TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Nemrég megjelent egy 144 oldalas német nyelvű tanulmány arról szól, hogyan csalta tőrbe a médiát a Google, amely egyben mecénási szerepben tűnik fel. A tanulmány alapját 25 német médiavezetővel és digitális médiával foglalkozó újságíróval készített anonim interjún, a Google Digital News Initiative (DNI) 2015 és 2019 között finanszírozott 645 projektje adatainak elemzése, valamint a német kiadók által használt Google eszközök elemzése szolgáltatja. A tanulmány szerzői Ingo Dachwitz és Alexander Fanta, utóbbi 2017-ben a Google támogatásával tanulhatott és taníthatott Oxfordban.

Medienmäzen Google - Wie der Datenkonzern den Journalismus umgarnt címet viselő tanulmány leírja, hogyan csatornázott be 2013 óta a Google több mint 200 millió eurónyi készpénznyi „ajándékot” az európai médiatársaságoknak. Ám ez idő alatt a techóriás ellenállt a politika azon erőfeszítéseinek, hogy megossza a hirdetési bevételeit a nehezebb helyzetben lévő kiadóvállalatokkal.

A Google első, 60 millió eurós pályázati alapját 2013-ban Franciaországban hozták létre, hogy lecsendesítsék a digitális hirdetésekre „Google-adót” követelő kiadókat. A pályázat pedig mintául szolgált a jövőre nézvést, ahogy a tanulmány a Google News Initiative létrejöttének elemzésén keresztül ezt megmutatja, áll az angol nyelvű vezetői összefoglalóban.

A Google (most már Alphabet néven futó anyavállalat) 2013 óta összesen 3 különböző alapot hozott létre az újságírást, a kiadókat megsegítendő. A 2013-15 között, Franciaországban elérhető FINP tehát 60 millió eurós volt, a 2015-19 között az euópai kiadók számára elérhető DNI 150 milliós, míg a jelenleg az egész világra kiterjedő Google News Initiative nagyjából 263 millió euróra van tervezve.

A Google három nagy projektje (Forrás: Medienmäzen Google - Wie der Datenkonzern den Journalismus umgarnt)) A Google három nagy projektje (Forrás: Medienmäzen Google - Wie der Datenkonzern den Journalismus umgarnt))

A "nagylelkű" projektek nagyságrendjét érzékeltetendő álljon itt pár adat.

  • Az Alphabet 2020. harmadik negyedévében 46,2 milliárd dolláros árbevételre tett szert, miközben a forgalmának oroszánrészét adó hirdetési bevételei a tavalyi évhez képest ugyanebben az időszakban 10 százalékkal nőttek. 
  • A techmammut által közel 8 év alatt elköltött 473 millió euró nagyjából 175 milliárd forintnak felel meg, ami kevesebb, mint a 2019-es 245 milliárd forintra rúgó magyar méditorta összege, és még az idei, válságos évre becsült 189 milliárdnál is kevesebb.
  • A fentiekből következik, hogy csak a magyar médiaipar 56 milliárd forint bevételtől esik el ebben az évben. A nemzetközi helyzet sem jobb, ahogy erről korábban írtunk.
  • A Facebook még szűkmarkúbb: a koronavírus járvány miatt tavasszal összesen 3 millió eurós pályázati alapot nyitott európai újságírók és kiadók számára. Akkor arról beszéltek, lesz következő forduló is, ám hiába volt a nagy bajba kerülő kiadók érdeklődése elsöprő (lapunk is pályázott), a 2. forduló azóta is várat magára.
  • A Facebook idei harmadik negyedéves hirdetési bevétele 20 százalékkal nőtt: 21,5 milliárd dollárra.
  • Mindeközben a New York Times a negyedik negyedévben a hirdetési bevételek 30 százalékos csökkenésére számít, amit csak a digitális előfizetésből származó bevételek 35 százalékos várt növekedése tudna ellensúlyozni.

A kutatást a Google európai hírdivíziójának két kulcsemberével készített interjúk, valamint a Google újságírással kapcsolatos kezdeményezéseinek létrejöttével kapcsolatos adatok mélyelemzései egészítik ki.

A kutatás főbb megállapításai 

A Google által 2015 és 2019 között a médiának adott pénz oroszlánrésze régóta működő nyugat-európai kiadókhoz került. A Digital News Initiative által finanszírozott projektek 70 százaléka magántulajdonú kiadókhoz vándorolt, a támogatásoknak csupán 9 százaléka jutott nonprofit vagy közszolgálati médiavállalatoknak, a maradékból pedig kutatóintézeteknek, magánszemélyeknek és nem újságírással foglalkozó média startupoknak juttattak pénzt.

Így jutott Magyaországon támogatáshoz az Index.hu, a 444.hu, az azóta megszüntetett Népszabadság, a Népszava, de nevezetes baki volt, hogy a kormánypropagandát folytató origo.hu-nak is odaítéltek támogatást. A programban összesen 18 magyar projekt kapott 2,6 millió euró (nagyjából 900 millió forint) támogatást, ami átlagosan 144 444 eurót (nagyjából 50 millió forintot) jelentett

A Google Digital News Initiative támogatásai országok szerint (Forrás: Google) A Google Digital News Initiative támogatásai országok szerint (Forrás: Google)

Ám ahogy a tanumányból kiderül ezek az eredeti program aprópénzéhez képest is csak fillérek voltak: a támogatások túlnyomó része az amúgy is gazdagabb és jobb helyzetben levő nyugat- és dél-európai országok kiadóinak jutott, Lengyelország az egyetlen kivétel (de jellemzően ott nem a nagyobb, hanem inkább a közepes - 300 ezer és egymillió euró közti - projekteket támogatta a Google):
 

A Google Digital News Initiative támogatásai országok szerinti bontásban (Forrás: Medienmäzen Google) A Google Digital News Initiative támogatásai országok szerinti bontásban (Forrás: Medienmäzen Google)

A támogatott vállalatok átlagos alapítási éve 1996, ami jól mutatja, hogy a Google már régebb óta működő vállalatokat preferál, ami egyébként önmagában nem baj, hiszen a támogatásnak az is célja, hogy a donációval az adott kiadó fenntartható(bb) működést alakíthasson ki, és egy régebb óta működő cég esetén erre a múltbéli működés nagyobb biztosítékkal szolgálhat. (A vállalat azt állítja, hogy a támogatásokról szakértők és iparági vezetők döntenek a News Initiative igazgatóságában, de a cég határozza meg, kik ülnek az igazgatóságban.)

Bár a Google által a média számára adott finanszírozások nem átláthatóak, a tanulmány, és a kiadók vezetőivel készített interjúk azt mutatják, hogy a legtöbben szkeptikusak voltak a Google szándékait illetően, valamint a meginterjúvoltak közül jónéhányan PR-fogásnak tekintették az egészet, de az is igaz, hogy a pénzt gyakran kulcsfontosságú innovációs projektekre költötték. „És bizony másként ezt nem tehettük volna meg, mert nem engedhetjük meg magunknak”, fejtette ki az egyik vezető.

Google-hoz láncolt média?

Míg a Google pénzeinek nagy része a kiadóvállalatok projektjeire megy el, a vállalat olyan rendezvényeket is támogat, mint a Global Investigative Journalism Conference, sőt a Google News Initiative keretében saját konferenciákat is szervez, valamint évente egy alkalommal egy exkluzív eseményt Google Newsgeist csúcstalálkozó címen. A Google emellett az újságírók és hírszerkesztőségi fejlesztők tanulmányait és képzéseit is támogatja. A meginterjúvoltak azt válaszolták, hogy ezek a támogatások egyfajta közösségépítést is jelentenek a Google részéről. És bár sokak szerint ez teret engedett a Google-lal folytatott vitáknak is, de ezzel együtt a Google „megjelent a tárgyalóasztalnál”, még a német kiadók közti vitákon is. És míg több menedzser és újságíró megbízhatóbb és konstruktívabb beszélgetőtársnak tartja a vállalatot, mint a Facebook-ot, mégis számos interjúalany látványosan nem volt hajlandó partnernek nevezni a Google-t, bár a vállalat ezt a kifejezést használja a kiadókra.

A tanulmány része volt egy 22 német kiadó körében végzett nem reprezentatív kutatás is, amely azt mutatta, hogy egyre nagyobb arányban támaszkodnak a Google eszközeire a terjesztésben és a tartalom létrehozásában, de még annak pénzzé tételében is. 22 kiadóból 18 például azt mondta, hogy olyan Google eszközökre támaszkodnak, mint pl. az Analytics, a Tag Manager és a Search Console, hogy mérjék és irányítsák a tartalom terjesztését és 15-en azt mondták, hogy a Google AdSense vagy az AdX eszközöket használják hirdetési bevételek növelésére. Sőt, a Google már az előfizetésék menedzselésére is kínál megoldást a kiadók számára.

Mindazonáltal az interjúkban több menedzser tanúsított bizonyosfajta szkepticizmust az olyan új termékekkel kapcsolatosan, mint a fentebb említett Google Subscribe.

“Mi megpróbáljuk elkerülni azt, hogy valaki más termékévé váljunk”, mondta egy interjúalany. Többen is voltak, akik a „frenemy” kifejezést használták a Google-lal való kapcsolatuk jellemzésére, aminek jelentése félig barát, félig versenytárs.

A lényeg az, hogy a kiadók ezer szálon kénytelenek ezekben az esetekben kötődni a technológiai óriáshoz, ami rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi, teheti a médiacégeket egyetlen "partnerükhöz" - vonható le a fentiekből adódó logikus következtetés.

A megkérdezettek közül mind a vezetők, mind az újságírók kiemelték, hogy nem volt a Google vagy közvetítői részéről kísérlet a szerkesztőségi döntések befolyásolására, de több újságíró is az öncezúrától való félelméről beszélt a Google-lal való egyre kiterjedtebb együttműködés során. Az egyik interjúalany a kutyáknál tapasztalható harapás gátláshoz hasonlította a helyzetet. Egy másik pedig azt mondta, hogy a pénz segített az újságírói körökben a perspektíva elmozdításában egy barátságosabb hozzáállás felé a technológiai óriáscéggel szemben.

A Google a médiatámogatási projektjeit lobbitevékenységre használta az EU-s szerzői jogvédelmi reform és az adatvédelmi vitákban. Az ehhez a tanulmányhoz készített egyik interjúban a Google elismerte, hogy ő maga segített létrehozni egy kiadói érdekvédelmi szervezetet (European Innovative Media Publishers), amely a szerzői jogvédelmi irányelv későbbi kiegészítése ellen foglalt állást. Mindemellett a Google arra is használta a médiavállalatoknak nyújtott önkéntes segítségét, hogy azok az Európai Bizottság zárt ajtók mögött folyó vitáiban napirendre kerüljenek, ahogy ezt a tanulmányhoz az információhoz való hozzáférés szabadsága értelmében kért dokumentumok világosan mutatják.

Bár a tanulmány főleg az európai médiának szóló, tavaly véget ért Digital News Initiative programra fókuszál, de tartalmaz megállapításokat a globális Google News Initiative programmal kapcsolatosan is, amely azóta lépett a Google csak Európára összpontosító programja helyébe. Míg azonban a GNI csak korlátozottan támogatja a médiavállalatok innovációs projektjeinek támogatását, ám ugyanekkor jóval erőteljesebb hangsúlyt helyez a Google szolgáltatásainak promóciójára. A tanulmányhoz az adatok gyűjtésének 2020. közepi lezárása óta a Google 3 milliárd dolláros alapot jelentett be, amely egy Google News Showcase elnevezésű licenszprogramon keresztül fizet majd a kiadóknak. A kifizetések a hírek szerint Németországban, Ausztráliában és Brazíliában kezdődnek majd és a jelentések szerint egy szerződéses rendelkezést is tartalmaznak, amely lehetővé teszi a Google számára, hogy felmondja a szerződést, ha a kiadó részt vesz egy, a vállalat elleni jogi keresetben vagy panasztételben.

A DNI-ről egyébként pont a héten tett közzé beszámolót a Google. A főbb megállapításokat egy táblázatban is közzétették:
 

A Google Digital News Initiative támogatásai témakörök szerint (Forrás: Google) A Google Digital News Initiative támogatásai témakörök szerint (Forrás: Google)


A cég tájékoztatója szerint a legkevesebb támogatást a bevételek növelését célzó projektek kapták, míg a legtöbbet új technológiákkal való kísérletezésre nyerték el a pályázók. A helyi hírekkel kapcsolatos nyertes pályázatok és a téves információkkal való küzdelemre 15, illetve 21 százaléknyi győztes projekt jutott.

A Google válasza alapján DNI programra 2015 és 2019 között végül több mint 5000 pályázat érkezett, amelyből végül 662 projekt nyert támogatást 140,6 millió euró értékben. A támogatásokat főleg adat és automatizálási projekteknek ítélték (38% - 251 pályázat, 54 millió euró), a második legtöbb pénzt pedig főleg tesztelésre, fejlesztésre kapták a kiadók, olyan új formátumokkal való kísérletezésre, mint a hanganyagok különböző formái vagy a virtuális valóság. Erre 141 projekt kapott pénzt mintegy 31,5 miillió euró értékben, ami a teljes összeg több mint ötöde (22%) volt.

A harmadik legnagyobb támogatási csoport volt csak az alternatív bevételi források szerzésére irányuló projektek finanszírozása. ennek keretében 88 pályázat nyert, összesen 22,5 millió eurót, ami a teljes összeg 16 százaléka. Ennek keretében nyert a szlovákiai Dennik N 330 ezer eurót egy olyan szoftver kifejlesztésére, amely az előfizetők magatartását elemezve figyelmezteti a kiadót, ha úgy érzékeli, hogy az olvasó hamarosan lemondhatja előfizetését. A 2014-ben induló lap épp most októberben érte el a 60 ezer előfizetőt.

Nem a Google pályázataihoz tartozik, de a New York Times online előfizetési rekodokat dönt éppen a napokban. Ahogy a media1 írja, a lapot kiadó vállalat harmadik negyedéves jelentése szerint a digitális előfizetésekből származó bevételek most először meghaladták a nyomtatott újság előfizetőitől befolyó pénzeket. A kiadó pénzügyi beszámolója szerint 393 ezer új digitális előfizetőt tudott szerezni a negyedév során, amelyből 275 ezren fizettek elő magára a hírszolgáltatásra, míg a maradék előfizetői tábor olyan szolgáltatásokra fizetett mint játékokgasztroreceptek és különböző audio szolgáltatások.
 

A Google Digital News Initiative támogatásai típusok szerint (Forrás: Medienmäzen Google) A Google Digital News Initiative támogatásai típusok szerint (Forrás: Medienmäzen Google)

A Google által utólag is hangsúlyozott elbírálási kritériumok a következők voltak:

  • A beadott pályázat hatása a média ökoszisztémájára;
  • Mennyire innovatív és mennyire használja a technológiát;
  • Megvalósíthatósága.

Mit mondanak a tanulmány szerzői?

“A tanulmányunkból kiderül, hogy a Google arra használta az ajándékait, hogy lecsillapítsa az európai kiadókat, akik sokáig a legelszántabb szakpolitikai ellenfelei voltak. A Google médiafinanszírozása távol áll a felebaráti szeretettől – inkább egy legyőzött ellenfél kifizetése.”

“A Google szolgáltatásai és ökoszisztémája egy olyan operációs rendszert hozott létre az újságírás számára, amelyre a médiavállalatok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak. Nem világos még egyelőre, mit jelent majd a médiapluralizmus számára, ha a teljes iparágat egyetlen szereplő uralja - a Google.”

“A konferenciák és tanulmányok támogatása miatt a Google nem egy önéletrajzba került be számtalan leendő újságíró és média innovátor esetében. Ez segített abban, hogy pozitív képet fessenek a vállalatról, mint újságírók barátjáról, de vajon a Google és az médiaipar közötti barátságos kapcsolatok segítenek tompítani az újságírás , mint például az adatvédelem, a tiltakozó munkavállalók vagy a techmammut amerikai titkosszolgálatokhoz és a hadsereghez fűződő kapcsolatai?”

Végezetül álljon itt a CEU által készített videó, amely segít közérthetően és röviden elmagyarázni, hogy miért van bajban ma az újságírás, miért fontos ez, mi a felelőssége ebben a tech cégeknek, és miért az előfizetés jelenti a legbiztosabb és legjobb támogatási formát:

A tanulmányt az Otto Brenner alapítvány és a Német Szakszervezeti Unió (DGB) támogatta. 2020. október 26-án jelent meg német nyelven, majd később angolul is.

Segítsen nekünk véleményével, és mi féléves előfizetéssel ajándékozzuk meg!

Rendszeresen olvassa cikkeinket, és lenne kedve részt venni a stratégiánk alakításában? Vegyen részt fókuszcsoportos kutatásunkban, és mi féléves előfizetéssel háláljuk meg segítségét, amely a Privátbankár.hu és az Mfor.hu hamarosan induló prémium szolgáltatására érvényes!

Kérjük, töltse ki az alábbi linken található kérdőívet, amely alapján a kutatást végző szakemberek összeállítják a fókuszcsoportokat. A kutatásba beválogatott jelentkezőket legkésőbb december 7-én értesítjük!

Jelentkezés

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat Jelentős megállapodást kötött a Richter
Csabai Károly | 2020. december 3. 11:33
A hazai gyógyszercég 263,5 millió dollárért, mai árfolyamon mintegy 78 milliárd forintért megvásárolja a Johnson & Johnson belgiumi leányvállalatának fontos, fogamzásgátló termékét, amelyet az Egyesült Államokon kívüli piacokon, a világ 60 országában értékesíthet.
Vállalat Magyar kézbe került vissza a Budapesti Erőmű Zrt.
Privátbankár.hu | 2020. december 3. 11:21
Cseh kézből.
Vállalat Megvásárolná az állam a debreceni reptér többségét
Privátbankár.hu | 2020. december 3. 07:35
51 százalékot szerezne meg az állam a debreceni önkormányzattól és vagyonkezelőjétől a repteret üzemeltető cégből, amelyet mostanában komoly állami támogatással igyekeznek a felszínen tartani.
Vállalat Koronavírus: nagyobb a baj, mint azt a biztosítók gondolták
Király Béla | 2020. december 3. 05:11
Úgy tűnik, a biztosítók rosszul mérték fel előzetesen a koronavírus járvány gazdasági hatásait, emiatt komolyabb költségeik lesznek, mint amivel számoltak. A költségek és a veszteségek olyan súlyosak, hogy az érintett ágazatokban a biztosítók világszerte áremeléseket hajtottak végre.
Vállalat Óriási keresztelő: átnevezik az MVM-et
Privátbankár.hu | 2020. december 2. 15:17
Az MVM Magyar Villamosművek januártól MVM Energetika néven fut tovább. Az NKM helyett is NVM néven futnak majd a cégek.
Vállalat A britek engedélyezték a Pfizer-BioNTech-vakcina forgalmazását
MTI | 2020. december 2. 09:42
A szigetország ezzel a világon elsőként hagyott jóvá koronavírus-oltást.
Vállalat A követelésük 60 százalékához jutottak hozzá a Malév károsult utasai
Szakonyi Péter | 2020. december 1. 18:59
Nyolc év után végre pénzükhöz jutottak a Malév csődjében ragadt utasok - legalábbis egy részük. A nemzeti légitársaság leállása után hoppon maradtaknak a le nem utazott jegyek árának egy részét az IATA fizette vissza az elmúlt hetekben - de hogy mennyit és kinek, azt most is homály fedi. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy maguk az utasok fizették az IATA perköltségeit is. Hogy mennyit? Az is titkos.
Vállalat A pandémia árnyékában borultak virágba - friss magyar fintech-sikerek
Natív tartalom | 2020. december 1. 13:25
Távolságot tartunk, nem érintkezünk, sőt, leginkább ki se mozdulunk otthonról – de a pénzügyeket attól még változatlanul intéznünk kell. Hogy ezt könnyebben és biztonságosabban tudjuk megtenni, abban segítenek a PSC CEE és az Ff.next megoldásai. Mindkét magyar fintech cég a gödör helyett a kihívást látta meg a járványhelyzetben, és némi iránymódosítással, valamint annál több innovációval mindketten sikeresen reagáltak is rá. További közös vonásuk, hogy mindkettejüket az OXO csoport támogatja.
Vállalat Vállalati egészségprogramok: megéri belevágni?
PR | 2020. december 1. 11:54
Az egészségügyi kiadások egy vállalat esetében elsősorban költségként jelennek meg. Egy hatékony vállalati egészségprogram révén azonban a cégvezetők a munkavállalók egészségére fordított összegekre beruházásként is tekinthetnek, ami visszatérül. De mennyire számszerűsíthető egy vállalati egészségprogram megtérülése?
Vállalat Atlétikai stadion: nettó 2,88 milliárdos megbízásról jött a hír
Privátbankár.hu | 2020. december 1. 08:41
Három év múlva rendezik a vébét.
Friss
hírlevél