára és a gyanú szerint civilekre is kiterjedő kémtevékenységéről, például a budapesti lehallgatóközpontról. És a sort hosszan lehetne folytatni.
2010-ben Svédország letartóztatási parancsot adott ki Assange ellen, miután két nő szexuális erőszakkal vádolta meg. A WikiLeaks-vezér szerint nem történt erőszak, hanem lépre csalták, és politikai okokból üldözik. (A vád sosem bizonyosodott be, a svéd hatóságok 2019-ben megszüntették a nyomozást.)
Assange 2012. júniusban Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott menedéket, és ott élt csaknem hét évig. Innen irányította a portált, interjúkat adott és számos prominens vendéget fogadott Maggie Gyllenhaaltól kezdve Yoko Onón át Brian Enóig. Az épületet egy pillanatra sem hagyta el, mivel attól tartott, hogy a brit hatóságok letartóztatják és kiadják Svédországnak.
A bezártság miatt fizikai és mentális állapota egyre romlott. 2019. júniusban az új ecuadori elnök, Lenin Moreno, aki „örökölt problémáként” tekintett az ügyre, visszavonta menedékjogát „agresszív viselkedésére” és a „nemzetközi szerződések megszegésére” hivatkozva. Assange-t a brit hatóságok a követség épületében letartóztatták, és azóta az „A”, tehát legszigorúbb besorolású Belmarsh börtönben tartják fogva Délkelet-Londonban.
A Belmarshban állapota súlyosbodott: 2021. januárban egy brit bíró arra hivatkozva utasította el kiadatását, hogy továbbra is közepes vagy súlyos depresszióban szenved, és fennáll az öngyilkosság veszélye.
2022. júniusban Priti Patel akkori brit belügyminiszter mégis jóváhagyta Washington kiadatási kérelmét. A WikiLeaks-alapító ügyvédei azonban fellebbeztek, ezért a végrehajtás függőben van. Itt tart most az ügy.
Az Egyesült Államok összesen 18 vádpontot fogalmazott meg ellene – 17-et kémkedés, ezen belül több százezer titkos dokumentum nyilvánosságra hozása miatt –, amiért 175 év börtönt kaphat a tengerentúlon.
Igazságtalanság és képmutatás
A vádak szerint Assange titkos adatok tömeges „ellopásával” bűncselekményt követett el, és veszélybe sodorta az ügynökök életét. Támogatói szerint viszont valójában a sajtószabadság és a demokrácia van veszélyben:
„A legtöbb ember számára Julian egy szimbólum. Az elképesztő igazságtalanság szimbóluma, mert koholt vádak alapján, más bűneinek leleplezése miatt van börtönben. Egy szimbólum, mert meghökkentő, 175 éves büntetéssel néz szembe az igazság nyilvánosságra hozásáért. (…) Julian esete az elmúlt hetven év legbrutálisabb támadása a sajtószabadság ellen a nyugati világban” – mondta felesége tegnap.
„Ha kiadatása megtörténik, akkor az amerikai börtönrendszer legmélyebb, legsötétebb lyukába lesz eltemetve, és örökre izolálják. Ezt teszik az úgynevezett nemzetbiztonsági ügyek vádlottjaival, már a bírósági tárgyalás előtt” – figyelmeztetett Stella Assange.
Szerinte a kiadatás elkerülése élet-halál kérdés, Assange élete pedig „az ausztrál kormány kezében van”. Ausztrália az Egyesült Államok „legfontosabb szövetségese “, és szeretné, ha kormánya minden befolyását bevetné hazahozatala érdekében.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök már korábban világossá tette, hogy ellenzi Assange üldözését. Jelezte álláspontját az amerikai kormánynak, és frusztrálónak nevezte a helyzetet. A napokban azt mondta, hogy tovább dolgozik az ügyön, de arról nem beszélt, hogy felvetette-e a témát Joe Biden amerikai elnöknek és Rishi Sunak brit miniszterelnöknek a múlt heti G7-csúcson Hirosimában.
A média és a művészvilág képviselői, valamint emberi jogi aktivisták már számos alkalommal követelték a WikiLeaks-vezér kiadatásának megtagadását, illetve a szabadon bocsátást. Tavaly novemberben például a Guardian, a New York Times, a Le Monde, a Der Spiegel és az El País közösen kérte Joe Bidentől a vádak ejtését.
„Amíg a(z amerikai) kormány üldözheti Assange-t a közérdeket szolgáló igaz információk publikálása miatt, addig a Biden-adminisztráció szólama az emberi jogokról, a fake newsról és a propagandáról valójában a képmutatás netovábbja” – írta Ben Cohen amerikai üzletember és aktivista.
Ami tény: a Biden-adminisztráció nem ejtette a vádakat, Assange pedig továbbra is egy hat négyzetméteres cellában senyved, a nyugati politikai elit nagy részének asszisztálása vagy hallgatása közepette.
Nagyító rovatunk korábbi cikkeit itt olvashatják.
A közlönyben jelentek meg erről a határozatok. 
