A módosításokat a múlt héten fogadta el a parlament, ahol Maia Sandu elnök Akció és Szolidaritás Pártja van többségben. A törvény kinyilvánított célja, hogy küzdjenek a szervezett bűnözői csoportok ellen, amelyekről a hatóságok azt állítják, hogy destabilizálni akarják az egykori szovjet tagköztársaságot - írja a Reuters.
Fotó: stiripesurse.md
Ellenzékiek szerint a változások alááshatják a szólásszabadságot és a újságírók munkáját az októberi elnökválasztás és az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazás előtt.
„Ez azt jelenti, hogy ha bármilyen ellenvéleményt megfogalmazol, börtönbe kerülsz,” mondta Alexei Lungu az oroszbarát „Győzelem” ellenzéki blokkból, amely a „Nem az EU-ra” jelszóval kampányol.
Vlad Battincea, a Moszkva-barát Szocialista Pártból, azt mondta, hogy a törvény „új formájú harcot indít azokkal az emberekkel, pártokkal és politikusokkal szemben, akik más álláspontot képviselnek. Ez támadás a pluralizmus ellen.”
A változások a békeidőre is kiterjesztik a korábban csak háborús állapotban alkalmazható hazaárulás tényállást, súlyosbítják a börtönbüntetéseket és eltörlik azt a követelményt, hogy a cselekményeknek közvetlenül ártaniuk kell az államnak. Új bűncselekményi kategóriát is létrehoznak, amely a külföldi államnak nyújtott segítséget bünteti.
Az Amnesty Internationalnak sem tetszik
Az Amnesty International egy múlt hónapban kiadott nyilatkozatában, amelyet a szervezet moldovai vezérigazgatója, Veaceslav Tofan jegyzett, arra kérte Sandut, hogy ne írja alá a törvényt.
„A hazaárulás kiszélesített meghatározása homályos, és visszaélésekre ad lehetőséget, és különösen a szólásszabadsághoz való jogot fenyegeti,” mondta Tofan.
Sandu az Európai Unióba való belépést tette politikája sarokkövévé, és Oroszországot, valamint a korrupciót nevezte meg az Ukrajna és az EU-tag Románia között fekvő országot érő legnagyobb fenyegetésekként. Moldova hatóságai igyekeztek korlátozni az Ilan Shorhoz, a Győzelem választási blokk mozgatórugójához köthető politikusok tevékenységét.
Távollétében Short tavaly 15 év börtönbüntetésre ítélték, amiért részt vett egy 2014-es, 1 milliárd dolláros banki csalásban. Egy a nevét viselő pártot az Alkotmánybíróság törvénytelennek nyilvánított, és társait kizárták a helyi választásokon való indulásból. Az ellenzéki pártok azzal vádolják Sandut, hogy az EU-s népszavazást kihasználva próbálja újraválasztását elérni az októberi elnökválasztáson.
Végül Magyarország sem maradt ki az RRF-pénzekből. 
