4p
A belső dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi és politikai” kívánságra történik. A Google vezetője nemrég titokban tárgyalt a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőivel. De kinek a pénzéből hozták létre valójában a Google-t? Káncz Csaba jegyzete.
A Google hardver-divíziójának vezetője egy 2018. októberi termékbemutatón. Fotó: EPA/Alba Vigaray

Kedden az amerikai konzervatív Breitbart hírportálnak kiszivárogtattak egy, a Google vezetése által megrendelt 85 oldalas belső kutatást.  „A jó cenzor” című belső értékelés szerint a Google, a Facebook, a YouTube és a Twitter lassan elfordulnak a beleszólást nem tűrő szólásszabadságot védő „amerikai hagyománytól”, s az európai tradícióval kezdenek kacérkodni, amely „a szabadság helyett a méltóságot és az udvariasságot” – vagyis a felhasználói megnyilvánulások moderálását – részesíti előnyben. Holott az uralkodó médiaplatformok kezdetben szólásszabadságot ígértek felhasználóiknak, ugyanis „a szólásszabadság eszméje bele volt égetve a Szilícium-völgyi startupok DNS-ébe”.

Politikai és katonai kívánságlista

A feljegyzés elismeri, hogy a Google és az említett technológiai platformok uralják az online érintkezés nagy részét, és elindult náluk egyfajta cenzori tevékenység bizonyos nekik nem tetsző politikai eseményekre adott válaszként. A dokumentum meg is nevez több olyan tényezőt, amelynek hatására elindult a szólásszabadságba vetett hit eróziója. Trump megválasztását és az állítólagos orosz befolyásolást egyik ilyen tényezőnek nevezi meg, a másikként pedig a német Alternatíva Németországért (AfD) nevű eurószkeptikus párt felemelkedését.

A dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi” és „politikai” kívánságra történik. Ehhez kapcsolódik a Washington Post október 5-i kiszivárogtatása, miszerint Sundar Pichai, a Google vezetője nemrég egy washingtoni útján titokban tárgyalt a Pentagonban civil és katonai vezetőkkel. Pichai próbálta megnyugtatni a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőit azok után, hogy a Google 3000 dolgozójának felháborodása elsöpört egy közös Google-Pentagon projektet, így azt jövőre már nem folytatják együtt. A Project Mavenre elkeresztelt közös munka keretében a drónok által felvett videók kiértékelésében segített a mesterséges intelligencia (AI).

A Pentagon tavaly 7,4 milliárd dollárt fektetett AI kutatásokba és tavaly egy nagyobb lélegzetű tanulmányban elemezte az AI katonai jelentőségét. A védelmi minisztérium egy tanácsadói programot is létrehozott (Defense Innovation Board) Ash Carter korábbi miniszter javaslatára, amelynek célja áthidalni a technológiai űrt a Pentagon és a Szilícium-völgy között. A Board jelenlegi vezetője az az Eric Schmidt, aki fél éve mondott le a Google anyacégének (Alphabet) vezetéséről. Egy magán és katonai pénzekből létrehozott közös projekt (Defense Innovation Unit Experimental) pedig a Google központjától kőhajításnyira hozta létre a székhelyét.

Brin tartótisztjei

Káncz Csaba

A Google alkalmazottak felháborodása a Pentagonnal létrejött szimbiózis kapcsán csupán azt mutatta, hogy nincsenek tisztában azzal, valójában miféle cégnek dolgoznak. A Google-t ugyanis a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a CIA anyagi támogatásával hozták létre azzal a céllal, hogy az USA megőrizze globális információs dominanciáját.

1994-ben két Stanford Egyetemi PhD hallgató, Szergej Brin és Larry Page - a későbbi Google alapítók - áttörést értek el az automatizált keresőrobotok frontján. Ma már tudjuk, hogy kutatásai során Brin rendszeresen tájékoztatta az amerikai hírszerzés információs biztonsággal és adatbányászattal foglalkozó tisztjeit az előrehaladásról. A WikiLeaks eredményeképpen pedig tudható, hogy Keith Alexander tábornok, az NSA akkori vezetője 2012-ben személyesen vitatta meg Brinnel az információ-megosztás nemzetbiztonsági kérdéseit. Az is kiderült, hogy a Google már az alapítása utáni években szándékosan gyűjtötte magánfelhasználók adat-átvitelét.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója:
A rovat támogatója a Garantiqa.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A megszorítások csökkentik a nyugdíjakat? Beszédes példa érkezett
Privátbankár.hu | 2024. október 13. 13:19
A szlovák kormány természetesen nem mert hozzányúlni a nyugdíjakhoz megszorító csomagjának bevezetésekor, ám ez nem jelenti azt, hogy nem babrálnak ki az időskorúakkal is. 
Makro / Külgazdaság Razzia Kijevben, likvidálásról szóló hírek Csecsenföldről, hatalmas tűz egy olajfinomítóban
Privátbankár.hu | 2024. október 13. 08:55
Növelte bevételeit Oroszorság a megszállt területeken, közben pedig felpörgött a műtrágyabiznisz. 
Makro / Külgazdaság A németek "képmutatása" miatt betelt a pohár a szomszédban
Privátbankár.hu | 2024. október 13. 08:10
Szerbiai környezetvédők Németország fővárosában adnak hangot annak, hogy a német akkumulátorgyártók, de országuk letarolása árán akarjanak hozzájutni a lítium nyersanyaghoz.
Makro / Külgazdaság Kína eladósodik, hogy ösztönözze a növekedést, de adós maradt a számokkal
Privátbankár.hu | 2024. október 12. 15:49
Kína szombaton ígéretet tett arra, hogy „jelentősen növeli" az adósságot, de nem árulta el az ösztönző csomag teljes méretét, ami létfontosságú részlet.
Makro / Külgazdaság A Fitch negatívra változtatta Franciaország államadósságának kilátásait
Privátbankár.hu | 2024. október 12. 13:18
A hitelminősítő a fiskális politika és a politikai kockázatok növekedése miatt pénteken stabilról negatívra módosította Franciaország kilátásait
Makro / Külgazdaság A Corvinus úgy működik, mint a Mol-csoport egyik érdekeltsége - mondja az egyetemről kirúgott tanár (videó)
Csabai Károly | 2024. október 12. 10:01
Ádám Zoltánnal a lapcsoportunk által működtetett Klasszis Klubban beszélgettünk. Annak apropóján, hogy szinte napra pontosan egy éve tanácsolták el a Budapesti Corvinus Egyetemről, miután nem engedte az egyik Mol-nagyrészvényesnek a követelményeket nem teljesítő fiát levizsgázni. Kirúgása miatt az egyetemi oktató, közgazdász pereket indított, amelyek közül az egyik, a munkaügyi még nem zárult le. Ádám Zoltán elmondta véleményét arról is, hogy a felsőoktatási modellváltás, az irányítás átkerülése az államtól vagyonkezelő alapítványokhoz, milyen következményekkel járt, hogyan hatott az oktatás színvonalára. A Klasszis Klub 4. évfolyamának 60. adását most meg-, illetve visszanézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.  
Makro / Külgazdaság Nagy durranás helyett kevés lett a méz a madzagon, ráadásul ott a nyugdíjdráma is
Privátbankár.hu | 2024. október 11. 15:02
Nagy várakozás előzte meg a kínai kormány gazdaságösztönző csomagját, amelynek bejelentése előtt elszálltak a tőzsdei jegyzések a kínai tőzsdén. Ezt követően lejtmenet következett, ami a csalódás legbiztosabb jele.
Makro / Külgazdaság Elképesztő, hogy mennyivel nőtt a lakások átlagára
Privátbankár.hu | 2024. október 11. 12:25
Országos átlagban már 43 millió forinthoz közelít az otthonteremtésre fordított összeg, amennyiben egy élhető, megközelítőleg 57 négyzetméteres lakás vásárlását tervezi a vevő - tudatta a Duna House pénteken az MTI-vel.
Makro / Külgazdaság A Magyarságkutató Intézet ismét túlfutott a büdzsén
Privátbankár.hu | 2024. október 11. 11:48
A tavalyi zárszámadásból az derül ki, hogy a Magyarságkutató Intézet 2022-höz hasonlóan, 2023-ban szintén közel 400 millió forinttal költött többet a tervezettnél. És azt is megtudtuk, hogy mindeközben szerepet kapott az új Nemzeti Alaptantervben, amely már tartalmazza az intézet történelmi és magyar nyelvi kutatásainak legújabb eredményeit.
Makro / Külgazdaság Megint átléphet egy határt a benzinár
Privátbankár.hu | 2024. október 11. 09:57
Tovább emelkednek az üzemanyag árak szombattól.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG