Egy reprezentatívnak nevezett kutatás szerint egyre több az cenzúrapárti orosz.

A WikiLeaksnek köszönhetően kapott a világ valós képet az Egyesült Államok iraki és afganisztáni háborújának pusztításáról vagy éppen az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség Európára is kiterjedő kémkedéséről. A portál alapítója mégis több mint tíz éve meg van fosztva szabadságától, 2019 óta pedig egy hat négyzetméteres cellában raboskodik. Felesége tegnap drámai beszédben kért ismét segítséget. Nagyító alatt ezúttal Julian Assange küzdelme a szabadságért.

A fő téma a szólásszabadság kérdése volt.

A belső dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi és politikai” kívánságra történik. A Google vezetője nemrég titokban tárgyalt a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőivel. De kinek a pénzéből hozták létre valójában a Google-t? Káncz Csaba jegyzete.

Veszélyes példát teremthet és irányadó lehet az a törvény, amelyet ma fogadtak el Malajziában, ugyanis akár hat évre is börtönbe zárhatnak ezentúl majd olyanokat, akik álhíreket terjesztenek. Csakhogy nem mindegy, hogy ki dönti el, mi számít álhírnek, ráadásul az országban hamarosan választások lesznek, így az új szabályozás kritikusai szerint csak a szólásszabadságot akarja korlátozni a kormány.

A német ellenzék szerint az új törvény jócskán megnyirbálja a szabad véleménynyilvánítást. A vállatoknak ugyanis maguk kell eldönteniük, milyen tartalom minősül törvénysértőnek, emiatt pedig már az első napokban számos politikus és humorportál kapott letiltást a közösségi oldalakon. Sok szolgáltató ráadásul nem is német érdekeltségű, így a politikai befolyásolás veszélye is fenyegethet külföldről.

Lényegesen kevesebb lenne a fenyegetőzés, de a Twitter szerint nem jó ötlet.