Több ellenzéki párt is eltörölné a Németországban beiktatott rendeletet, amely a közösségi oldalakra feltöltött gyűlöletbeszédek megjelenését korlátozza. A kritikák szerint ugyanis nem kellene hagyni, hogy a cégek maguk ítéljék meg, mi számít törvényellenes tartalomnak – írja a Reuters.
A rendelet január 1-től lépett érvénybe, ezzel pedig akár 50 millió eurós bírság is kiszabható azokra az oldalakra, amelyek nem tudják megfelelően eltávolítani ezeket a tartalmakat – egyre többen azonban attól tartanak, hogy így az olyan óriások, mint a Facebook vagy a Twitter, lényegesen több tartalmat is letiltanak, csak hogy elkerüljék a bírságot.
Befolyásolhatják a közvéleményt
A Német Szabaddemokrata Párt (FDP) főtitkára szerint inkább a hatóságokat kéne felruházni a megfelelő jogi háttérrel a rendelet betartatásához, mintsem hogy ráhagyják a cégekre a bejegyzések jogi elbírálását. Nicola Beer hozzátette: már az elmúlt pár nap is igazolta, hogy az internetes szolgáltatók nem mindig tudnak megfelelően dönteni, mivel komoly különbség van a szélsőséges, felbujtó videók és az olyan ízléstelen véleménynyilvánítások között, amelyeket végső soron meg kell engedni egy demokratikus rendszerben.
|
Merkelék legnehezebb harca jön? |
A Twitter az elmúlt napokban már eltávolította az ellenzéki AfD muszlim- és bevándorlás ellenes bejegyzéseit, továbbá blokkolta a német Titanic nevű magazin fiókját, miután közzétették az AfD nyilatkozatának paródiáját. AZ FDP főtitkára szerint éppen az ilyen dolgok miatt egy ’rendes’, átgondolt rendeletet kellene bevezetni a mostani helyett.
A Zöldek vezetője elmondta: elfogadhatatlan az is, hogy amerikai érdekeltségbe tartozó óriáscégek képesek legyenek ilyen módon befolyásolni a közvéleményt és a szólásszabadságot. Simone Peter szerint a Twitterhez hasonló hálózatoknak ugyan felelősséget kell vállalniuk a közzétett tartalmakért, de mindezt elbírálói szerepkör nélkül lehet csak elképzelni.
A törvényről
A NetzDG néven ismert törvényt 2017 júniusában fogadták el és októbertől léptették hatályba, a közösségi oldalaknak azonban az év végéig hagytak időt, hogy átálljanak az új szabályozásra. A szolgáltatóknak a bejelentést követő 24 órában el kell távolítaniuk a törvénysértő tartalmat az oldalról. A törvény minden olyan platformot érint, amely 2 milliónál több regisztrált felhasználót számlál. A legnagyobb fókusz így a Facebookra, a Twitterre és a YouTube-ra esik, de a rendelet érintheti az Instagram, a Snapchat, a Reddit, és a Tumblr oldalakat, valamint az orosz VK közösségi hálót is.
|
Vitatott alkalmazással állt elő a Facebook |
A szabályozás nem csak időkeretet szab, de megkövetel az oldalaktól egy átfogó panaszkezelő rendszer létrehozását is, hogy a felhasználók jelentései mihamarabb az oldal üzemeltetőihez kerülhessenek. A német igazságügyi minisztérium nyilatkozata szerint weboldalukon maguk is létrehoznak formanyomtatványokat, ahol az emberek bejelenthetik, ha hamis hírekkel vagy szélsőséges tartalmakkal találkoznak.
A Facebook máris több száz alkalmazottal bővítette németországi állományát, hogy jobban monitorozhassák az oldal tevékenységét. Jelenleg több mint 1200 ember vizsgálja a megjelölt tartalmakat a vállalat törlőközpontjaiból Németországban. Átlagosan egy napjuk van cselekedniük a vállalatoknak, ’komplex esetekben’ azonban egy hét is rendelkezésükre állhat.
Az új törvény hatására vonatkozó statisztikákat 2018 júniusában teszi csak közzé a Facebook, az eddigi adatok szerint 2017 nyarán átlagosan havi 15 ezer bejegyzést töröltek Németországban.
|
Új tervei vannak a Facebooknak, de a legnagyobb bajjal nem tudnak mit kezdeni? Új célokat tűzött ki a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg. A 33 éves milliárdos szokásához híven újévi üzenetében fejtette ki újévi fogadalmát, idén azonban nem személyes projekteket tervez: 2018-ban ugyanis szeretné szilárdabb alapokra helyezni a közösségi hálót és kijavítani a számos kritikáért felelős hiányosságokat - További részletek >>> |
Jó második negyedévre számítanak a befektetők. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
