Nyilvánosságra hozta a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet azon állam- és kormányfők listáját, akik megítélésük szerint
a „sajtószabadság ellenségének” számítanak, és „különösen drasztikus módon” járulnak hozzá annak elnyomásához.
Orbán az első EU-s kormányfő a listán
A listára 37 állam- és kormányfő került fel. Az „újoncok” között van Orbán Viktor miniszterelnök, Jair Bolsonaro brazil elnök, Mohammed bin Salman szaúdi koronaherceg és Carrie Lam hongkongi kormányfő. A Die Welt szerint a mostani az első alkalom, hogy a szervezet egy uniós vezetőt is a problémás vezetők közé sorolt.
A Riporterek Határok Nélkül szerint
a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta fokról fokra ellenőrzése alá hajtotta a sajtót: a közszolgálati médiát az MTVA médiaholdingba olvasztotta be, a regionális sajtó 2017 óta teljes egészében Orbán Viktorral jó kapcsolatokat ápoló vállalkozók tulajdonában van, miközben fontos független médiumokat iktattak ki.
A magyar kormány általában azzal utasítja vissza a sajtószabadság elnyomásáról szóló vádakat, hogy itthon számtalan kormánykritikus, baloldali-liberális médium működik jelenleg is, azaz van miből választaniuk a polgároknak.
Kelet-Európában a szervezet Alexander Lukasenko fehérorosz és Vlagyimir Putyin orosz elnököt tartja még a sajtószabadság ellenségének, igaz, ők már több mint 20 éve rajta vannak ezen a listán.
A Riporterek Határok Nélkül egy olyan nemzetközi NGO, azaz nem kormányzati szervezet, amely az információ szabadságáért és a cenzúra ellen küzd. A listára felkerülés gyakorlati következményekke aligha jár, ugyanakkor nyilvánvalóan tovább rontja a magyar kormány eddig sem túl fényes nemzetközi megítélését.
Már működik a jogállamisági mechanizmus
Brüsszeli források már többször jelezték, hogy az EU adott esetben kész bevetni az Orbán-kormánnyal szemben az idei év elején életbe lépett jogállamisági mechanizmust, azaz uniós forrásokat vonhat meg jogállamisági problémák esetén. Az erről szóló háttéranyagunkat itt olvashatják.
Videókommentárunkat arról, hogy meddig feszítheti a húrt a magyar kormány, hogy ne essünk el uniós forrásoktól, pedig itt tekinthetik meg:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 4,37 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön kora délutánig. 
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
