Az internet megszűnhet abban a formájában, ahogy eddig ismertük, elég sok országnak vannak ugyanis bajai a szabad információ-áramlással, a globális hozzáféréssel. Van, ahol egyetlen kapcsolóval el lehet vágni az országot az internettől, másutt szoftveres szűrőket használnak. Oroszország új koncepción dolgozik.

Egy napra le fogják kapcsolni a Wikpedia német oldalait a készülő európai szerzői jogi törvény elleni tiltakozásul. Ha az Európai Parlament elfogadja az új jogszabályt, eltűnhet a Youtube-tartalmak jelentős része és sok kisebb weboldal, szolgáltató is hátrányba kerülhet. Kérdés, valami más, új technikával ki lehet-e játszani az új szabályokat. Jelentkezők biztosan lesznek rá. Putyin eközben valósággal saját internetet építene ki.

A kommunista nagyhatalomban egy teljes, új iparágat szült az internetes tartalmak folyamatos ellenőrzése. Már nem csak a kormány saját cenzorai dolgoznak a net szűrésén, de felbukkant egy sor vállalat, melynek fő profilja a cenzúra-szolgáltatás. Most már kínai fiatalok ezrei dolgoznak a cenzúragyárakban, akiknek először meg kell tanítani, mi a valóság, hogy aztán felismerjék, és eltussolhassák azt.

A belső dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi és politikai” kívánságra történik. A Google vezetője nemrég titokban tárgyalt a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőivel. De kinek a pénzéből hozták létre valójában a Google-t? Káncz Csaba jegyzete.

A blokkláncot sok mindenért szidják, de pótolhatatlannak bizonyulhat a cenzúra elleni harcban. Erre nemrég egy kínai eset felhívta a figyelmet, a dokumentum ma is köszöni szépen, megvan. De dolgoznak nagyobb fájlok, képek, videók titkosított és megosztott tárolásán is. A hatóságok tehetetlennek bizonyulhatnak.

A közösségi oldal azért törölte ideiglenesen egy amerikai újság bejegyzését, mert az egy rasszistának vélt részletet közölt az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatból.

Hihetetlen bevételeket generál a vállalat webáruháza, a kínai fejlsztők milliárdokat keresnek a platformon keresztül. Kína szabályozásai miatt azonban egyre nehezebb helyzetbe kerül a telefongyártó, a szólásszabadság pártiak egyre rosszabb szemmel nézik, ahogy az Apple is kiáll a kínai kormány korlátozott internetprogramja mellett.

Igazi kötéltáncot jár a YouTube: állami szervek, döntéshozók és aggódó szülők folyamatosan szigorítanák az oldalon megjelenő tartalmakat, miközben a vezető márkák sem szeretnék hirdetéseiket a terrorizmus promotáló tartalmak mellett látni – ha viszont minden kérésnek eleget tennének, komoly veszélybe sodornák a véleménynyilvánítás és a szabad internet alapköveit.

Olyan reformot dobott be, ami eddig a világ jobb felén mindenütt megbukott: az internet cenzúráját.

A szaúdi kormány csak teljes ellenőrzés és cenzúra mellett hajlandó engedni az internetes kommunikációt.

Mivel szeptemberben választások lesznek, a németek nagyon sokat foglalkoznak az álhírek és a gyűlöletbeszéd terjesztésével, nehogy úgy járjanak, mint az USA. Megpróbálják rávenni a közösségi média vállalatait azok hatékony irtására. Az új törvény megszületett, törlési központja is van a Facebook-nak az országban, a tapasztalatok azonban nem egyértelműek.

Számos európai országban romlott a jogállamiság helyzete - a bírói függetlenség és a sajtószabadság ügyében magyar példákkal illusztrálja a rossz gyakorlatot az Európa Tanács.

Mark Zuckerberg cége világszerte terjeszkedik, nem kevesebb kell neki, mint az egész emberiség. Kínában azonban betiltották az oldalt 2009-ben, de most úgy tűnik, kidolgozott a cég egy olyan eljárást, ami elnyerheti a kínai hatóságok tetszését. Jöhet a cenzúrázott változat, megfelelendő a kényesebb kormányzatú országok ízlésének is.

Eddig majdnem kétmilliárd oldalt töröltek a szerzői jogok megsértése miatt.

A kínai hírportáloknak mostantól jobban oda kell figyelniük, honnan szerzik be a híreiket.

Úgy tűnik, most már az állami beavatkozás lett a kínai részvénypiac legnagyobb baja. A spekulánsok elleni hadjáratával magyarázzák a tőzsde ma reggeli esését. Ha nem engedik majd, hogy eladjam, akkor dehogy is veszek kínai részvényt – mondhatják sokan.

Pénteken a hatóságok leállították a hozzáférést a közösségi portálhoz Törökországban. Nem tetszik a kritika.

Több befolyásos hírportál és a Reuters hírügynökség kínai nyelvű oldala is elérhetetlenné vált pénteken, mert a hatóságok vizsgálatot folytatnak Ven Csia-pao volt miniszterelnök lányának a JPMorgan amerikai bankhoz kötődő kapcsolatai miatt.

Napok óta a kínai nagy tűzfal atyján élcelődnek a kínai internetezők, akinek holdújévi üzenetét követően több tízezren mentek neki. A kínai internetcenzúra, az Aranypajzs megalkotója már nem először kap hideget és meleget.