A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója egy tanulmányra hivatkozva mondta el, hogy a tőzsdére történő bevezetés nagyon fontos a foglalkoztatás szempontjából. A kutatás rámutat arra, hogy azoknál a cégeknél, ahol tőzsdére mennek, a bevezetés után néhány év alatt duplájára nő az alkalmazottak száma. A tanulmány ugyan amerikai adatokat tartalmaz, de ez nem országspecifikus kérdés, így Magyarországra is igaz - mondta Katona Zsolt a Gazdasági Rádiónak.
Új munkahelyeket teremt a tőkepiac
|
| Katona Zsolt |
Ha egy cég nem akar a tőzsdére menni, nem az elsődleges forgalomba hozatalt (IPO) választja, akkor két lehetősége van a továbblépésre: vagy összeolvad egy másik céggel vagy felvásárolják. Foglalkoztatás szempontjából mindkettő negatív, ezek ugyanis átszervezéssel és gyakran leépítéssel járnak együtt. Az összeolvadás esetén nincs szükség két pénzügyi osztályra, vagy HR osztályra, így jellemzően elküldenek alkalmazottakat a cégek, mert megtakarításokat akarnak elérni. Ezzel szemben ha organikus a növekedés, és IPO történik, akkor a befolyó tőkéből a cégek sokszor új embereket vesznek fel.
Amikor dübörgött az IPO piac - a válság előtt, vagy korábban a 70-es és 80-as években - akkor az Egyesült Államokban évente 20 millió új munkahely jött létre, most csupán 5 millió. Ha az IPO úgy pörögne, mint korábban, akkor most is sokkal több munkahelyet tudnának teremteni. Egy-egy cég felfutása pedig a többire is hatással van: több a munkahely miatt többen, többet tudnak költeni és így több szolgáltatásra lesz szükség a közelben, ami szintén új munkahelyeket teremt - ez az úgy nevezett multiplikátor hatás.
Hova vigyük a megtakarított pénzünket?
Ebből is látszik, hogy a tőkepiac nem egy valóságtól elrugaszkodott terület, hanem nagyon jelentős hatása van a reálgazdaságra. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a tőkepiac hány új munkahelyet teremt, hozzávesszük azt is, hogy a magyar cégeknél vélhetően és várhatóan egyre nagyobb tőkefinanszírozási igény lép majd fel és számolunk a lakossági megtakarításokkal, amihez befektetési lehetőséget keresnek, akkor mindebből jól látszik, hogy ebből nem csak az adott vállalatok nyernek, hanem ez nemzetgazdasági érdek is.
A magyar lakosságnak jelenleg 5000 milliárd forintja van befektetési alapokban, aminek újabb és újabb befektetési lehetőségeket keresnek majd, mert a hozam görbe egyre laposodik. A tőke keresni kezdi majd a helyét, mert a kisbefektetőknek nem lesz elég néhány százalékos hozam. Valószínűleg ekkor a részvények felé fordulnak majd, ami a vállalatok finanszírozási igényének nagyon jót fog tenni.
Az államnak mi az érdeke?
Ebben a kérdésben az államnak is érdeke, hogy segítse a tőke és a finanszírozási igény egymásra találását. Ebben a kormányzatnak is aktív szerepe lehet, ahogy korábban a Jeremie alapnál láthattuk is. Arra a kérdésre, hogy ha az állam ebben segít, nem lesz-e saját konkurenciája, Katona Zsolt elmondta, hogy lehet a tőkét úgy terelni, hogy menjen állampapírba és legyen az országban minél jelentősebb a belső finanszírozás. Azt azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy a magánbefektető a legjobb hozamot keresi, ha Magyarországon nem talál elég alternatívát, a kockázatvállalásának és hozamigényének megfelelő terméket, akkor félő, hogy kiviszi a tőkét külföldre.
Egyre több a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatás, ami által kivándorol a tőke Magyarországról. Ha ezt a folyamatot nem fordítjuk vissza, és nem kínálunk olyan vonzó lehetőségeket, ahol magas a hozam, még több tőke fog kimenni, ami a belső finanszírozás lehetőségét is gyengíti.
A BÉT a harmadik legerősebb régiós tőzsde
A BÉT vezérigazgatója idén arra számít, hogy tízmilliárd forint körül alakulhat a napi forgalom a tőzsdén, ezzel a régiós tőzsdék közül - ha azokra külön-külön tekintünk - akkor a varsói és a bécsi után a budapesti a legjelentősebb. Azt is elmondta azonban Katona Zsolt, hogy a régiónkban valójában két meghatározó tőzsdei csoportosulás van: az egyik a Közép- és Kelet-Európai Tőzsdeszövetség - ebbe tartozik a BÉT, a ljubjanai, prágai, és a bécsi tőzsde - és a Varsói tőzsde, ezek körülbelül ugyanakkora jelentőséggel bírnak kapitalizáció és forgalom szempontjából is.
A Xetra bevezetéséről is beszélt a vezérigazgató. Elmondta: az, hogy a bevezetés óta alig hallani az átállásról, jó hír, azt jelzi, hogy sikeres volt, működik az új rendszer, pedig a bevezetés miatt sokan aggódtak.
Aláírt egy a kormányhatározatot. 
