"Az országunk érdekeit, alapvető értékeit, népünk magánéletét célzó hazugság és rágalmazási kampányok a egyfajta terrortámadások" - hangoztatta Erdogan az általa vezetett Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tagjai előtt.
A közösségi média "rágalmak, fenyegetések, zsarolás és veszélyek" forrása lett személyek és intézmények ellen - érvelt Erdogan, hozzátéve, hogy a törvényre sürgető szükség volt a hamis információkkal szembeni küzdelemben.
A legtöbb vitát az új sajtótörvény 29. cikke váltotta ki, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a Törökország bel- és nemzetközi biztonságával, a közrenddel, vagy az egészségüggyel kapcsolatos hamis hírek terjesztését, ha annak célja közaggodalom, félelem vagy pánik keltése. A börtönbüntetés tartamát felével meghosszabbíthatják, ha a hamis információt névtelen fiókokon, vagy egy Törökországban betiltott csoport nevében terjesztik.
A törvény egyebek között előírja a közösségi médiaplatformokat üzemeltető cégeknek, hogy osszák meg a felhasználók adatait a hatóságokkal, ellenkező esetben bírságokra, vagy szolgáltatásaik felfüggesztésére kell számítaniuk.
Az ellenzéki pártok és jogvédő csoportok arra figyelmeztetnek, hogy a szabályozás fokozott cenzúrához és a máskéntgondolkodók elhallgattatásához fog vezetni a jövő évben esedékes választások előtt, amelyen Erdogan ismét indulni készül az elnöki székért.
Kedden az ellenzéki kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) indítványozta a török legfelsőbb bíróságon a 29. cikk felfüggesztését. Engin Altay, a CHP frakcióvezető-helyettese "Sztálin-törvénynek" nevezte a jogszabályt.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró szervezet 149. helyre sorolja Törökországot a világ országait a sajtószabadság alapján rangsoroló listáján.
(MTI)
Facebookon harangozta be az előválasztási folyamatot. 
