|
| Kép forrása: MTI |
Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által a LIBE megbízásából elkészített értékelésben a magyar, a bolgár, a francia, a görög, a lengyel, az olasz, illetve a román sajtó helyzetét hasonlították össze. A közel 200 oldalas tanulmányban rámutattak, hogy a vizsgált országok közül többen is jelentősen romlott a helyzet az utóbbi években.
Hét éve szisztematikusan bontják
A Magyarországról szóló részben arról számoltak be, hogy 2010 után a törvényhozás "példátlanul korlátozó médiatörvényt" fogadott el, azóta pedig szisztematikusan leépítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, a jogállamiságot.
Magyarországon 50 százalék feletti a politikai pártokhoz kötődő sajtótermékek aránya, bizonyos kormánypárti újságok reklámbevételeinek akár a 29-80 százaléka is az államtól vagy állami cégektől származik.
Fordulat a G-nap után
A tulajdonosi viszonyok jelentősen átalakultak az Orbán Viktor miniszterelnök és egykori szövetségese, Simicska Lajos közötti háború kirobbanása óta, és a kormány azóta új médiabirodalmat épített ki.
A történtek jól mutatják, hogy az országban egy médiatermék sikere nagyban függ a jó kormányzati viszonytól.
Bárd Petra, a tanulmány egyik szerzője kijelentette, hogy gyakorlatilag közpénzeket csatornáznak be egyes sajtótermékek támogatására. A cenzúra nem a törvényeken, hanem a finanszírozási struktúrákon keresztül valósul meg.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 74,04 pontos, 0,07 százalékos csökkenéssel 101 306,73 ponton zárt hétfőn. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
