A jó cenzor - a Google és az amerikai államhatalom

A Google hardver-divíziójának vezetője egy 2018. októberi termékbemutatón. Fotó: EPA/Alba Vigaray

Kedden az amerikai konzervatív Breitbart hírportálnak kiszivárogtattak egy, a Google vezetése által megrendelt 85 oldalas belső kutatást.  „A jó cenzor” című belső értékelés szerint a Google, a Facebook, a YouTube és a Twitter lassan elfordulnak a beleszólást nem tűrő szólásszabadságot védő „amerikai hagyománytól”, s az európai tradícióval kezdenek kacérkodni, amely „a szabadság helyett a méltóságot és az udvariasságot” – vagyis a felhasználói megnyilvánulások moderálását – részesíti előnyben. Holott az uralkodó médiaplatformok kezdetben szólásszabadságot ígértek felhasználóiknak, ugyanis „a szólásszabadság eszméje bele volt égetve a Szilícium-völgyi startupok DNS-ébe”.

Politikai és katonai kívánságlista

A feljegyzés elismeri, hogy a Google és az említett technológiai platformok uralják az online érintkezés nagy részét, és elindult náluk egyfajta cenzori tevékenység bizonyos nekik nem tetsző politikai eseményekre adott válaszként. A dokumentum meg is nevez több olyan tényezőt, amelynek hatására elindult a szólásszabadságba vetett hit eróziója. Trump megválasztását és az állítólagos orosz befolyásolást egyik ilyen tényezőnek nevezi meg, a másikként pedig a német Alternatíva Németországért (AfD) nevű eurószkeptikus párt felemelkedését.

A dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi” és „politikai” kívánságra történik. Ehhez kapcsolódik a Washington Post október 5-i kiszivárogtatása, miszerint Sundar Pichai, a Google vezetője nemrég egy washingtoni útján titokban tárgyalt a Pentagonban civil és katonai vezetőkkel. Pichai próbálta megnyugtatni a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőit azok után, hogy a Google 3000 dolgozójának felháborodása elsöpört egy közös Google-Pentagon projektet, így azt jövőre már nem folytatják együtt. A Project Mavenre elkeresztelt közös munka keretében a drónok által felvett videók kiértékelésében segített a mesterséges intelligencia (AI).

A Pentagon tavaly 7,4 milliárd dollárt fektetett AI kutatásokba és tavaly egy nagyobb lélegzetű tanulmányban elemezte az AI katonai jelentőségét. A védelmi minisztérium egy tanácsadói programot is létrehozott (Defense Innovation Board) Ash Carter korábbi miniszter javaslatára, amelynek célja áthidalni a technológiai űrt a Pentagon és a Szilícium-völgy között. A Board jelenlegi vezetője az az Eric Schmidt, aki fél éve mondott le a Google anyacégének (Alphabet) vezetéséről. Egy magán és katonai pénzekből létrehozott közös projekt (Defense Innovation Unit Experimental) pedig a Google központjától kőhajításnyira hozta létre a székhelyét.

Brin tartótisztjei

Káncz Csaba

A Google alkalmazottak felháborodása a Pentagonnal létrejött szimbiózis kapcsán csupán azt mutatta, hogy nincsenek tisztában azzal, valójában miféle cégnek dolgoznak. A Google-t ugyanis a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a CIA anyagi támogatásával hozták létre azzal a céllal, hogy az USA megőrizze globális információs dominanciáját.

1994-ben két Stanford Egyetemi PhD hallgató, Szergej Brin és Larry Page - a későbbi Google alapítók - áttörést értek el az automatizált keresőrobotok frontján. Ma már tudjuk, hogy kutatásai során Brin rendszeresen tájékoztatta az amerikai hírszerzés információs biztonsággal és adatbányászattal foglalkozó tisztjeit az előrehaladásról. A WikiLeaks eredményeképpen pedig tudható, hogy Keith Alexander tábornok, az NSA akkori vezetője 2012-ben személyesen vitatta meg Brinnel az információ-megosztás nemzetbiztonsági kérdéseit. Az is kiderült, hogy a Google már az alapítása utáni években szándékosan gyűjtötte magánfelhasználók adat-átvitelét.

Káncz Csaba jegyzete