Az Ipsos által elvégzett közel 19 000 válaszadói interjú tanulságai alapján még mindig a televízió az elsőszámú hírforrás világszinten. A 27 országos nemzetközi kutatás következtetései szerint a második helyen a közösségi média található, míg a print és a rádió együttes elérése csak közelíti a harmadik legfontosabb forrást, az online hírportálokat. A napi rendszerességű híroldal látogatásban Magyarország világelső, a fizetős hírek fogyasztása tekintetében ugyanakkor a legutolsók között szerepelünk a listán

A globális kutatócég egyedi tanulmánya azzal a meglepő eredménnyel indít, hogy míg a világ 5 felnőtt állampolgára közül 4 megbizonyosodik abban, hogy az általa fogyasztott hírek megbízható forrásból származnak, a közvélekedés szerint az átlag lakosság mindössze 30 százaléka képes csak megkülönböztetni a valódi híreket az álhírektől.

Hírforrások megbízhatósága, fake news veszélye

Átlagban 28 százalékponttal magasabb, azaz közel kétszer akkora azok hányada, akik saját bevallásuk szerint magabiztosan meg tudnak különböztetni hamis és valós híreket egymástól (58 százalék), mint amit ugyanezen válaszadók tudatos hírfogyasztó polgártársaik arányáról gondolnak. Az átlagnál nagyobb önkritikával az arab, a kínai, a japán és az indiai felnőtt lakosság rendelkezik, míg egyes országoknál, mint például Magyarország, Nagy Britannia, az Egyesült Államok 40 százalékpont feletti ez a differencia.

A magyar felnőtt lakosság meggyőződése, hogy átlát a hamis híreken, nem vezetheti meg a fake news jelensége – míg polgártársaiból nem igazán nézi ki ennek képességét.
– összegezte Kovács Balázs, az Ipsos médiakutatási vezetője.

Gyakorlatban a magyarok 72 százaléka ellenőrzi a forrás hitelességét rendszeresen vagy legalább alkalomszerűen, amely jelentősen elmarad a világátlagtól (82 százalék). Míg a világ lakosságának fele számára alapvető rutin az igazságteszt, hazánkban ez csupán a lakosság harmadára igaz (49 és 36 százalék).

Egytizednyi tömeg egyáltalán nem bizonyosodik meg a hírek igazságtartalmáról, ezzel Magyarország lakossága – a törökökkel egyetemben – a legnagyobb felületet adja a fake news terjedésének.

A fentiekkel párhuzamosan Magyarországon a világátlaggal megegyező mértékben van szabad hozzáférés a megbízható hírekhez:

Itthon 65 százalék úgy véli, hogy ha keresi, talál hiteles forrást, és 12 százalék gondolja azt, hogy nincs objektív tájékoztatás az országban.
– fejti ki a szakember.

A mért 27 nemzet közül a magyar lakosság hisz legkevésbé abban, hogy országon kívüli erők (más országok) próbálnák félretájékoztatni, manipulálni a hazai közvéleményt: 37 százalék utasítja el ennek lehetőségét, szemben a 17 százalékos globális értékkel. E tekintetben az Egyesült Államokban és Törökországban mérhető a legnagyobb félelem.

Az átfogó kutatás kiterjedt a médiatípusok, mint hírforrások megbízhatóságának vizsgálatára is. A televízió domináns szerepe világszinten is veszélyben van, a közösségi média mára valós kihívójává vált.

Apró közbevetés: a Big Tech cégei (Facebook, Google, Amazon, Apple) a minap tették közzé harmadik negyedéves eredményeiket, amelyek jócskán meghaladták a várakozásokat: A négy nagy technológiai cég összesített bevétele 18 százalékkal emelkedett év/év alapon, ez 227 milliárd dollárt jelent, négy százalékkal a várakozások felett.

Ezzel szemben a világ legtöbb médiapiacán - így Magyarországon is - a különböző becslések csak abban térnek el, hogy 30-50 vagy 70 százalékos lesz-e a visszaesés - már persze a nem állami hirdetésekből élő cégeknek.

A Big tEch cégei, különösen a Facebook és a Google bevételei jelentős részben a média tartalmai (cikkei, videói) által generált bevételt teszi zsebre, miközben abból filléreket juttat csak vissza.

Míg például Kanadában a felnőttek 14 százaléka már egyáltalán nem követi a tévéhíreket, és csak 58 százalék fogyaszt tévés hírtartalmat legalább heti három alkalommal, India, Olaszország, Japán, Spanyolország és Törökország lakossága kiemelkedő arányban informálódik ezen a módon (86-88%).

A Magyarországon mért gyakoriságok a globális értékeknek megfelelőek a televíziót tekintve (72%), ugyanakkor jóval a világátlag felett vannak a rádió (48%) és online hírportálok (76%), mint hírforrás alkalmazását nézve.

A médiahasználat részleteit vizsgálva további érdekességek kerültek napvilágra, mely szerint bár világelsők vagyunk napi szintű online hírfogyasztásban, a fizetős tartalmak olvasása tekintetében a legutolsók között lehet említeni a magyar lakosságot. Elvárjuk, hogy ingyenes legyen a tartalom, ugyanakkor az online hirdetéseket sem igazán toleráljuk.

(A két adat között jelentős a különbség, hiszen ha valaki csak olyan helyekről hajlandó fogyaszt hírt, ahol nem kell direkt módon fizetni a hírekért (márpedig a felmérésben részt vevők majdnem négyötöde ezt felelte, ráadásul csak 7 százalékuk nem értett ezzel egyet), miközben a fizetési hajlandóságot közel egynegyedük mutat. A két adat közti eltérés is mutatja, hogy nehezen felmérhető a magyar olvasók valós fizetési hajlandósága. - A szerk.)

A hazai lakosság közel kétharmada igyekszik kerülni az online hirdetéseket, ugyanakkor csak mintegy egyharmad használ e célból hirdetésblokkolót (mindkét szám megfelel a 27 országban felvett világátlagnak). 

A CEU készített egy rövid animációs filmet, arról, amiről laptársunk, az mfor.hu is írt korábban: hogy miért van nehéz helyzetben a minőségi újságírás, és hogyan lehet ezen változtatni.

A válasz röviden: csak az olvasók segítségével biztosítható a lap függetlensége és a folyamatos minőségi munka biztosítása, javítása. Hamarosan erre az útra lép lapunk is, laptársunkkal, az mfor.hu-val együtt.