Vannak weboldalak, fórumok, országok, ahol álhírekkel, hamis információkkal, eltorzított féligazságokkal operálnak, másutt azonban még erős a klasszikus cenzúra. Vagyis nem lehet közzétenni olyan híreket, véleményeket, amelyek a hatalomnak nem tetszenek, vagy ha valaki közzéteszi azt leveszik (a szerzőt meg elviszik, ha egyáltalán megtalálják).
Ebben lehet, hogy a sokat ostorozott blokkláncnak köszönhetően komoly változás lesz. Vagy már van is. Nemrég a kínai Changchun Changsheng Biotech vállalat keltett nagy felzúdulást Kínában, amely csecsemőknek is szánt, lejárt oltóanyagokat hozott forgalomba, hamisított szavatossági jelzéssel. Méghozzá százezer számra.
A kínai hatóságok kezdetben főleg azzal voltak elfoglalva, hogy eltüntessék a céget bíráló kritikus írásokat és a felhasználók kommentárjait. (Bár azóta már letartóztatások is történtek a vállalat dolgozóinak körében.) Erre a felhasználók feltették az egyik leleplező írást az Ethereum blokkláncra.
Csípős megjegyzések
A blokklánc világában így már gyakorlatilag bárki bármit megőrizhet az utókornak, a feltett információ vélhetően örökre, kitörölhetetlenül ott marad. Kivéve ha a kriptodevizák legvérmesebb bírálóinak igaza lesz, és teljesen ki fognak halni ezek a blokkláncok, amelyek egyfajta nyilvántartások. Ám ehhez az kellene, hogy már egyetlenegy számítógép se futtassa az Ethereum láncot.
Tízezernyi tanú
Ezek a nyilvántartások (“megosztott főkönyv”, “distributed ledger technology”, DLT) sok ezer számítógépen futnak egyszerre, és a felülírásukhoz legalább ezek felét felül kéne bírálni. Ez a Bitcoin-rendszerben a becslések szerint milliárd dolláros nagyságrendű ráfordítást igényelne.
A hatósági fellépés is reménytelen, mivel a nyilvántartásokat vezető gépek, az úgynevezett node-ok az egész földgolyón elszórva találhatók, e pillanatban 9685. Az Ethereum blokkláncot pedig 17 152 “node” kezeli pillanatnyilag. Még most is, hogy a kriptodevizák árfolyama relatíve alacsony. Nincs központi hatóság, központi szervező, fő programozó, akinél valamiféle főkapcsoló lenne.
Egész országok áramfogyasztása
Sokszor kárhoztatják a kriptodevizákat, hogy rengeteg áramot fogyasztanak, ami igaz is. A Digiconomist oldal szerint a Bitcoin-rendszer globálisan 73 Twh áramot fogyaszt, ami jelenleg Ausztria fogyasztásához áll a legközelebb.
Az Ethereum-hálózat pedig 20 Twh körüli fogyasztással Azerbajdzsán felhasználását teszi ki. Az előbbi közel hétmillió, az utóbbi majdnem kétmillió átlagos amerikai háztartás áramfelhasználása.
Újak és újak jönnek
De ami óriási hátrány a környezet szempontjából, az előny, ha a szólásszabadságról van szó. Ilyen nagyságrendű áramot fogyasztó számítási kapacitást kellene annak kiépíteni, aki a Bitcoin, illetve az Ethereum rendszere feletti uralmat át akarná venni. Ráadásul nincs annak sem akadálya, hogy valaki több blokkláncra tegye fel a kérdéses információt egyszerre. (Bár az említett tranzakció éppen nem volt túl olcsó, 3,66 dollárba került.)
Törölhetetlen videók
Ezen kívül sorba jönnek olyan kezdeményezések, amelyek speciális, média-blokkláncokon dolgoznak vagy már működtetnek is ilyeneket. A Steemit blogoldalról és a körülötte levő más szolgáltatásokról már írtunk, ezt kifejezetten arra tervezték, hogy a blokkláncon tároljon blogbejegyzéseket, cikkeket, kommenteket és más szöveges információkat. De jönnek a többiek is, mint a Po.et, az ONG vagy a Civil.
Más vállalkozások nagyobb fájlok, képek, videók decentralizált és erősen titkosított, így cenzúrázhatatlan tárolásán dolgoznak, mint az InterPlanetary File System (IPFS). Lehet, hogy nemsokára egy-egy nagyobb videó törlése is megoldhatatlan feladat lesz a hatóságok számára.
Korábbi cikkünk: Cenzúra: mit miért töröl a Facebook és a Youtube?
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a BUX stagnált szerdán, az index minimális, 0,99 pontos emelkedéssel, 108 571,16 ponton zárt.
