Nem elég az emberiség ötöde
A Facebooknak jelenleg 1,8 milliárd, legalább havonta aktív felhasználója van. Ez ugyan nem jelent ugyanennyi embert, hisz vannak céges oldalak is, emellett előfordul, hogy egy ember több profil alatt jelentkezik be, nem is beszélve az elhunyt felhasználók oldalairól, melyeket egy családtag kezel tovább. Ha azonban ezeket leszámítjuk, akkor is lehet ténylegesen másfél milliárd ember. Nos, a cég nem elégszik meg ennyivel, szeretne visszatérni az 1,4 milliárd lakosú Kínába is.
A hatalmas ország 2009-ben tiltotta be a szolgáltatást, amikor Urumcsi városában nemzetiségi villongások zajlottak, és a kormányzat nem akarta, hogy a Facebookon terjedjenek az ezzel kapcsolatos információk. Most viszont a New York Times információja szerint Mark Zuckerberg csapata kifejlesztett egy olyan cenzúrásított változatot, ami megfelelhetne a kínai hatóságok igényeinek, és a cég reményei szerint visszatérhetne a hatalmas piacra.
Az elképzelés
A dolog úgy működne, hogy a rendszer pontosan azonosítaná a belépő felhasználó helyét, és ha az Kínában van, automatikusan letiltaná a posztokat vagy azok egy részét. A posztokat azonban nem feltétlenül akarják eltüntetni, hanem lehetővé tennék, hogy egy harmadik fél, azaz a cenzor átnézhesse azokat, és eldönthesse, mik jelenhetnek meg belőle a felhasználó hírfolyamában. Annak a Times szerint még nincs jele, hogy ezt az eszközt már felajánlotta volna a Facebook a kínai hatóságoknak, de ez lehet az egyik lehetőség, amivel megpróbálkozik a kínai visszatéréssel.
Reakciók
A Facebook szóvivője a Reuters megkeresésére diplomatikusan azt válaszolta, hogy régóta érdeklődnek Kína iránt, és sok időt fordítanak arra, hogy tanulmányozzák és megértsék az országot. Mindazonáltal még nem hoztak döntést arról, hogyan közelítsenek a hatalmas országhoz, egyelőre azon dolgoznak, hogy a kínai vállalatok külföldi terjeszkedésükhöz minél inkább igénybe vegyék a Facebook reklám platformját.
Az internetet szabályozó kínai hatóság eddig nem válaszolt az ügyre vonatkozó kérdésre, a külügyminisztérium pedig elhárította a kérdést. A Kínában tevékenykedő külföldi cégekre, ezen belül különösen a médiavállalkozásokra szigorú szabályozás van érvényben. Egy, a hadsereghez közelálló újság úgy jellemezte a helyzetet, hogy az internet a legfontosabb front az ideológiai harcban, amelyet Kína-ellenes nyugati erők ellen vívnak. Mintha csak Rákosi elvtársat hallanánk, vele sem lett volna könnyű dolga a határokon átívelő médiának.
Kiskapu
Az még egy kérdés, hogy a földrajzi alapon működő rendszer hogyan korlátozná a külföldön tartózkodó és ott netező kínai polgárok hozzáférését. A kérdés egyre érdekesebb lehet, miután a kínai turizmus a fogyasztás növekedésének részeként dinamikusan növekszik. Persze nem kizárt, hogy erre is kitalálnak valamilyen technikai és személyre szabott megoldást, hisz úgy tűnik, vannak cégek, akik igen komoly kompromisszumokra készek, hogy bent lehessenek a kínai piacon.
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
