Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Nemrég megjelent egy 144 oldalas német nyelvű tanulmány arról szól, hogyan csalta tőrbe a médiát a Google, amely egyben mecénási szerepben tűnik fel. A tanulmány alapját 25 német médiavezetővel és digitális médiával foglalkozó újságíróval készített anonim interjún, a Google Digital News Initiative (DNI) 2015 és 2019 között finanszírozott 645 projektje adatainak elemzése, valamint a német kiadók által használt Google eszközök elemzése szolgáltatja. A tanulmány szerzői Ingo Dachwitz és Alexander Fanta, utóbbi 2017-ben a Google támogatásával tanulhatott és taníthatott Oxfordban.

Medienmäzen Google - Wie der Datenkonzern den Journalismus umgarnt címet viselő tanulmány leírja, hogyan csatornázott be 2013 óta a Google több mint 200 millió eurónyi készpénznyi „ajándékot” az európai médiatársaságoknak. Ám ez idő alatt a techóriás ellenállt a politika azon erőfeszítéseinek, hogy megossza a hirdetési bevételeit a nehezebb helyzetben lévő kiadóvállalatokkal.

A Google első, 60 millió eurós pályázati alapját 2013-ban Franciaországban hozták létre, hogy lecsendesítsék a digitális hirdetésekre „Google-adót” követelő kiadókat. A pályázat pedig mintául szolgált a jövőre nézvést, ahogy a tanulmány a Google News Initiative létrejöttének elemzésén keresztül ezt megmutatja, áll az angol nyelvű vezetői összefoglalóban.

A Google (most már Alphabet néven futó anyavállalat) 2013 óta összesen 3 különböző alapot hozott létre az újságírást, a kiadókat megsegítendő. A 2013-15 között, Franciaországban elérhető FINP tehát 60 millió eurós volt, a 2015-19 között az euópai kiadók számára elérhető DNI 150 milliós, míg a jelenleg az egész világra kiterjedő Google News Initiative nagyjából 263 millió euróra van tervezve.

A Google három nagy projektje (Forrás: Medienmäzen Google - Wie der Datenkonzern den Journalismus umgarnt))A Google három nagy projektje (Forrás: Medienmäzen Google - Wie der Datenkonzern den Journalismus umgarnt))

A "nagylelkű" projektek nagyságrendjét érzékeltetendő álljon itt pár adat.

  • Az Alphabet 2020. harmadik negyedévében 46,2 milliárd dolláros árbevételre tett szert, miközben a forgalmának oroszánrészét adó hirdetési bevételei a tavalyi évhez képest ugyanebben az időszakban 10 százalékkal nőttek. 
  • A techmammut által közel 8 év alatt elköltött 473 millió euró nagyjából 175 milliárd forintnak felel meg, ami kevesebb, mint a 2019-es 245 milliárd forintra rúgó magyar méditorta összege, és még az idei, válságos évre becsült 189 milliárdnál is kevesebb.
  • A fentiekből következik, hogy csak a magyar médiaipar 56 milliárd forint bevételtől esik el ebben az évben. A nemzetközi helyzet sem jobb, ahogy erről korábban írtunk.
  • A Facebook még szűkmarkúbb: a koronavírus járvány miatt tavasszal összesen 3 millió eurós pályázati alapot nyitott európai újságírók és kiadók számára. Akkor arról beszéltek, lesz következő forduló is, ám hiába volt a nagy bajba kerülő kiadók érdeklődése elsöprő (lapunk is pályázott), a 2. forduló azóta is várat magára.
  • A Facebook idei harmadik negyedéves hirdetési bevétele 20 százalékkal nőtt: 21,5 milliárd dollárra.
  • Mindeközben a New York Times a negyedik negyedévben a hirdetési bevételek 30 százalékos csökkenésére számít, amit csak a digitális előfizetésből származó bevételek 35 százalékos várt növekedése tudna ellensúlyozni.

A kutatást a Google európai hírdivíziójának két kulcsemberével készített interjúk, valamint a Google újságírással kapcsolatos kezdeményezéseinek létrejöttével kapcsolatos adatok mélyelemzései egészítik ki.

A kutatás főbb megállapításai 

A Google által 2015 és 2019 között a médiának adott pénz oroszlánrésze régóta működő nyugat-európai kiadókhoz került. A Digital News Initiative által finanszírozott projektek 70 százaléka magántulajdonú kiadókhoz vándorolt, a támogatásoknak csupán 9 százaléka jutott nonprofit vagy közszolgálati médiavállalatoknak, a maradékból pedig kutatóintézeteknek, magánszemélyeknek és nem újságírással foglalkozó média startupoknak juttattak pénzt.

Így jutott Magyaországon támogatáshoz az Index.hu, a 444.hu, az azóta megszüntetett Népszabadság, a Népszava, de nevezetes baki volt, hogy a kormánypropagandát folytató origo.hu-nak is odaítéltek támogatást. A programban összesen 18 magyar projekt kapott 2,6 millió euró (nagyjából 900 millió forint) támogatást, ami átlagosan 144 444 eurót (nagyjából 50 millió forintot) jelentett

A Google Digital News Initiative támogatásai országok szerint (Forrás: Google)A Google Digital News Initiative támogatásai országok szerint (Forrás: Google)

Ám ahogy a tanumányból kiderül ezek az eredeti program aprópénzéhez képest is csak fillérek voltak: a támogatások túlnyomó része az amúgy is gazdagabb és jobb helyzetben levő nyugat- és dél-európai országok kiadóinak jutott, Lengyelország az egyetlen kivétel (de jellemzően ott nem a nagyobb, hanem inkább a közepes - 300 ezer és egymillió euró közti - projekteket támogatta a Google):
 

A Google Digital News Initiative támogatásai országok szerinti bontásban (Forrás: Medienmäzen Google)A Google Digital News Initiative támogatásai országok szerinti bontásban (Forrás: Medienmäzen Google)

A támogatott vállalatok átlagos alapítási éve 1996, ami jól mutatja, hogy a Google már régebb óta működő vállalatokat preferál, ami egyébként önmagában nem baj, hiszen a támogatásnak az is célja, hogy a donációval az adott kiadó fenntartható(bb) működést alakíthasson ki, és egy régebb óta működő cég esetén erre a múltbéli működés nagyobb biztosítékkal szolgálhat. (A vállalat azt állítja, hogy a támogatásokról szakértők és iparági vezetők döntenek a News Initiative igazgatóságában, de a cég határozza meg, kik ülnek az igazgatóságban.)

Bár a Google által a média számára adott finanszírozások nem átláthatóak, a tanulmány, és a kiadók vezetőivel készített interjúk azt mutatják, hogy a legtöbben szkeptikusak voltak a Google szándékait illetően, valamint a meginterjúvoltak közül jónéhányan PR-fogásnak tekintették az egészet, de az is igaz, hogy a pénzt gyakran kulcsfontosságú innovációs projektekre költötték. „És bizony másként ezt nem tehettük volna meg, mert nem engedhetjük meg magunknak”, fejtette ki az egyik vezető.

Google-hoz láncolt média?

Míg a Google pénzeinek nagy része a kiadóvállalatok projektjeire megy el, a vállalat olyan rendezvényeket is támogat, mint a Global Investigative Journalism Conference, sőt a Google News Initiative keretében saját konferenciákat is szervez, valamint évente egy alkalommal egy exkluzív eseményt Google Newsgeist csúcstalálkozó címen. A Google emellett az újságírók és hírszerkesztőségi fejlesztők tanulmányait és képzéseit is támogatja. A meginterjúvoltak azt válaszolták, hogy ezek a támogatások egyfajta közösségépítést is jelentenek a Google részéről. És bár sokak szerint ez teret engedett a Google-lal folytatott vitáknak is, de ezzel együtt a Google „megjelent a tárgyalóasztalnál”, még a német kiadók közti vitákon is. És míg több menedzser és újságíró megbízhatóbb és konstruktívabb beszélgetőtársnak tartja a vállalatot, mint a Facebook-ot, mégis számos interjúalany látványosan nem volt hajlandó partnernek nevezni a Google-t, bár a vállalat ezt a kifejezést használja a kiadókra.

A tanulmány része volt egy 22 német kiadó körében végzett nem reprezentatív kutatás is, amely azt mutatta, hogy egyre nagyobb arányban támaszkodnak a Google eszközeire a terjesztésben és a tartalom létrehozásában, de még annak pénzzé tételében is. 22 kiadóból 18 például azt mondta, hogy olyan Google eszközökre támaszkodnak, mint pl. az Analytics, a Tag Manager és a Search Console, hogy mérjék és irányítsák a tartalom terjesztését és 15-en azt mondták, hogy a Google AdSense vagy az AdX eszközöket használják hirdetési bevételek növelésére. Sőt, a Google már az előfizetésék menedzselésére is kínál megoldást a kiadók számára.

Mindazonáltal az interjúkban több menedzser tanúsított bizonyosfajta szkepticizmust az olyan új termékekkel kapcsolatosan, mint a fentebb említett Google Subscribe.

“Mi megpróbáljuk elkerülni azt, hogy valaki más termékévé váljunk”, mondta egy interjúalany. Többen is voltak, akik a „frenemy” kifejezést használták a Google-lal való kapcsolatuk jellemzésére, aminek jelentése félig barát, félig versenytárs.

A lényeg az, hogy a kiadók ezer szálon kénytelenek ezekben az esetekben kötődni a technológiai óriáshoz, ami rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi, teheti a médiacégeket egyetlen "partnerükhöz" - vonható le a fentiekből adódó logikus következtetés.

A megkérdezettek közül mind a vezetők, mind az újságírók kiemelték, hogy nem volt a Google vagy közvetítői részéről kísérlet a szerkesztőségi döntések befolyásolására, de több újságíró is az öncezúrától való félelméről beszélt a Google-lal való egyre kiterjedtebb együttműködés során. Az egyik interjúalany a kutyáknál tapasztalható harapás gátláshoz hasonlította a helyzetet. Egy másik pedig azt mondta, hogy a pénz segített az újságírói körökben a perspektíva elmozdításában egy barátságosabb hozzáállás felé a technológiai óriáscéggel szemben.

A Google a médiatámogatási projektjeit lobbitevékenységre használta az EU-s szerzői jogvédelmi reform és az adatvédelmi vitákban. Az ehhez a tanulmányhoz készített egyik interjúban a Google elismerte, hogy ő maga segített létrehozni egy kiadói érdekvédelmi szervezetet (European Innovative Media Publishers), amely a szerzői jogvédelmi irányelv későbbi kiegészítése ellen foglalt állást. Mindemellett a Google arra is használta a médiavállalatoknak nyújtott önkéntes segítségét, hogy azok az Európai Bizottság zárt ajtók mögött folyó vitáiban napirendre kerüljenek, ahogy ezt a tanulmányhoz az információhoz való hozzáférés szabadsága értelmében kért dokumentumok világosan mutatják.

Bár a tanulmány főleg az európai médiának szóló, tavaly véget ért Digital News Initiative programra fókuszál, de tartalmaz megállapításokat a globális Google News Initiative programmal kapcsolatosan is, amely azóta lépett a Google csak Európára összpontosító programja helyébe. Míg azonban a GNI csak korlátozottan támogatja a médiavállalatok innovációs projektjeinek támogatását, ám ugyanekkor jóval erőteljesebb hangsúlyt helyez a Google szolgáltatásainak promóciójára. A tanulmányhoz az adatok gyűjtésének 2020. közepi lezárása óta a Google 3 milliárd dolláros alapot jelentett be, amely egy Google News Showcase elnevezésű licenszprogramon keresztül fizet majd a kiadóknak. A kifizetések a hírek szerint Németországban, Ausztráliában és Brazíliában kezdődnek majd és a jelentések szerint egy szerződéses rendelkezést is tartalmaznak, amely lehetővé teszi a Google számára, hogy felmondja a szerződést, ha a kiadó részt vesz egy, a vállalat elleni jogi keresetben vagy panasztételben.

A DNI-ről egyébként pont a héten tett közzé beszámolót a Google. A főbb megállapításokat egy táblázatban is közzétették:
 

A Google Digital News Initiative támogatásai témakörök szerint (Forrás: Google)A Google Digital News Initiative támogatásai témakörök szerint (Forrás: Google)


A cég tájékoztatója szerint a legkevesebb támogatást a bevételek növelését célzó projektek kapták, míg a legtöbbet új technológiákkal való kísérletezésre nyerték el a pályázók. A helyi hírekkel kapcsolatos nyertes pályázatok és a téves információkkal való küzdelemre 15, illetve 21 százaléknyi győztes projekt jutott.

A Google válasza alapján DNI programra 2015 és 2019 között végül több mint 5000 pályázat érkezett, amelyből végül 662 projekt nyert támogatást 140,6 millió euró értékben. A támogatásokat főleg adat és automatizálási projekteknek ítélték (38% - 251 pályázat, 54 millió euró), a második legtöbb pénzt pedig főleg tesztelésre, fejlesztésre kapták a kiadók, olyan új formátumokkal való kísérletezésre, mint a hanganyagok különböző formái vagy a virtuális valóság. Erre 141 projekt kapott pénzt mintegy 31,5 miillió euró értékben, ami a teljes összeg több mint ötöde (22%) volt.

A harmadik legnagyobb támogatási csoport volt csak az alternatív bevételi források szerzésére irányuló projektek finanszírozása. ennek keretében 88 pályázat nyert, összesen 22,5 millió eurót, ami a teljes összeg 16 százaléka. Ennek keretében nyert a szlovákiai Dennik N 330 ezer eurót egy olyan szoftver kifejlesztésére, amely az előfizetők magatartását elemezve figyelmezteti a kiadót, ha úgy érzékeli, hogy az olvasó hamarosan lemondhatja előfizetését. A 2014-ben induló lap épp most októberben érte el a 60 ezer előfizetőt.

Nem a Google pályázataihoz tartozik, de a New York Times online előfizetési rekodokat dönt éppen a napokban. Ahogy a media1 írja, a lapot kiadó vállalat harmadik negyedéves jelentése szerint a digitális előfizetésekből származó bevételek most először meghaladták a nyomtatott újság előfizetőitől befolyó pénzeket. A kiadó pénzügyi beszámolója szerint 393 ezer új digitális előfizetőt tudott szerezni a negyedév során, amelyből 275 ezren fizettek elő magára a hírszolgáltatásra, míg a maradék előfizetői tábor olyan szolgáltatásokra fizetett mint játékokgasztroreceptek és különböző audio szolgáltatások.
 

A Google Digital News Initiative támogatásai típusok szerint (Forrás: Medienmäzen Google)A Google Digital News Initiative támogatásai típusok szerint (Forrás: Medienmäzen Google)

A Google által utólag is hangsúlyozott elbírálási kritériumok a következők voltak:

  • A beadott pályázat hatása a média ökoszisztémájára;
  • Mennyire innovatív és mennyire használja a technológiát;
  • Megvalósíthatósága.

Mit mondanak a tanulmány szerzői?

“A tanulmányunkból kiderül, hogy a Google arra használta az ajándékait, hogy lecsillapítsa az európai kiadókat, akik sokáig a legelszántabb szakpolitikai ellenfelei voltak. A Google médiafinanszírozása távol áll a felebaráti szeretettől – inkább egy legyőzött ellenfél kifizetése.”

“A Google szolgáltatásai és ökoszisztémája egy olyan operációs rendszert hozott létre az újságírás számára, amelyre a médiavállalatok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak. Nem világos még egyelőre, mit jelent majd a médiapluralizmus számára, ha a teljes iparágat egyetlen szereplő uralja - a Google.”

“A konferenciák és tanulmányok támogatása miatt a Google nem egy önéletrajzba került be számtalan leendő újságíró és média innovátor esetében. Ez segített abban, hogy pozitív képet fessenek a vállalatról, mint újságírók barátjáról, de vajon a Google és az médiaipar közötti barátságos kapcsolatok segítenek tompítani az újságírás , mint például az adatvédelem, a tiltakozó munkavállalók vagy a techmammut amerikai titkosszolgálatokhoz és a hadsereghez fűződő kapcsolatai?”

Végezetül álljon itt a CEU által készített videó, amely segít közérthetően és röviden elmagyarázni, hogy miért van bajban ma az újságírás, miért fontos ez, mi a felelőssége ebben a tech cégeknek, és miért az előfizetés jelenti a legbiztosabb és legjobb támogatási formát:

A tanulmányt az Otto Brenner alapítvány és a Német Szakszervezeti Unió (DGB) támogatta. 2020. október 26-án jelent meg német nyelven, majd később angolul is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat Nyitnak a teraszok, tetszhalott állapotából ébred a vendéglátás
Valkai Nikoletta | 2021. április 16. 17:09
Várhatóan a jövő héten kinyitnak a vendéglátóhelyek teraszai, egy hónapon belül talán az éttermek is újra fogadhatnak vendégeket. A vendéglátók ipartestületének elnöke óvatos újranyitásban bízik. Kérdés, mekkora lesz a kereslet, és a nyitást követő eufória lecsengése után hány vendéglátóhely tud életben maradni.
Vállalat A jeges racionalitás vághatta el Petry herthás karrierjét
Marosi Gergely | 2021. április 15. 15:07
Petry Zsolt, a német Hertha BSC labdarúgócsapatának immáron ex-kapusedzője nyilatkozatával (és az azt követő menesztésével) kirobbantott egy politikailag túlfűtött, miniszterelnöki reakciót kiváltó, diplomáciai szintre is eljutó, sajtóetikai kérdéseket is felvető vitát. Petry nyilatkozata miatt kellett, hogy távozzon Berlin legtradicionálisabb futballklubjától – ugyanakkor egyesületi, vállalati szemszögből aligha lehetett más kimenetele mondatainak, figyelembe véve a Hertha imázsát, hátterét, illetve szakmai-üzleti érdekeit. Hogy miért? Ezt járjuk körbe.
Vállalat Feloldhatatlannak tűnik a BKV-nál kialakult patthelyzet
Privátbankár.hu | 2021. április 15. 08:16
A BKV-s dolgozók mindenképpen fizetésemelést szeretnének, miközben a főváros forráshiányra hivatkozva nem akar többet fizetni, áll a Népszava cikkében. A tömegközlekedésben dolgozók attól tartanak, hogy egy politikai játszma áldozatai lesznek.
Vállalat Közös kilábalási stratégián dolgozik a BKIK és a fővárosi önkormányzat
Privátbankár.hu / MTI | 2021. április 14. 17:47
Több kedvezményt is fenntartanának. 
Vállalat Fél évvel a második oltás után is véd a mutánsok ellen a Moderna szere
MTI | 2021. április 14. 06:33
A Pfizer pedig növelte oltóanyag-termelését.
Vállalat Háromezernél is több cég kért újraindítási gyorskölcsönt
MTI | 2021. április 13. 17:26
Több mint 3200 vállalkozás adta már be hiteligényét az MFB kamatmentes újraindítási gyorskölcsönre, az összes hiteligénylés meghaladja a 25 milliárd forintot - közölte az MFB kedden.
Vállalat Bővítenének és fizetést emelnének az építőipari cégek
Privátbankár.hu / MTI | 2021. április 13. 15:58
Már az idén árbevétel-növekedést remélnek. 
Vállalat Vége szakadt a cégbejegyzési rekordoknak
Privátbankár.hu | 2021. április 13. 15:19
Magas szinten stabilizálódik a hazai cégalapítások száma: márciusban 3044 új magyarországi társas vállalkozást jegyeztek be. 
Vállalat Ellentétes jóslatok a hazai nagyvállalatok idei várakozásairól 
Privátbankár.hu | 2021. április 13. 10:23
A hazai nagyvállalatok bevétel és profit szempontjából is komoly visszaesésre számítanak idén - közölte saját felmérésére hivatkozva a K&H Bank. Ez a megállapítás azért érdekes, mert a PwC három hete kijött éves vezérigazgatói hangulatjelentése enyhén pozitív várakozásokat jelzett. 
Vállalat Csúnya veszteség a Honvédnál - a tulajdonosok mégis bizakodnak
Székely Sarolta | 2021. április 12. 18:37
Bár harmadával nőtt a koronavírus-járvánnyal sújtott évben a Budapest Honvéd értékesítésből származó bevétele, ez kevés volt ahhoz, hogy elkerüljék az újabb tetemes veszteséget év végén. A tulajdonosok újabb pénzinjekcióval várják a fordulatot és a jelenlegi korlátozásokkal teli helyzet megváltozását. Lapunk megkeresésére azonban bizakodásuknak adtak hangot.
Friss
hírlevél
depositphotos