A vasárnapi görög népszavazás súlyos veszélybe sodorta az eurózónát. A görög kilépés még a kisebb veszély lenne - mi lenne a görög néppel, ha elbuknák az eurót? Elég ijesztő lenne a példa a spanyoloknak, olaszoknak, portugáloknak? Ha bomlik az eurózóna, azért megmarad egy kemény mag?

Keményebb hatósági fellépést sürgetett a szoba- és lakáskiadókkal szemben Deák Imre, a Danubius Hotels Nyrt. vezérigazgatója a Gazdasági Rádiónak adott interjújában.

Komáromi Balázs főszerkesztő emlékezik rá.

Határoztak a nyíregyházi és komlói rádiós frekvenciákra kiírt pályázatok nyerteseiről, illetve több esetben ideiglenes szerződést kötöttek.

Ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás, a Buda-Cash vezetői Magyarországon vannak, de még nem hallgatták meg őket. A jegybanki vizsgálat hírére Tölgyesi Péter és egy másik vezető dobta fel a 100 milliárdosra tehető hiányt a jegybank alelnökénél. Egyelőre nincs szó róla, hogy magánvagyonból kártalanítanák a befektetőket.

Azon is sok múlik, hogy Izrael mikor érzi úgy, elérte a célját a szárazföldi akcióval.

Az év végéig 25-re emelnék a kereskedőházak számát. Szijjártó Péter szerint az Egyesült Államokban is érdemes lenne kereskedőházat nyitni. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Gazdasági Rádiónak azt is elmondta, hogy a lehetőséget már vizsgálják. Újabb stratégiai megállapodások jönnek.

Miért jó a társadalomnak, ha tőzsdére visznek egy céget, lehetséges, hogy minden szereplő profitál belőle? Hogy teremt munkahelyet az, ha egy cég tőzsdére megy? Interjú Katona Zsolttal, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával.

A 2,4 százalékos hozam csábító alkalom volt arra, hogy idő előtt visszavegyük államkötvényeinket - remélhetőleg majd más magyar papírokat vesz, aki most eladott.

Pénteken a hatóságok leállították a hozzáférést a közösségi portálhoz Törökországban. Nem tetszik a kritika.

Bár a mostani növekedés kisebb lehet a 2007 előtti ütemnél, az adatnál fontosabb az, hogy ez a növekedés most már egészséges alapokra épül - mondta Cséfalvay Zoltán a Gazdasági Rádióban. Az NGM államtitkára szerint arra nem lehet számítani, hogy a devizahitelesek olyan árfolyamon törleszthetnek, amilyenen felvették a kölcsönt.

Szakértők szerint a Dubai központú Emirates Airlines állhat a Sólyom Air befektetői köre mögött.

Egy-két év tiszta, átlátható gazdálkodás után a befektetők is rá fognak jönni arra, hogy más szelek fújnak a volt Phylaxiánál, új nevén Opimus Holdingnál – mondja Pintér Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elnöke. A cég saját tőkéje kettőről nyolcmilliárdra nő. A mezőgazdaság lehet a jövő egyik húzó ágazata.

Határozott nemet mondott a magyar kormánynak a hétvégén a Dunaferrben való részesedés eladására a Vnyesekonombank, viszont úgy tűnik, borítékolhatjuk, hogy a kínaiak kapják a vasúti óriásberuházást.

Sajtóértesülés szerint ismét Patai Mihály lesz a Bankszövetség elnöke. Patai tavaly novemberben mondott le erről a tisztségről. A hírt megerősítette a Bankszövetség.

Cséfalvay Zoltán szerint komoly esély van arra, hogy Magyarország még idén kikerüljön az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól.

Aki azt mondja, hogy a gazdaság unalmas, az azt mondja, hogy az élet unalmas - szerintem nem az - véli Komáromi Balázs, a Gazdasági Rádió főszerkesztője.

Határozottan erősödtek a térségi devizák ma reggelre, mivel a nemzetközi piacokon is javult a hangulat, ez pedig erősítette a kockázatvállalási hajlandóságot. Az iPhone 5-hisztéria mellett a spanyol mentőcsomag hírei mozgatják a piacokat. A forint mellett szól az IMF-levél és az ÁKK-hoz kapcsolódó jó hírek is.

Stratégiai megállapodásokat köt a kormány a közeljövőben a Magyarországon jelen lévő külföldi tulajdonú nagyvállalatokkal annak érdekében, hogy ezek a cégek nyereségük minél nagyobb részét újra hazánkban fektessék be - közölte Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a Gazdasági Rádióban.

Cáfolja az ÁKK azt a lapértesülést, amely szerint a kormány azerbajdzsáni kötvénykibocsátással próbálkozna a közeljövőben. Azt mondják, hogy amíg nincs meg az IMF-megállapodás, nem is tervezik a külföldi színrelépést az állampapír-piacon.

Lényegesen olcsóbb finanszírozást érhet el Magyarország az IMF/EU-megállapodás birtokában, ezért a legtöbb elemző pozitívnak tartja, hogy a nemzetgazdasági tárca a megállapodás utánra időzítené a devizakötvény-kibocsátást. Az ÁKK vezetője korábban a megállapodás előtti kibocsátás mellett érvelt.

Az Államadósság Kezelő Központ szerint az IMF-megállapodás előtt, a nemzetgazdasági tárca szerint inkább utána lenne érdemes devizában denominált magyar állampapírt kibocsátani. Úgy tűnik, a kibocsátó a piacot szondázza és addig ütné a vasat amíg meleg, azaz amíg tart a jegybanki pénzbőség. A minisztérium visszafogottabb.

Kőkemény gazdasági érdekeket érzékel az uniós kötelezettségszegési eljárások mögött a gazdaságszabályozásért felelős államtitkár. Szatmáry Kristóf a Gazdasági Rádiónak azt mondta, hogy az EU által elindított kötelezettségszegési eljárások során a brüsszeli diplomaták cégnév szerint mondják meg igényeiket, pedig fölül kellene állniuk mindenféle nemzeti, de főként céges lobbiérdekeken.

Folytatódott a jelentős erősödés a forint piacán, az eurót már 292 forint alatt jegyzik, két napja még csaknem 300 forint volt. A hangulatot egyelőre javítja a görög kötvényakció sikere. Közben nagyon fontos adat jött Amerikából, februárban tovább javult a munkaerőpiaci helyzet. A befektetők a görögök után hamar új célpontot találhatnak.

Nátrán Roland szerint az árfolyamgát áprilistól életbe lépő új rendszere már a devizahitelesek 97 százalékának kínál könnyítést. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint a program 5 éves futamideje alatt rendeződhet a helyzet, az euró (és ezáltal a forint) árfolyama visszaterelődhet a normális mederbe.

A Médiatanács 66 médiaszolgáltatónak adott közösségi státuszt, miután nagyjából száz helyi és körzeti kérelmet bírált el. A közösségi médiumokat a kereskedelmiektől elsősorban az különbözteti meg, hogy nem kell médiaszolgáltatási díjat fizetniük, de műsoridejük kétharmadában közszolgálati tartalmakat kell sugározniuk. A közösségi rádiók és tévék reklámideje is kevesebb, mint a kereskedelmieké: óránként legfeljebb hat perc.

Hatalmas ralit indítottak el tegnap a hírek, amelyek szerint a világ hat legnagyobb központi bankja összehangolt akciót indít februárig a bankközi likviditás növelésére, és a kínai központi bank csökkenti a bankok kötelező tartalékolási rátáját. Az európai, amerikai, és ázsiai részvénypiacok lefutották a kötelező kört, mindenki bevásárolt, de reggelre kifutott a lendület.