Nézünk még Youtube-ot? Kemény lépésre készül az EU

(Fotó: Eidenpenz József)

A “13. Cikkely” jelenleg a felhasználók mumusa Európában, ami miatt komolyan megváltozhatnak internetezési szokásaink. Sokan tiltakoznak ellene, utcán és online egyaránt, sokan mások még csak nem is hallottak róla. Március 21-én például egész napra le fogják kapcsolni a Wikipedia német nyelvű részét a törvénytervezet elleni tiltakozásként. A Savetheinternet nevű oldal szerint pedig már négymillió aláírást gyűjtöttek össze a tiltakozók.

A probléma lényege, hogy kötelezni akarják az internetes tartalmakat kínáló szolgáltatókat, minden eszközzel szűrjék ki a szerzői jogilag kifogásolható anyagokat. Így például a YouTube-nak és más tartalomszolgáltatóknak feltöltés-szűrőt (upload filter) kellene alkalmaznia, aminek a következményei beláthatatlanok. Az eddig kedvelt tartalmak nagy része eltűnhet, a jogellenesen feltöltött teljes estés filmektől a már kinyomozhatatlan eredetű kutyás-macskás amatőr videókig vagy dokumentumfilmekig, oktató videókig.

Valljuk be, a Youtube valóban tele van kalózfelvételekkel. Sokszor csak úgy beléjük akadunk, vagy apró trükkök elegendőek az elérésükhöz. Például ha azt (is) beírjuk a keresőbe a cím mellé: “teljes film”. Másutt külső weboldalak sora szakosodott arra, hogy a Youtube-on elrejtett kalóztartalmakra mutató linkeket osszanak meg az olvasókkal, szépen rendszerezve, leírásokkal, értékelésekkel.

Lehetetlent kérnek tőlük

A szerzői jogok megsértése eddig is jogellenes volt az EU-ban Most annyi változna, hogy nem a tartalmak feltöltőit, hanem az azokat tartalmazó platformokat tennék érte felelőssé – mondta az N-Tv.de oldalnak adott interjúban a német Kalózpárt (Piraten) európai parlamenti képviselőnője, Julia Reda. Nemcsak a Youtube, hanem minden más, nagy tömegű tartalmat megosztó weboldal felelőssé tehető lenne.

Hacsak nem bizonyítja, hogy a jogellenesen feltöltött tartalom szerzői jogainak tulajdonosával megkísérelt megállapodást kötni. Ami persze ekkora tömegű ismeretlen információhordozó mellett teljesen lehetetlen. Így már a feltöltésnél meg kell akadályozni a védett tartalom feltöltését, csakhogy az ehhez használt filterek rendkívül sok hibával dolgoznak.

Buta mesterséges intelligencia

Például nem tudják megkülönböztetni az eredetit annak paródiájától vagy az idézetektől. Így legális tartalmak tömeges törlésére is sor kerülhet. Úgy tűnik, a törvényalkotók túllőttek a célon, a törvénytervezet szerint például az olyan kisebb oldalaknak is körül kell magukat bástyázni szerzői jogilag, amelyeken például ételrecepteket cserélnek egymással a felhasználók. Nemcsak az óriások, mint a Google, a Facebook vagy a Youtube.

Ezen kívül ugyanezen törvény 11. paragrafusa lehetővé tenné, hogy az internetes keresőknek, illetve hírkeresőknek jogdíjat kelljen fizetni azokért a – pár mondatos – tartalmakért, amelyeket a keresési találatok rövid leírásaként megjelenítenek.

Kinek az érdeke?

Látszólag paradox módon az új szabályozás a Google és a Facebook érdeke lehet, ezek ugyanis a fő fejlesztői a feltöltőfiltereknek is. Ha a március végére kitűzött szavazáson az Európai Parlamentben elfogadják a törvényt, sok más internetes cégnek tőlük kell megvenni ezt a technológiát. Hogy elfogadják-e a törvénytervezetet március végén, az azonban korántsem biztos, régen dolgoznak rajta, de már volt rá példa, hogy leszavazták.

A Google és a többi internetes óriás ugyanakkor mégis a tervezet legerősebb ellenzői közé tartozik. A keresőjéről híres holding meg is fenyegette az EU-t, hogy teljesen megszünteti Európában a Google News szolgáltatást – emlékeztet rá a Bloomberg.

Mindenképp az óriásoknak kedvez?

A törvénytervezeten már 2016 óta dolgozik az EU. Az internetes szerzői jog egy részét még a kétezres évek elején fektették le kontinensünkön, így mindenképpen szükség lenne a megújítására. Akkor még sem a közösségi média, sem a streaming szolgáltatások nem voltak elterjedtek.

Sokan attól tartanak, hogy ha az új szabályozás teret nyer, az internet is úgy fog kinézni, mint egy avítt kábeltelevíziós szolgáltatás. Sok laikust ismét elvágnának attól a lehetőségtől, hogy maguk is tartalmakat helyezzenek el az interneten. A jogi előírásokkal csak a nagy cégek tudnának majd megbirkózni, és az internetes óriások dominanciája tovább nőhet – mondja a kalózpárti képviselőnő.

Magyarok is aláírták

A kiadók, filmgyártók és különböző más, kreatív tartalmakat előállító vállalkozások viszont általában támogatják a szigorítást, nem csoda, hiszen elemi érdekük bevételeik növelése. A szerzői jogi művek másolása bizonyosan kárt okoz nekik, bár hogy mennyit, az állandó viták tárgya. (Ha valaki letölt százezer forint értékű filmet, az korántsem nem biztos, hogy ugyanezt meg is tudná venni vagy megvenné valaha is.)

Az egyik szolgáltató VPN-szervereinek térképe

A német újságkiadók érdekvédelmi szervezete (BDZV) ma nyilvánosságra hozott egy nyílt levelet, amelyben a törvény elfogadását szorgalmazták, és amelyet tartalomkészítő vállalkozások 228 különböző szervezete, szövetsége írt alá. “Fair és mindenki számára fenntartható internetet” követeltek a levélben.

A levelet az EU-s parlamenti képviselőknek szánják, az aláírók száma bővül, még lehet csatlakozni. Négy magyar szervezet is van a listán, közülük az első a 21. helyen az Artisjus hazai szerzői jogi hivatal. (További szervezetek a Hail, a Hungart és az MKKE.)

“Putyin saját internetet akar”

Oroszországnak közben egészen más gondjai vannak: Lehet, hogy saját orosz internetet fognak ott kiépíteni, és elvágják a lakosságot a világ többi részétől. Vasárnap 15 ezer ember tiltakozott Moszkvában az új orosz internet-törvény tervezete miatt, pár tucatot mindjárt őrizetbe is vettek. A “szuverén internetről” (független, nemzeti internetről) szóló tervek szerint egyetlen központból lehetne megszabni, mi az, amit Oroszország lakosai az interneten elérhetnek, és mit nem. (Hasonlóan Kínához.)

“Putyin saját internetet akar” – írta nemrég a Bloomberg. A rendszert arra is képessé akarják tenni, hogy “lakossági zavargások” esetén megakadályozzák az emberek közötti kommunikációt. A Freedom House listáján az internetes szabadság terén Oroszország majdnem annyira pocsékul áll, mint Venezuela vagy Törökország, a sereghajtók egyike. Még Kína, Irán vagy Szíria is jóval magasabb pontszámot kapott.

Youtube helyett D.Tube – a blokklánc malmára hajtják a vizet? Lehet, hogy mire megszületik a megfelelő szabályozás az Európai Parlamentben, addigra okafogyottá válik? Lehet, hogy az EU bever ezzel néhány jó nagy szöget az internetes óriások koporsójába, és a blokklánc-alapú megoldásoknak kedvez? Több tucatnyi kriptodeviza körül csoportosuló vállalkozások, programozó csoportok, önkéntesek dolgoznak azon, hogy az internetes tartalmakat, mint weboldalak, fájltárolás, közösségi oldalak, gyakorlatilag az egész internet, “decentralizálják”. (Steem, EOS, Tron, IPFS, Sia, Lisk stb.) A decentralizáció azt jelenti, hogy bármilyen központi szerver, cégirányítás, vállalat közreműködése nélkül, a felhasználók gépei segítségével, az elosztott blokkláncon is működhet a rendszer. A szerénytelenül “Bolygóközi fájlrendszernek” elnevezett IPFS (Interplanetary File System) például a fájlokat nemcsak magas szinten titkosítja, de szét is szórja  világba különböző számítógépek között. Fizikai hollétük kinyomozása vagy törlésük szinte lehetetlennek látszik. A fájlokhoz ugyanakkor olyan linkeket használnak, amelyek, az ígéretek szerint legalábbis, örökké élni fognak. Mit fog vajon kezdeni egy szabályozó azzal a tartalommal, amelyet feltesznek erre az IPFS-re egy malajziai VPN-szerveren keresztül, majd az elérési linket egy karib-tengeri szigeten bejegyzett vállalkozás által működtetett új-zélandi szerveren helyezik el? Vagy a szóban forgó linkek valamely nagyobb blokkláncot nyilvántartó több száz vagy több ezer szerverre szóródnak szét, elvileg végleg letörölhetetlenül? A felhasználók szintjén pedig ott vannak az úgynevezett VPN-szerverek, amelyek segítségével ma is szinte a Föld bármely országán keresztül, rejtett kapcsolattal meg lehet látogatni bármely weboldalt. (Lásd a fenti térképet.) Így az is csak nagyon nehezen és költségesen nyomozható ki, ki is tette fel az adott fájlt az internetre. A decentralizál alkalmazások (dapp-ok) száma ma is meredeken nő, már 2600 körül jár, ahogy a grafikon is mutatja, bár csak kevés köztük az igazán aktív. A Youtube trónjaira törekvők egyike, a D.tube (ahogy sok más blokklánc-megoldás) mindenesetre ma még gyerekcipőben jár. Elsősorban kriptodevizás hírek, videók vannak rajta, sokszor rossz minőségben, és a letöltés is akadozik. (Eidenpenz József jegyzete) (Forrás: stateofthedapps.com)