6p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Egy reprezentatívnak nevezett kutatás szerint egyre több az cenzúrapárti orosz.

A legtöbb orosz támogatja a média szabadságának korlátozását, a stabilitás és a rend érdekében – állítja a Kommerszant nevű orosz napilap, egy felmérésre hivatkozva.

Növeli a stabilitást!

A VTsIOM 2023 júliusában végzett felmérése szerint a válaszadók csaknem kétharmada támogatja az orosz médiára vonatkozó „állami cenzúra” gondolatát, amelynek eredményeit a cég a január 13-án ünnepelt oroszországi sajtónap előtt tette közzé. A korlátozások támogatói mindezt a stabilitás fenntartásával és a hamis információk elleni küzdelem szükségességével magyarázzák, az objektivitást és a szólásszabadság elvét pedig veszélyeztetőnek látják.

Sokak szerint mindenképpen szükséges a véleménykorlátozás és elhallgatás

2023. július 28-án 1600 válaszadó vett részt a „VTsIOM-Sputnik” összoroszországi telefonos felmérésben. (Oroszországban 143,4 millió ember él.) A szociológusok megkérdezték tőlük, hogy az orosz médiának szüksége van-e „állami cenzúrára” (a polgárokat nem emlékeztették arra, hogy ezt az alkotmány egyébként tiltja), és arra kérték őket, hogy indokolják válaszukat. A kapott eredményeket egy 2008-as hasonló felmérés adataival hasonlították össze.

A válaszadók 63 százaléka támogatta a cenzúrát („mindenképpen szükséges”: 24 százalék, „inkább szükséges”: 39 százalék). A támogatók száma 2008-hoz képest növekedett, akkor 58 százalék volt a támogatók aránya. De az ezt ellenzők aránya is nőtt, miközben mindkét tábor bizonytalanokkal gyarapította sorait.

Egyre több orosz véli úgy, helyes, ha a cenzor megvágja az információkat. Fotó: Pexels
Egyre több orosz véli úgy, helyes, ha a cenzor megvágja az információkat. Fotó: Pexels

Az támogatja, aki jól él és középfokú a végzettsége

A cenzúra tipikus támogatója ezen adatok szerint a 45 év feletti, középfokú végzettséggel rendelkező lakos, aki jövedelmét magasnak vagy átlagosnak ítéli meg, és a televíziózást részesíti előnyben az összes többi médiával szemben. Aki tehát jól él, azt nem érdekli, mit hallgat el a sajtó…

Ellenzője pedig jellemzően egy fiatal városlakó, aki aktívan használja az internetet, középfokú végzettsége is alig van (?), és alacsonynak ítéli a jövedelmét.

Persze minden közvéleménykutatás attól függ, kiket kérdeznek meg. Hol maradnak az egyetemet végzett, világlátott, nyelveket beszélő értelmiségiek? Persze lehet, hogy őket meg sem kérdezték. Arról nem beszélve, hogy nem mindenki mer Putyin Oroszországában őszinte véleményt nyilvánítani sajtó- és médiaügyben, hiszen lehet, hogy többé nem látja a családját, vagy esetleg megmérgezik.

Csak semmi pánik!

A cenzúrát leggyakrabban a „társadalmi stabilitás és rend biztosítása, a pánik megelőzése” eszközének tartják. A szociológusok olyan válaszadókat is ebbe a kategóriába soroltak, akik emlékeztek a „belső ellenségekre” és arra, hogy „meg kell védeni a társadalmat az államellenes propagandától”. 

A korlátozások gondolatát indokolva a polgárok azt is elmondták, hogy „a helyes információkat kell bemutatni az országról, a társadalomnak hinnie kell a győzelemben, és vannak dolgok, amelyekről az embereknek nem szabad tudniuk.”

Erősíti a hazaszeretetet

A cenzúrát tehát – állítólag – számosan egy sokoldalú és jótékony eszköznek vélik, például a hamis információk elleni védelemben, a kultúra fejlesztésében, az erőszak, a vulgaritás, az LMBT-propaganda ügyében, a fiatalok nevelésében és a hazaszeretet növelésében. 

Az elmúlt 15 év során a média állami cenzúráját támogatók indítékai észrevehetően megváltoztak. 2008-ban a legfontosabb érv az erkölcstelen tartalmak kiszűrése volt, mára ez szinte irreveláns.

Meddig terjed a szólásszabadság?

A cenzúra ellenzőinek álláspontja is megváltozott. 2008-ban egy negyedük azzal indokolta álláspontját, hogy a cenzúra ellentétes a szólásszabadsággal és általában az emberi jogokkal. Most leggyakrabban azzal magyarázzák a korlátozások elutasítását, hogy az információnak igaznak és objektívnek kell lennie, a közvélemény formálásához, ami persze nem sokban különbözik a régebbi indoklással.

Azért vannak, akikben még megmaradt némi demokratikus érzelem, bár ez sosem volt erős errefelé, nem is lehetett. l7 százalékuk a cenzúrát a szólásszabadság és a demokrácia korlátozásának, a problémák elhallgatása eszközének, valamint a pluralizmust és a versenyt fenyegetőnek látja. De közülük csupán hat százalék támogatja a korlátlan médiaszabadságot, míg volt, aki nem volt hajlandó megindokolni válaszát.

A cenzúra ezer arca

A Kommerszant cikke idézi egy politológus véleményét, aki magának a kifejezésnek a heterogenitására emlékeztet: „A cenzúra lehet pártos vagy állami. A Szovjetunióban és a cári Oroszországban kétféle cenzúra létezett, másként szabályozták, és másként épültek fel a tartalomgyártókkal való interakció bonyolult mechanizmusai.”

A katonai cenzúra azon alapul, hogy milyen anyagok befolyásolhatják az „ellenségeskedés” lefolyását. Háború idején persze semmi nem igaz, hiszen például a katonai létesítményekről szóló információk közzététele jelezheti az ellenségnek a támadások irányát, szóval ezeket természetesen cenzúrázni kell – véli a politológus.

Folytatódik a „külföldi ügynök” lázálom

A cenzúrapártiak érvelése változásának, akik az erkölcs védelméről más motivációkra tértek át, „az az oka, hogy az embereket megtévesztik a külföldi ügynökökről és hasonlókról alkotott mindezen fogalmak” – véli a politológus. (Itt jön elő a „külföldi ügynökök ott vannak minden bokorban” erőltetett lázálom.) Háború idején és a katonai hírszerzők korában persze más a helyzet, de ez nem a sajtószabadság része.

Minden bokorban lehet külföldi ügynök. Fotó: Depositphotos
Minden bokorban lehet külföldi ügynök. Fotó: Depositphotos

Állítólag az emberek nem szívesen hallanak-olvasnak olyan tényeket, amelyek fenyegetést jelentenek, ezt nevezzük ugye elhallgatásnak. Ez összefügg a „hamis” cikkekkel, tudósításokkal is, amelyeket a többség nem tud elválasztani az igazságtól.

Nem jó, ha sokat tudnak

Meghökkentő vízióval áll elő egy másik politikai elemző, aki szerint az információs társadalom fejlődésével egyre több ember lesz a cenzúra híve, de a kifejezés valószínűleg át fog átalakulni. Például egyes történéseket vagy adatokat, illetve azok elhallgatását „a pusztító információ korlátozása” skatulyába zárják majd

A meglehetősen szűk körű közvéleménykutatás viszont felbátorítja majd a hatóságokat – akik a cikk megfogalmazás szerint társadalmi igényt látnak el –, hogy lépjenek fel még erősebben némely tartalomkészítőkkel és -terjesztőkkel szemben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hiába a kormány csodafegyvere, csak nem tudunk közelebb kerülni Európához
Csabai Károly | 2025. május 19. 05:44
Bár a hazai éves infláció áprilisban lassult, de nem olyan mértékben, mint amekkorára a március közepétől ketyegő árrésstop alapján következtetni lehetett. Ráadásul közben a többiek sem tétlenkedtek, így európai összehasonlításban egy tapodtat sem jutottunk előrébb, hajszálra ugyanannyi öreg kontinensbéli ország fogyasztóiár-indexe alacsonyabb a miéknél, mint egy hónappal korábban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Makro / Külgazdaság Berlin Trump jóindulatáért és a NATO túléléséért küzd
Káncz Csaba | 2025. május 18. 10:53
Az új német kormány padlógázt nyom a katonai kiadásokban, hogy a jövő havi NATO csúcstalálkozón elnyerjék Trump jóváhagyását a szervezet jövőjére nézve. Ukrajna megmutatja, hogyan lehet egy hadsereget a szinte semmiből néhány év alatt Európa legnagyobb fegyveres erejévé fejleszteni. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Megszólalt Orbán Viktor az átláthatósági törvényjavaslatról is – kemény fellépést ígér
Privátbankár.hu | 2025. május 18. 10:08
Ezt nem lehet megengedni, fogalmazott a miniszterelnök a külföldi támogatásokat kapó szervezetek ügyében.
Makro / Külgazdaság 50 százalékról nullára: utolsó atomerőművét is leállítja egy ország
Privátbankár.hu | 2025. május 17. 11:16
Tajvan megkezdte utolsó aktív atomerőművének leállítását a Taiwan Power (Taipower) állami energiaellátó vállalat szombaton kiadott tájékoztatása szerint.
Makro / Külgazdaság Főhet Putyin feje: gyengélkedni kezdett az orosz gazdaság
Privátbankár.hu | 2025. május 17. 08:52
Befékezett az orosz gazdaság, és bár az infláció csökkent, még mindig 10 százalék fölött van.
Makro / Külgazdaság Trump tombolni fog: egy drámai lépéssel leminősítették az Egyesült Államokat
Privátbankár.hu | 2025. május 17. 08:04
Az utolsó nagy hitelminősítő is elvette a legjobb besorolást az Egyesült Államoktól.
Makro / Külgazdaság Alig van infláció az egyik legnagyobb uniós országban
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 13:31
Olaszországban 1,9 százalékkal, az előző havival megegyező ütemben nőttek a fogyasztói árak áprilisban éves összevetésben – derült ki az olasz statisztikai hivatal, az Istat pénteken közzétett végleges adataiból.
Makro / Külgazdaság Hatalmasat kaszált Trump az Egyesült Arab Emírségekben
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 12:22
Nagy üzleteket kötött az amerikai elnök.
Makro / Külgazdaság Tetszetős, de minden alapot nélkülöző állítás – ügyvédek a devizahiteles ítélet következményeiről
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 10:19
Csak kevés szerződésre vonatkoztatható az uniós bíróság ítélete?
Makro / Külgazdaság Nőtt a munkanélküliség az OECD tagországaiban
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 09:59
Elmozdulás a történelmi szinten is kirívóan alacsony adathoz képest.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG