Erdogan - egy kampányrendezvényen - azt követően intézett kirohanásokat egyebek között a Twitter, a Facebook és a YouTube működtetése ellen, hogy azokon olyan információk jelentek meg lehallgatott telefonbeszélgetésekről, amelyek őt személyesen is érintetté tették egy korrupciós botrányban. A miniszterelnök szerint a felvételek nem valódiak.
Erdogan hivatala közleményt adott ki, amelyben azt emelte ki, hogy a Twitter nem tett eleget azoknak a kéréseknek, hogy távolítson el bizonyos linkeket. A Twitter azt közölte török használóival, hogy mobiltelefonon, sms formájában továbbra is tudnak üzeneteket küldeni.
Kit érdekel a világ?
Az Európai Bizottság távközlési felelőse, Neelie Kroes szinte azonnal reagált a török tilalomra, mégpedig stílusosan Twitter-oldalán. A holland biztos "alaptalan, értelmetlen és gyáva" lépésnek minősítette a közösségi oldal blokkolását, amelyet szerinte a török nép és a nemzetközi közösség cenzúraként értelmez. Recep Tayyip Erdogan viszont azt is kijelentette, hogy a közösségi oldalak betiltásával kapcsolatban nem érdekli a nemzetközi közösség véleménye. "A Twittert és a hasonló dolgokat gyökerestül fogjuk kitépni. Egyáltalán nem érdekel, hogy mit szól hozzá a nemzetközi közösség. Mindenki meglátja majd, hogy milyen erős a török köztársaság" - mondta Erdogan.
A KBC Equitas elemzője szerint nem tarthat sokáig a leállás, ugyanis a gazdasági, közösségi érdekek a politikai érdekek felett állnak. A Gazdasági Rádió kérdezte Somi Andrást, a beszélgetést itt hallgathatja meg >>
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
