<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egy friss felmérés szerint még mindig a tévéből tájékozódnak a leggyakrabban a világon, a közösségi média viszont szorosan a nyomában van, komolyan fenyegetve dominanciáját. Az Ipsos 27 országra kiterjedő felmérése kitér a hírekért való fizetési hajlandóságra is, amely szerint Magyarországon a megkérdezettek majdnem negyede lenne hajlandó fizetni értük. Mi videóban meg is mutatjuk, miért lenne ez létfontosságú, és ahogy ezt már korábban is jeleztük: hamarosan lapunk is erre az útra lép.

Az Ipsos által elvégzett közel 19 000 válaszadói interjú tanulságai alapján még mindig a televízió az elsőszámú hírforrás világszinten. A 27 országos nemzetközi kutatás következtetései szerint a második helyen a közösségi média található, míg a print és a rádió együttes elérése csak közelíti a harmadik legfontosabb forrást, az online hírportálokat. A napi rendszerességű híroldal látogatásban Magyarország világelső, a fizetős hírek fogyasztása tekintetében ugyanakkor a legutolsók között szerepelünk a listán

A tévé után a social media a legfontosabb hírforrás (Forrás: Ipsos, Trust Misplaced?)A tévé után a social media a legfontosabb hírforrás (Forrás: Ipsos, Trust Misplaced?)
.



A globális kutatócég egyedi tanulmánya azzal a meglepő eredménnyel indít, hogy míg a világ 5 felnőtt állampolgára közül 4 megbizonyosodik abban, hogy az általa fogyasztott hírek megbízható forrásból származnak, a közvélekedés szerint az átlag lakosság mindössze 30 százaléka képes csak megkülönböztetni a valódi híreket az álhírektől.

Hírforrások megbízhatósága (forrás: Ipsos, Trust Misplaced?)Hírforrások megbízhatósága (forrás: Ipsos, Trust Misplaced?)


Hírforrások megbízhatósága, fake news veszélye

Átlagban 28 százalékponttal magasabb, azaz közel kétszer akkora azok hányada, akik saját bevallásuk szerint magabiztosan meg tudnak különböztetni hamis és valós híreket egymástól (58 százalék), mint amit ugyanezen válaszadók tudatos hírfogyasztó polgártársaik arányáról gondolnak. Az átlagnál nagyobb önkritikával az arab, a kínai, a japán és az indiai felnőtt lakosság rendelkezik, míg egyes országoknál, mint például Magyarország, Nagy Britannia, az Egyesült Államok 40 százalékpont feletti ez a differencia.

A magyar felnőtt lakosság meggyőződése, hogy átlát a hamis híreken, nem vezetheti meg a fake news jelensége – míg polgártársaiból nem igazán nézi ki ennek képességét.
– összegezte Kovács Balázs, az Ipsos médiakutatási vezetője.

A valós és hamis hírek megkülönböztetésének vélt képessége (Forrás: Ipsos)A valós és hamis hírek megkülönböztetésének vélt képessége (Forrás: Ipsos)

Gyakorlatban a magyarok 72 százaléka ellenőrzi a forrás hitelességét rendszeresen vagy legalább alkalomszerűen, amely jelentősen elmarad a világátlagtól (82 százalék). Míg a világ lakosságának fele számára alapvető rutin az igazságteszt, hazánkban ez csupán a lakosság harmadára igaz (49 és 36 százalék).

Egytizednyi tömeg egyáltalán nem bizonyosodik meg a hírek igazságtartalmáról, ezzel Magyarország lakossága – a törökökkel egyetemben – a legnagyobb felületet adja a fake news terjedésének.


Hírforrások ellenőrzése (Forrás: Ipsos)Hírforrások ellenőrzése (Forrás: Ipsos)

A fentiekkel párhuzamosan Magyarországon a világátlaggal megegyező mértékben van szabad hozzáférés a megbízható hírekhez:

Itthon 65 százalék úgy véli, hogy ha keresi, talál hiteles forrást, és 12 százalék gondolja azt, hogy nincs objektív tájékoztatás az országban.
– fejti ki a szakember.

A mért 27 nemzet közül a magyar lakosság hisz legkevésbé abban, hogy országon kívüli erők (más országok) próbálnák félretájékoztatni, manipulálni a hazai közvéleményt: 37 százalék utasítja el ennek lehetőségét, szemben a 17 százalékos globális értékkel. E tekintetben az Egyesült Államokban és Törökországban mérhető a legnagyobb félelem.

Azok aránya, akik szerint más országokból dezinfármálni próbálják az olvasókat (Forrás: Ipsos)Azok aránya, akik szerint más országokból dezinfármálni próbálják az olvasókat (Forrás: Ipsos)

Az átfogó kutatás kiterjedt a médiatípusok, mint hírforrások megbízhatóságának vizsgálatára is. A televízió domináns szerepe világszinten is veszélyben van, a közösségi média mára valós kihívójává vált.

Apró közbevetés: a Big Tech cégei (Facebook, Google, Amazon, Apple) a minap tették közzé harmadik negyedéves eredményeiket, amelyek jócskán meghaladták a várakozásokat: A négy nagy technológiai cég összesített bevétele 18 százalékkal emelkedett év/év alapon, ez 227 milliárd dollárt jelent, négy százalékkal a várakozások felett.

Ezzel szemben a világ legtöbb médiapiacán - így Magyarországon is - a különböző becslések csak abban térnek el, hogy 30-50 vagy 70 százalékos lesz-e a visszaesés - már persze a nem állami hirdetésekből élő cégeknek.

A Big tEch cégei, különösen a Facebook és a Google bevételei jelentős részben a média tartalmai (cikkei, videói) által generált bevételt teszi zsebre, miközben abból filléreket juttat csak vissza.

Míg például Kanadában a felnőttek 14 százaléka már egyáltalán nem követi a tévéhíreket, és csak 58 százalék fogyaszt tévés hírtartalmat legalább heti három alkalommal, India, Olaszország, Japán, Spanyolország és Törökország lakossága kiemelkedő arányban informálódik ezen a módon (86-88%).

A Magyarországon mért gyakoriságok a globális értékeknek megfelelőek a televíziót tekintve (72%), ugyanakkor jóval a világátlag felett vannak a rádió (48%) és online hírportálok (76%), mint hírforrás alkalmazását nézve.

A médiahasználat részleteit vizsgálva további érdekességek kerültek napvilágra, mely szerint bár világelsők vagyunk napi szintű online hírfogyasztásban, a fizetős tartalmak olvasása tekintetében a legutolsók között lehet említeni a magyar lakosságot. Elvárjuk, hogy ingyenes legyen a tartalom, ugyanakkor az online hirdetéseket sem igazán toleráljuk.


Azok aránya, akik hajlandóak lennének fizetni a hírekért (Forrás: Ipsos)Azok aránya, akik hajlandóak lennének fizetni a hírekért (Forrás: Ipsos)

Az ingyenes (legalábbis nem direkt módon megfizetett) hírekre természetesen nem csak hazánkban van nagy igény, a világátlag 67 százalékhoz képest a magyar 79 százalékos érték mégis kimagasló. Míg a globális lakosság 27 százaléka hajlandó fizetni a hírekért, Magyarországon ez az arány 23 százalék.

(A két adat között jelentős a különbség, hiszen ha valaki csak olyan helyekről hajlandó fogyaszt hírt, ahol nem kell direkt módon fizetni a hírekért (márpedig a felmérésben részt vevők majdnem négyötöde ezt felelte, ráadásul csak 7 százalékuk nem értett ezzel egyet), miközben a fizetési hajlandóságot közel egynegyedük mutat. A két adat közti eltérés is mutatja, hogy nehezen felmérhető a magyar olvasók valós fizetési hajlandósága. - A szerk.)

A hazai lakosság közel kétharmada igyekszik kerülni az online hirdetéseket, ugyanakkor csak mintegy egyharmad használ e célból hirdetésblokkolót (mindkét szám megfelel a 27 országban felvett világátlagnak). 

A CEU készített egy rövid animációs filmet, arról, amiről laptársunk, az mfor.hu is írt korábban: hogy miért van nehéz helyzetben a minőségi újságírás, és hogyan lehet ezen változtatni.

A válasz röviden: csak az olvasók segítségével biztosítható a lap függetlensége és a folyamatos minőségi munka biztosítása, javítása. Hamarosan erre az útra lép lapunk is, laptársunkkal, az mfor.hu-val együtt.
 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat Jól lehúzta a chiphiány a General Motors eredményét
MTI | 2021. október 27. 17:53
Az elemzők által vártnál nagyobb lett a General Motors (GM), a legnagyobb amerikai autógyártó negyedéves nyeresége, amely azonban 40 százalékkal csökkent a tavalyi harmadik negyedévhez képest.
Vállalat Bértárgyalások: jövőre csökkenhet a kisvállalati adó is
Privátbankár.hu | 2021. október 27. 15:39
A kisvállalati adó kulcsa 11-ről 10 százalékra mérséklődne, ezzel mindegy 13 milliárd forint maradna a kisebb cégeknél.
Vállalat AutoWallis-vezér: növekedési stratégiánkra építjük a tőkepiaci céljainkat
Király Béla | 2021. október 27. 14:59
Nagy dobásra készül az AutoWallis, hiszen a magyar piacon 2017 óta nem volt nyilvános lakossági részvénykibocsátás. A hétfőn indult kibocsátás volumene is nagy, hiszen a társaság 6-8 milliárd forint friss tőkével számol, amely a már eddig is látványos növekedést tovább hajthatja. A járműiparban zajló folyamatokról és a vállalat terveiről Ormosy Gábor vezérigazgatót kérdeztük.
Vállalat K und K épületre kiírt közbeszerzést nyert Mészáros Lőrincék cége
Kormos Olga | 2021. október 25. 18:00
Több, mint 1 milliárd forintos közbeszerzést nyert a felcsúti FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., melynek tulajdonosa Mészáros Lőrinc és három gyermeke. Az Újbudán található, 100 évesnél idősebb K und K épületegyüttesre kaptak megbízást.
Vállalat Jogerősen elítélték Hernádi Zsoltot - a horvát alkotmánybíróság mentheti fel
MTI | 2021. október 25. 17:36
A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn. A Mol csoport jelezte, hogy a horvát eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok miatt Hernádi Zsolt a horvát alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.
Vállalat Az MKB Bank folytatja sikereit a vállalati piacon
PR | 2021. október 25. 16:55
A COVID 3. hulláma utáni időszak is az élet minden területén felszabadulást, eufóriát hozott. Nem volt ez másként az MKB Bank esetében sem, ahol szép eredményeket hozott a nyár. Balogh Péterrel, az MKB Bank nagyvállalati ügyfélkapcsolati igazgatójával az NHP hatásairól és jövőjéről, az ESG korszakformáló követelményeiről, a kamatemelések hitelfelvételt befolyásoló következményeiről és az MKB Bank utolsó negyedévi terveiről beszéltünk.
Vállalat Ügyfélöröm, ügyfélélmény
PR | 2021. október 25. 16:20
Úgy látszik, hogy az a gazdasági időszak már végképp elmúlt, amikor az innováció leginkább a valóságtól elrugaszkodott, így sokszor megvalósíthatatlan, vagy legalábbis a gyakorlati felhasználás szempontjából néha feleslegesnek tűnő ötleteket jelentette. Sokan úgy fogalmazzák meg, hogy a „nagy startup korszak” ideje lejárt. Ráadásul a globális válságok sem kedveznek az ötletgyárosoknak, hiszen miért foglalkozna bárki is a „mindenáron újjal”, ha jelenleg épp elég feladat a túlélés. De hát pont az ilyen helyzetekben szükséges a paradigmaváltás, és annak pedig újfent alapfeltétele az innováció. Ez azonban már nem öncélú, hanem konkrét támogató megoldásokban gondolkodik. Ezt az új irányt nevezik „praktikus innovációnak”.
Vállalat Megkérdezheti a munkáltató a dolgozót, hogy be van-e oltva? Kérheti a védettségi igazolványt?
Dr. Kerekes Eszter | 2021. október 22. 16:18
A koronavírus 2019-es megjelenése és rohamos terjedése az egész világot megrázta és minden szempontból kihívás elé állította. A védőoltás és egyben a remélt védettség megszerzése azonban további kérdéseket vet fel. A szigorú karanténszabályok feloldására és a hosszú bezártság mentális következményeire is tekintettel egyre többen lépnek ki otthonról és dolgoznak fizikailag is ismét a munkahelyükön, ugyanakkor a vírus továbbra is jelen van. A munkahelyi érintkezések pedig potenciális veszélyforrásai lehetnek újabb megbetegedéseknek. A munkáltatók számára ez komoly fejtörést okozhat és felmerül, hogy egyáltalán kérhetnek-e nyilatkozatot a munkavállalóiktól a beoltottságukra vonatkozóan. A bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda munkatársának szakcikke.
Vállalat A műanyagipar lehet az új mumus
MTI | 2021. október 22. 15:54
Az amerikai műanyagipar az évtized végére több üvegházhatású gázt fog kibocsátani, mint a szénnel fűtött villamoserőművek - figyelmeztetett egy csütörtökön közzétett jelentés, amelyet a The Guardian ismertetett.
Vállalat K&H: új ezermilliárdos szereplő, hogyan működik a Google Pay?
Privátbankár.hu | 2021. október 22. 08:26
8109 forint - átlagosan ekkora összeg jutott egy belföldi kártyás vásárlásra, összesen pedig közel 520 millió tranzakcióra jutott 4216 milliárd forintos forgalom. Erre a piacra lépett be a világszerte egyre nagyobb teret nyerő Google Pay fizetési megoldás, amely a hazai bankok közül elsőként idén áprilistól a K&H-nál volt elérhető.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos