BUX
35 229.43
+0.51%
+179.00
OTP
9 720.00
+0.00%
+0.00
MOL
2 012.00
+0.60%
+12.00
RICHTER
6 820.00
+0.89%
+60.00
MTELEKOM
389.00
+1.30%
+5.00
 
2018. október 12. 14:42

A belső dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi és politikai” kívánságra történik. A Google vezetője nemrég titokban tárgyalt a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőivel. De kinek a pénzéből hozták létre valójában a Google-t? Káncz Csaba jegyzete.

A Google hardver-divíziójának vezetője egy 2018. októberi termékbemutatón. Fotó: EPA/Alba Vigaray

Kedden az amerikai konzervatív Breitbart hírportálnak kiszivárogtattak egy, a Google vezetése által megrendelt 85 oldalas belső kutatást.  „A jó cenzor” című belső értékelés szerint a Google, a Facebook, a YouTube és a Twitter lassan elfordulnak a beleszólást nem tűrő szólásszabadságot védő „amerikai hagyománytól”, s az európai tradícióval kezdenek kacérkodni, amely „a szabadság helyett a méltóságot és az udvariasságot” – vagyis a felhasználói megnyilvánulások moderálását – részesíti előnyben. Holott az uralkodó médiaplatformok kezdetben szólásszabadságot ígértek felhasználóiknak, ugyanis „a szólásszabadság eszméje bele volt égetve a Szilícium-völgyi startupok DNS-ébe”.

Politikai és katonai kívánságlista

A feljegyzés elismeri, hogy a Google és az említett technológiai platformok uralják az online érintkezés nagy részét, és elindult náluk egyfajta cenzori tevékenység bizonyos nekik nem tetsző politikai eseményekre adott válaszként. A dokumentum meg is nevez több olyan tényezőt, amelynek hatására elindult a szólásszabadságba vetett hit eróziója. Trump megválasztását és az állítólagos orosz befolyásolást egyik ilyen tényezőnek nevezi meg, a másikként pedig a német Alternatíva Németországért (AfD) nevű eurószkeptikus párt felemelkedését.

A dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi” és „politikai” kívánságra történik. Ehhez kapcsolódik a Washington Post október 5-i kiszivárogtatása, miszerint Sundar Pichai, a Google vezetője nemrég egy washingtoni útján titokban tárgyalt a Pentagonban civil és katonai vezetőkkel. Pichai próbálta megnyugtatni a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőit azok után, hogy a Google 3000 dolgozójának felháborodása elsöpört egy közös Google-Pentagon projektet, így azt jövőre már nem folytatják együtt. A Project Mavenre elkeresztelt közös munka keretében a drónok által felvett videók kiértékelésében segített a mesterséges intelligencia (AI).

A Pentagon tavaly 7,4 milliárd dollárt fektetett AI kutatásokba és tavaly egy nagyobb lélegzetű tanulmányban elemezte az AI katonai jelentőségét. A védelmi minisztérium egy tanácsadói programot is létrehozott (Defense Innovation Board) Ash Carter korábbi miniszter javaslatára, amelynek célja áthidalni a technológiai űrt a Pentagon és a Szilícium-völgy között. A Board jelenlegi vezetője az az Eric Schmidt, aki fél éve mondott le a Google anyacégének (Alphabet) vezetéséről. Egy magán és katonai pénzekből létrehozott közös projekt (Defense Innovation Unit Experimental) pedig a Google központjától kőhajításnyira hozta létre a székhelyét.

Brin tartótisztjei

Káncz Csaba

A Google alkalmazottak felháborodása a Pentagonnal létrejött szimbiózis kapcsán csupán azt mutatta, hogy nincsenek tisztában azzal, valójában miféle cégnek dolgoznak. A Google-t ugyanis a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a CIA anyagi támogatásával hozták létre azzal a céllal, hogy az USA megőrizze globális információs dominanciáját.

1994-ben két Stanford Egyetemi PhD hallgató, Szergej Brin és Larry Page - a későbbi Google alapítók - áttörést értek el az automatizált keresőrobotok frontján. Ma már tudjuk, hogy kutatásai során Brin rendszeresen tájékoztatta az amerikai hírszerzés információs biztonsággal és adatbányászattal foglalkozó tisztjeit az előrehaladásról. A WikiLeaks eredményeképpen pedig tudható, hogy Keith Alexander tábornok, az NSA akkori vezetője 2012-ben személyesen vitatta meg Brinnel az információ-megosztás nemzetbiztonsági kérdéseit. Az is kiderült, hogy a Google már az alapítása utáni években szándékosan gyűjtötte magánfelhasználók adat-átvitelét.

Káncz Csaba jegyzete

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Nyitnak a spanyol strandok, júliustól mehetnek a turisták is
Wéber Balázs | 2020. május 25. 09:07
Mától enyhül a karantén Madridban és Barcelonában is, országosan pedig kinyithatnak az első strandok. A spanyolok júliustól várják a külföldi turistákat. Görögország és Horvátország szintén szeretné megmenteni a nyári turistaszezont. Nemzetközi hírösszefoglalónk következik.    
Makro / Külgazdaság 500 közelébe nőtt az elhunytak száma - több mint 1700-an már meggyógyultak
Privátbankár.hu | 2020. május 25. 06:54
Öt idős, krónikus beteg hunyt el hétfőre - több mint 1700-an meggyógyultak, ismét kevesebb az aktív fertőzött.
Makro / Külgazdaság Pánik után: csak egy ágazatban látják még sötétebbnek a magyar gazdaság jövőjét
Privátbankár.hu | 2020. május 25. 06:34
Májusban – vélhetően a kormányzat által bejelentett járványügyi lazítás hatására – szinte minden ágazati és a fogyasztói bizalmi index is egyharmadát ledolgozta áprilisi drámai zuhanásának, az iparban azonban még tovább erősödött a pesszimizmus.
Makro / Külgazdaság Irán és Izrael a kibertérben vetélkedik – lebénult a kikötő
Káncz Csaba | 2020. május 24. 16:59
Napjainkban a geopolitikai csatározások egyik központi eleme a kritikus infrastruktúrák megbénítása. Az izraeli kibertámadást követően az iráni kikötő legalább három napra teljesen lebénult, számítógépei elsötétültek, a kapuk előtt feltorlódtak a teherautók, ahogyan a kikötőben veszteglő hajók is elzárták az utat a tenger felé.  Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Ötből négy fertőzött könnyen átvészeli a koronavírust
Privátbankár.hu | 2020. május 24. 13:18
Június másodikától ismét lehet használni az iskolaépületeket, például kiscsoportos oktatásra, ennek nincs felső létszáma. Az Operatív Törzs mai tájékoztatóján elhangzott az is, hogy a koronavírus-fertőzöttek 80-85 százaléka meg sem betegszik, vagy magától meggyógyul.
Makro / Külgazdaság Indulnak a misék a franciáknál, jön az alapjövedelem a spanyoloknál
Privátbankár.hu | 2020. május 24. 10:01
Két hónapos szünet után újraindulhattak a misék Franciaországban, miután egyre inkább visszaszorul a járvány. Spanyolországban júniustól bevezetik az alapjövedelmet. Nemzetközi összefoglalónk következik.   
Makro / Külgazdaság 486-ra nőtt a koronavírusos elhunytak száma itthon, de egyre kevesebb az aktív fertőzött
Privátbankár.hu | 2020. május 24. 07:22
Életét vesztette újabb 4 krónikus beteg.
Makro / Külgazdaság A túlélés a tét – súlyos hatással lehet a vírusválság a lelki egészségre
Wéber Balázs | 2020. május 24. 06:07
Olaszországban ötből négy embernek külső segítség kell ahhoz, hogy lelkileg megbirkózzon a koronavírus-járvány következményeivel. Nem csak a bezártság okozott és okoz megterhelést, hanem a létbizonytalanság, a megélhetés elvesztése is. Többen öngyilkosok lettek, ez azonban csak a jéghegy csúcsa.
Makro / Külgazdaság Itt a vége: becsődölt az egyik legnagyobb autókölcsönző
Privátbankár.hu | 2020. május 23. 19:20
A világ egyik legrégibb autókölcsönző cége is áldozatul esett a koronavírus-járványnak: a Hertz amerikai és kanadai cége nem bírt az adósságával.
Makro / Külgazdaság Alapjövedelmet kapnak a spanyolok és beindulhat a turizmus
MTI | 2020. május 23. 17:08
A spanyol kormány szerint már túl van a nehezén az ország, júniustól alapjövedelmet kapnak a háztartások és júliustól fogadják a külföldi turistákat is.
hírlevél