6p

Egy friss felmérés szerint még mindig a tévéből tájékozódnak a leggyakrabban a világon, a közösségi média viszont szorosan a nyomában van, komolyan fenyegetve dominanciáját. Az Ipsos 27 országra kiterjedő felmérése kitér a hírekért való fizetési hajlandóságra is, amely szerint Magyarországon a megkérdezettek majdnem negyede lenne hajlandó fizetni értük. Mi videóban meg is mutatjuk, miért lenne ez létfontosságú, és ahogy ezt már korábban is jeleztük: hamarosan lapunk is erre az útra lép.

Az Ipsos által elvégzett közel 19 000 válaszadói interjú tanulságai alapján még mindig a televízió az elsőszámú hírforrás világszinten. A 27 országos nemzetközi kutatás következtetései szerint a második helyen a közösségi média található, míg a print és a rádió együttes elérése csak közelíti a harmadik legfontosabb forrást, az online hírportálokat. A napi rendszerességű híroldal látogatásban Magyarország világelső, a fizetős hírek fogyasztása tekintetében ugyanakkor a legutolsók között szerepelünk a listán

A tévé után a social media a legfontosabb hírforrás (Forrás: Ipsos, Trust Misplaced?)
A tévé után a social media a legfontosabb hírforrás (Forrás: Ipsos, Trust Misplaced?)
.



A globális kutatócég egyedi tanulmánya azzal a meglepő eredménnyel indít, hogy míg a világ 5 felnőtt állampolgára közül 4 megbizonyosodik abban, hogy az általa fogyasztott hírek megbízható forrásból származnak, a közvélekedés szerint az átlag lakosság mindössze 30 százaléka képes csak megkülönböztetni a valódi híreket az álhírektől.

Hírforrások megbízhatósága (forrás: Ipsos, Trust Misplaced?)
Hírforrások megbízhatósága (forrás: Ipsos, Trust Misplaced?)


Hírforrások megbízhatósága, fake news veszélye

Átlagban 28 százalékponttal magasabb, azaz közel kétszer akkora azok hányada, akik saját bevallásuk szerint magabiztosan meg tudnak különböztetni hamis és valós híreket egymástól (58 százalék), mint amit ugyanezen válaszadók tudatos hírfogyasztó polgártársaik arányáról gondolnak. Az átlagnál nagyobb önkritikával az arab, a kínai, a japán és az indiai felnőtt lakosság rendelkezik, míg egyes országoknál, mint például Magyarország, Nagy Britannia, az Egyesült Államok 40 százalékpont feletti ez a differencia.

A magyar felnőtt lakosság meggyőződése, hogy átlát a hamis híreken, nem vezetheti meg a fake news jelensége – míg polgártársaiból nem igazán nézi ki ennek képességét.
– összegezte Kovács Balázs, az Ipsos médiakutatási vezetője.

A valós és hamis hírek megkülönböztetésének vélt képessége (Forrás: Ipsos)
A valós és hamis hírek megkülönböztetésének vélt képessége (Forrás: Ipsos)

Gyakorlatban a magyarok 72 százaléka ellenőrzi a forrás hitelességét rendszeresen vagy legalább alkalomszerűen, amely jelentősen elmarad a világátlagtól (82 százalék). Míg a világ lakosságának fele számára alapvető rutin az igazságteszt, hazánkban ez csupán a lakosság harmadára igaz (49 és 36 százalék).

Egytizednyi tömeg egyáltalán nem bizonyosodik meg a hírek igazságtartalmáról, ezzel Magyarország lakossága – a törökökkel egyetemben – a legnagyobb felületet adja a fake news terjedésének.


Hírforrások ellenőrzése (Forrás: Ipsos)
Hírforrások ellenőrzése (Forrás: Ipsos)

A fentiekkel párhuzamosan Magyarországon a világátlaggal megegyező mértékben van szabad hozzáférés a megbízható hírekhez:

Itthon 65 százalék úgy véli, hogy ha keresi, talál hiteles forrást, és 12 százalék gondolja azt, hogy nincs objektív tájékoztatás az országban.
– fejti ki a szakember.

A mért 27 nemzet közül a magyar lakosság hisz legkevésbé abban, hogy országon kívüli erők (más országok) próbálnák félretájékoztatni, manipulálni a hazai közvéleményt: 37 százalék utasítja el ennek lehetőségét, szemben a 17 százalékos globális értékkel. E tekintetben az Egyesült Államokban és Törökországban mérhető a legnagyobb félelem.

Azok aránya, akik szerint más országokból dezinfármálni próbálják az olvasókat (Forrás: Ipsos)
Azok aránya, akik szerint más országokból dezinfármálni próbálják az olvasókat (Forrás: Ipsos)

Az átfogó kutatás kiterjedt a médiatípusok, mint hírforrások megbízhatóságának vizsgálatára is. A televízió domináns szerepe világszinten is veszélyben van, a közösségi média mára valós kihívójává vált.

Apró közbevetés: a Big Tech cégei (Facebook, Google, Amazon, Apple) a minap tették közzé harmadik negyedéves eredményeiket, amelyek jócskán meghaladták a várakozásokat: A négy nagy technológiai cég összesített bevétele 18 százalékkal emelkedett év/év alapon, ez 227 milliárd dollárt jelent, négy százalékkal a várakozások felett.

Ezzel szemben a világ legtöbb médiapiacán - így Magyarországon is - a különböző becslések csak abban térnek el, hogy 30-50 vagy 70 százalékos lesz-e a visszaesés - már persze a nem állami hirdetésekből élő cégeknek.

A Big tEch cégei, különösen a Facebook és a Google bevételei jelentős részben a média tartalmai (cikkei, videói) által generált bevételt teszi zsebre, miközben abból filléreket juttat csak vissza.

Míg például Kanadában a felnőttek 14 százaléka már egyáltalán nem követi a tévéhíreket, és csak 58 százalék fogyaszt tévés hírtartalmat legalább heti három alkalommal, India, Olaszország, Japán, Spanyolország és Törökország lakossága kiemelkedő arányban informálódik ezen a módon (86-88%).

A Magyarországon mért gyakoriságok a globális értékeknek megfelelőek a televíziót tekintve (72%), ugyanakkor jóval a világátlag felett vannak a rádió (48%) és online hírportálok (76%), mint hírforrás alkalmazását nézve.

A médiahasználat részleteit vizsgálva további érdekességek kerültek napvilágra, mely szerint bár világelsők vagyunk napi szintű online hírfogyasztásban, a fizetős tartalmak olvasása tekintetében a legutolsók között lehet említeni a magyar lakosságot. Elvárjuk, hogy ingyenes legyen a tartalom, ugyanakkor az online hirdetéseket sem igazán toleráljuk.


Azok aránya, akik hajlandóak lennének fizetni a hírekért (Forrás: Ipsos)
Azok aránya, akik hajlandóak lennének fizetni a hírekért (Forrás: Ipsos)

Az ingyenes (legalábbis nem direkt módon megfizetett) hírekre természetesen nem csak hazánkban van nagy igény, a világátlag 67 százalékhoz képest a magyar 79 százalékos érték mégis kimagasló. Míg a globális lakosság 27 százaléka hajlandó fizetni a hírekért, Magyarországon ez az arány 23 százalék.

(A két adat között jelentős a különbség, hiszen ha valaki csak olyan helyekről hajlandó fogyaszt hírt, ahol nem kell direkt módon fizetni a hírekért (márpedig a felmérésben részt vevők majdnem négyötöde ezt felelte, ráadásul csak 7 százalékuk nem értett ezzel egyet), miközben a fizetési hajlandóságot közel egynegyedük mutat. A két adat közti eltérés is mutatja, hogy nehezen felmérhető a magyar olvasók valós fizetési hajlandósága. - A szerk.)

A hazai lakosság közel kétharmada igyekszik kerülni az online hirdetéseket, ugyanakkor csak mintegy egyharmad használ e célból hirdetésblokkolót (mindkét szám megfelel a 27 országban felvett világátlagnak). 

A CEU készített egy rövid animációs filmet, arról, amiről laptársunk, az mfor.hu is írt korábban: hogy miért van nehéz helyzetben a minőségi újságírás, és hogyan lehet ezen változtatni.

A válasz röviden: csak az olvasók segítségével biztosítható a lap függetlensége és a folyamatos minőségi munka biztosítása, javítása. Hamarosan erre az útra lép lapunk is, laptársunkkal, az mfor.hu-val együtt.
 

A rovat támogatója:
A rovat támogatója az MVM

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat A Waberer's nyerte az MVM logisztikai tenderét
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 16:20
A Waberer’s Logisztikai Szegmense új, három évre szóló stratégiai együttműködést indít az MVM Csoporttal, amelynek célja egy egységes, hatékony és magas színvonalú logisztikai és szállítási rendszer kialakítása az energetikai szektorban.
Vállalat A Duna House erős negyedévvel készül az Otthon Startra
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 14:05
A tisztított adózott eredmény 915 millió forintot tett ki a második negyedévben, ami 32 százalékos növekedést az előző év azonos időszakához képest.
Vállalat Az ANY 40 százalékkal növelte nyereségét az első félévben
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 19:58
Az ANY Biztonsági Nyomda nettó eredménye 5,33 milliárd forintra nőtt – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján kedden közzétett beszámolóban.
Vállalat Az MBH bankban a Matolcsy kör már nem tulajdonos
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 18:00
A Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. részesedése immár nulla, közölte a bank a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
Vállalat A WING eladta 18 lakásprojektjét Lengyelországban
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 14:05
Rekordértékű, több mint 223 milliárd forint (2 405 millió PLN) összegű megállapodás született a WING többségi tulajdonában lévő Echo Investment által fejlesztett, valamint a vállalat résztulajdonában álló Resi4Rent bérlakásplatform portfoliójának valamivel több mint felének értékesítéséről.
Vállalat Véget ért a sztrájk az Egyesült Államokba legtöbb járatot indító légitársaságnál
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 13:41
Az Air Canada és a légiutas-kísérők szakszervezete előzetes megállapodást kötött, amellyel véget ér a napok óta tartó sztrájk.
Vállalat Trump lemásolná Nagy Márton ötletét
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 12:59
Az amerikai Eli Lilly árat emelt Nagy-Britanniában, miközben a dán Novo Nordisk az Egyesült Államokban csökkentette a fogyasztó gyógyszer árát. 
Vállalat Nem akármilyen befektetők érkeznek az Intelbe
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 11:37
A Trump-kormányat és a Softbank is beszállna az Intelbe. A chip-gyártó üzletág felvirágoztatása a cél. 
Vállalat Felére csökken a fogyasztó csodaszer ára
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 09:47
A felére csökkenti a legnépszerűbb gyógyszerének árát a Novo Nordisk. 
Vállalat A füstben nemcsak az egészség vész el, hanem az igazság is?
Natív tartalom | 2025. augusztus 18. 14:22
Az internet által az emberiség történetében először jutottunk el oda, hogy bárki szinte bármiről bármikor információhoz juthat. Egy kattintással válhatunk szakértővé bármilyen témában, legalábbis látszólag. A valóság azonban árnyaltabb: a „korlátlan tudás” korszakában a bizonytalanság, az álhírek és a tévhitek is minden korábbinál gyorsabban terjednek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG