Azzal kezdődött, hogy a másik visszaütött. Tulajdonképpen így is megfoghatnánk a történteket, hiszen a Google alelnöke, Ken Walker "meztelen vállalati opportunizmusnak" nevezte a a Microsoft magatartását. A szoftvergyártó ugyanis támogatja az amerikai törvényhozást abban a törekvésében, hogy a felületükön megjelenő hírekért fizetésre bírja a nagy tech cégeket. A régi ellenségeskedés tehát kiújult.
A mostani pengeváltás azzal kezdődött, hogy Brad Smith, a Microsoft elnöke részt vett azon a pénteki kongresszusi meghallgatáson, ami annak a - ausztráliaihoz hasonló - törvényjavaslatnak a megvitatásáról szól, mely megkönnyítené a kiadók dolgát, hogy kollektív megállapodásokat kössenek a tech platformokkal, hogyan is oszthatók meg tartalmaik, írja a Financial Times.
Míg Smith a meghallgatáson ült, hosszú blogposztban tette közzé hivatalos tanúvallomását, amelyben azzal - egyébként sokak által felismert és hangoztatott - érveléssel élt, hogy "a híroldalakra vitt forgalomnak van ugyan értéke, ám a hírmédia számára egyre nehezebb lett forgalmuk monetizálása, mert a nyereség legnagyobb részét a Google csikarja ki".
Smith elsimeri, hogy bár a hírek segítenek ellátni a keresőket tartalommal, de gyakran egyáltalán nem vagy nem elegendő kompenzációt kapnak ezért, és úgy véli, a Google szerint igazából hálásaknak kellene lennie a híroldalaknak, hogy az olvasók egyáltalán rájuk találnak.
"A Google elérte, hogy ő legyen a hírekre vágyók kezdőoldala, magához láncolva az olvasókat és az eddig a kiadók tulajdonában álló híreket saját árukínálatának részévé degradálva"
- folytatta Smith.
Ennek alátámasztására a Microsoft elnöke a Pew Research amerikai kutatóintézet adatait citálta:
az amerikai napilapok hirdetési bevételei a 2005-ös 49,4 milliárd dollárról 2018-ra 14,3 milliárdra zuhantak, míg a Google ugyanezen időszak alatt hirdetésekből 6,1 milliárdról egészen elképesztő 116 milliárd dollárra növelte bevételeit.
Nem véletlenül - teszi hozzá Smith, akinek írásával a közeljövőben még részletesen is foglalkozunk.
A válasz természetesen nem késett: Kent Walker, a Google vezető alelnöke szintén egy posztban válaszolt, "merő vállalati opportunizmussal" vádolva a Microsoftot, azt állítva, hogy a szoftveróriás "saját érdekeit szolgáló követelésekkel áll elő ... és még arra is hajlandó, hogy megtörje az internet szabad működését, csak hogy aláássa egy riválisát".
A Microsoft szóvivője nem kívánta kommentálni az elhangzottakat, mondván a Kongresszus előtt fekvő törvényjavaslatra koncentrálnak.
Kétségtelen, hogy mindkét félnek van igazsága, és mindkét fél a saját érdekei szerint érvel. A Microsoft és a Google kőkemény versenytársak voltak a 2016-os fegyverszünetükig, nem ritkán trösztellenes ügyekben. Nem nehéz meglátni, hogy a két cég számos területen verseng egymással: Google vs Bing, Gmail vs Hotmail, Google Meet vs Microsoft Teams, Google Dokumentumok és Spreadheet vs Microsoft Office, hogy felhőszolgáltatásokat ne is említsük.
A felek egyrészt kiemelik, hogy ők maguk mennyi mindent tettek az újságírás fennmaradásáért - bár az az érv mindkét fél részéről megmosolyogtató vagy vérlázító, vérmérséklettől függően mindenki eldöntheti. A 3 vagy 8 év alatt a médiának juttatott egymilliárd dollárral büszkélkedik két olyan cég vezetője, amelyek éves hirdetési árbevétele, amelyet a média elől szipkázott el, százszorosan haladja meg a médiának szánt vagy visszaosztott pénzeket.
Annyit azért érdemes leszögezni, hogy kettejük érveléséből a Microsoft elnökének írása, tanúvallomása sokkal nagyobb látszöget fog be, rámutatva arra is, hogy az ausztrál törvény megvizsgálása után szerintük nem áll meg a Google szabad internetet féltő érvelése, mely szerint fizetni kellene a linkekért (sőt, Smith még azt is hozzáteszi: a helyzet iróniája, hogy ma az interneten leginkább pont a keresőoldalakon kell fizetni a linkekért - vagyis a Google és Bing oldalain), mert a platformoknak nem linkenként, hanem egy összegben kell fizetniük a kiadóknak. Bemutatva azt az ökoszisztémát, amely gyakorlatilag a Google kezében van, és a lapok vagy más vállalkozások ebben kénytelenek tevékenykedni - a Google szolgáltatásainak az újságírást illető hatásairól korábban mi is írtunk.
A média mecénása? Tanulmány arról, hogyan csalta tőrbe a Google a médiát
Smith felidézi azt is, hogy 2004 óta csak az Egyesült Államokban 2100 lap szűnt meg, az ország 200 megyéjében nincs helyi lap, a megyék felében (1540) csak egy helyi lap maradt. A helyzet nem nagyon más máshol sem: Magyarországon a stabil anyagi háttérrel csak a kormányzati befolyású KESMA vidéki lapjai rendelkeznek, és a legtöbb megyében nincs is alternatívájuk.
De vissza a Big Tech két óriásához. Az amerikai Kongresszus előtt egy kétpárti törvényjavaslat fekszik, ami a tech platformoktól a küszködő sajtóhoz felé tolná vissza a kereskedelmi erőt.
A pénteki meghallgatáson a The Intercept alapítója, Glenn Greenwald újságíró azonban a törvényjavaslatot sem tartotta túl jónak, mondván, az amerikai tervezet a média további koncentrációja felé vezethet. Greenwald a kongresszusi bizottságnak azt mondta, különösen amiatt aggódik, hogy a hírmédia egyre befolyása egyre kevesebb kézben összpontosul,
a New York Times az újságírás Amazonjává kezd válni.
Kemény szavak ezek, de sok igazságot rejtenek. A New York Times azon kevés kiadó egyike, amely - főleg digitális előfizetései révén - egyre jobb anyagi pozícióba került, és megengedheti magának stábja bővítését. A NYT 2020-ban 2,4 millió új digitális előfizetővel gyarapodott, így a tavalyi év végére már 7,5 millió előfizetője (ebből 6,69 millió digitális) volt a lapnak. A negyedik negyedévben 315,8 millió dollár bevétel származott az előfizetőktől, ami 14,7 százalékos növekedésnek felelt meg. Ez ellensúlyozni tudta a hirdetési és az egyéb bevételek 18,7, illetve 12,1 százalékos csökkenését, így a lap kiadója minimális, 0,2 százalékos növekedéssel 509,4 millió dollár bevételt realizált 2020 utolsó negyedében 2019 hasonló időszakához képest, míg tavalyi teljes bevétele 1,195 milliárd dollár lett. Az utolsó negyedév működési eredménye így 80,5 millió dollár lett, az első három negyedéves 95,7 milliós profitot megfejelve. A lap így gyakorlatilag sértetlenül vészelte át a pandémia okozta válságot.
Nem sok kiadó mondhatja el ezt magáról, viszont a sajtó szabadsága azt is jelenti, hogy a média sokszínű marad, sokféle forrásból és nézőpontból lehet információhoz jutni. A média koncentrációja ezt veszélyeszteti.
Ezért vezettük be mi is az előfizetés lehetőségét lapjainknál
Walker rövid posztjában azzal vádolta még a Microsoft elnökét, hogy a meghallgatáson elmondottakkal Smith csak el akarja terelni a figyelmet azokról a biztonsági problémákról, amelyek kiderültek a cégéről. A Microsoft szoftverének sebezhetőségei szerepet játszottak két nagy hacker kampány elősegítésében, amelyek világszerte több százezer vállalkozást és kormányzati ügynökséget céloztak.
Amint az decemberben kiderült, a SolarWinds mintegy 300 ezer Oriont használó ügyfeléből 18 ezren töltötték le annak Sunburst malware-rel megfertőzött verzióját - ugyanakkor az elkövetők a kártevőt letöltő bázisnak csak töredékén kezdtek valóban információgyűjtésbe, hogy minimalizálják a lebukás kockázatát.
A SolarWinds-hackről itt olvashat többet.
A múlt héten pedig a Hafnium nevű, kínai állami támogatású hackercsoport szerzett hozzáférést az áldozatok emailjeihez.
A Microsoft ugyan a múlt héten négy biztonsági rést is befoltozott Exchange Server termékeiben, arra figyelmeztetve, hogy aktívan kihasznált sebezhetőségekről van szó - azóta a támadások kiterjedtségéről is részletesebb információk láttak napvilágot, és mint kiderült, legalább 30 ezer egyesült államokbeli szervezetet rendszereibe jutottak be az illetéktelen behatolók, világszerte pedig az érintettek száma több százezerre rúghat, írta hétfőn a hwsw.hu szakportál.
A Microsoft mindenestre eddig elkerülte azt az éles törvényhozói kritikát, amit a Google és a Facebook kénytelen elviselni, és ellentétben a két másik Big Tech óriással, nem kellett első számú vezetőinek a Kongresszus előtt magyarázkodnia.
A kilencvenes években merőben más volt a helyzet, hiszen akkor a Microsoft gyakorlatilag egyeduralkodónak számított a szoftvercégek között, és éppenhogy csak elkerülte a szétdarabolást.
A helyzet mára megváltozott: a Microsoft minden próbálkozása ellenére megmaradt szoftvercégnek (143 milliárdos tavalyi árbevételéből 100 milliárd még mindig ehhez kötődik, és ezt mutatja az is, hogy a "mindössze" 7,7 milliárd dolláros hirdetési árbevétele eltörpül a Google a 150 milliárdot közelítő bevételéhez képest, de jócskán elmarad a Facebook 30 milliárdot meghaladó hirdetési bevételéhez képest is), így neki kevésbé fáj a hirdetési árbevételek elirányítása a kiadók felé. És ezzel párhuzamosan, mivel nem sikerült olyan közösségi platformot vagy szolgáltatást létrehozni, amely felvehetné a versenyt a YouTube, a Google vagy a Facebook és az Instagram népszerűségével, így nincsenek is olyan adatkezelési vagy felvásárlási botrányai, mint a másik kettőnek.
