A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) politikusai szerint a változásra azért van szükség, mert a külföldi (német, svájci, amerikai) médiavállalatok egy sor lengyel sajtótermék tulajdonosai és túl kevés csoport rendelkezik túl nagy hatalommal ezáltal - írja a Financial Times. Jaroslaw Kaczynski, a PiS alapítója és valódi vezetője egyszerűen fogalmazott Duda újraválsztása után: "A lengyelországi médiának lengyelnek kell lennie".
A tervek kritikusai - köztük a médiacégek vezetői - éppen Magyarországot hozzák fel rossz példaként. Szerintük ugyanis a vidéki lapoktól eltekintve egyáltalán nincs koncentráció a lengyel médiában, és inkább attól félnek, hogy a PiS tervei a független, kritikus újságírást fojtanák meg, ahogy Orbán Viktor kormánya tette ezt Magyarországon.
A PiS első ciklusa alatt az "újralengyelesítés" jelszava alatt próbáltak a külföldi tulajdonosok részesédének felső határt szabni. Nyár óta az új jelszó a "dekoncentráció" lett, vagyis korlátozni egy-egy csoport piaci részarányát. Ennek eredménye lehet, hogy az érintett csoportok kénytelenek eladni bizonyos termékeiket.
Magyarországon így jött létre a - Lengyelországban is működő - Ringier-Axel Springer csoport mellett a Mediaworks Zrt. Annak idején a Ringier és az Axel Springer fúzióját csak úgy hagyta jóvá a kormányzat, ha bizonyos termékek (megyei lapok, Nemzeti Sport, Népszabadság, Világgazdaság, több más mellett) kimaradnak az új, svájci központú cégből. Vagyis tulajdonképpen rákényszerítették a két külföldi tulajdonost, hogy megváljanak bizonyos részeiktől. Az így létrejövő Mediaworksöt először Heinrich Pecina "vette meg", majd került Mészáros Lőrinc Opimus nevű cégéhez. Ma már a KESMA legnagyobb tagja, de csak miután a Népszabadságot megszüntette Mészáros Lőrinc cége.
Eddig ugyan nem terjesztettek be ilyen célú törvényjavaslatokat, de főleg azért, mert a Jog és Igazságosságon belül nem jutottak dűlőre a változtatások pontos mikéntjét illetően. Az egyik probléma ugyanis, hogy az efajta törvényeket nehéz összhangba hozni az EU jogszabályaival. A másik akadály az Egyesült Államok: a PiS legfontosabb szövetségese világossá tette, hogy bármilyen, az amerikai érdekeket sértő változtatást erőteljesen ellenez. Az egyik ilyen amerikai érdekeltség, a Discovery tulajdonában álló TVN független tévécsatorna, amely a Jog és Igazságosság számára egy szörnyeteg, amely mindazonáltal az egyik legnézettebb lengyel adó.
Itt is lehet párhuzamot vonni a magyar helyzettel, hiszen a magyar RTL Klub a német Bertelsmann tulajdonában van, és az Orbán-kabinet többször keveredett konfliktusba a csatornával, és próbálta megszerezni azt, különféle nyomásgyakorlások után.
A nyomásgyakorlástól félnek a lengyel médievezérek is: az egyik ilyen a Magyarországon is jól ismert állami hirdetések elirányítása a baráti média felé. De természetesen a jogszabályok megváltoztatása is eszköz lehet a külföldi médiatulajdonosok ellen, amire szintán találunk példát idehaza is.
Az érintett médiavezérek egyértelműen a magyar mintát látják kibontakozni Lengyelországban is. Ahogy a Financal Timesnak nyilatkoztak nevük mellőzését kérő médivezetők, nem gondolják, hogy feltételenül egy törvény lesz az, ami a dekoncentrációs programot véghez viszi, hanem sokkal inkább több részletben, több fronton zajlik majd a független médiacégek életének, túlélésének megnehezítése.
A helyzetből kivezető utat cikkben és videóban is megmutatjuk:
Ahogy Magyarországon is komoly probléma lett a független sajtó működése, és óriási a különbség egy állami tulajdonú, vagy a NER-részeként működő médivállalat jövedelemzősége, és egy független, állami hirdetéseket nem kapó médiacég megélhetése között.
Ahogy laptársunk, az mfor.hu korábbi cikkében írta: a reklámpiac egyik legnagyobb szereplője az állam, a listaáron számolt reklámköltései a 2007-2010-es időszak 95 milliárd forintja után 2015-18 között már 270 milliárdra rúgtak. Ezt a pénzt egyre növekvő mértékben osztja el csatornáin a számára kedves médiumok között. A Mérték Médiaműhely adatai szerint 2018-ban már 40 százalék volt azon médiumok aránya, ahol a hirdetési bevételek legalább egyharmada állami forrásból érkezett.
Az is lehet, hogy állami tulajdonú cégeket használna a PiS a külföldiek kivásárlásához. Októberben arról írt az Economist, hogy az állami olajtársaság, a PKN Orlen tárgyalásokat kezdett a Verlagsgruppe Passau médiavállalattal a több napilapot kiadó Polska Presse megvásárlásáról.
A PKN Orlen médiaügynöksége a Sigma Bis, valamint a szintén állami tulajdonú biztosító, a PZU is szóba jöhet esetleges felvásárlások kapcsán. A brit üzleti lapnak egyik állami vállalat sem volt hajlandó a híreket kommentálni.
Grzegorz Hajdarowicz, a Gremi international alapítója és fő tulajdonosa, nem mellesleg pedig a centrista Rzeczpospolita kiadója úgy véli, hogy a dekoncetrációt célzó jogalkotásról folyó kormányzati ötletelés arra szolgál, hogy a független tulajdonosok újragondolják befektetéseiket.
"Azt hiszem, a kormány végülis szeretne ajánlatot tenni, majd vásárolni. Valahogy olyanformán, hogy a helyzet bizonytalan ... történhet valami ... miért nem adják el a céget?"
Ez meglehetősen valószínű feltételezés, hiszen Piotr Glinski kulturális miniszter októberben arról beszélt, hogy az állami vállalatoknak "fel kell" vásárolni a médiát. Igaz, hozzátette, hogy a tulajdonosváltás nem lenne romboló hatással a médiapiacra, és nem alakítana ki monopóliumokat.
Glinski egy rádiónak adott interjújában azt pedzegette, hogy "ezek a médiapiaci változások történhetnek törvények révén, tulajdonosváltásokal, de természetesen mindennek törvényesen és civilizált módon kell végbe mennie".
A külföldi tulajdonosok egyelőre nem adnák fel pozícióikat. Jean-Briac Perrette, a TVN tévécsatorna anyavállalata, Discovery International vezérigazgatója "büszke" a lengyel adójukra, és "mélyen elkötelezett, hogy megőrizzék vezető pozíciójukat a lengyel tévés piacon". Azt is hozzátette, hogy "nagy figyelemmel követik és megvédik érdekeiket a növekvő szabályozási kockázatokkal és más, a lengyel gazdaságot és gazdasági növekedést veszélyeztető piaci bizonytalanságokkal szemben".
A külföldi befektetők szintén éberen figyelnek. Idén már egy csoportjuk levelet írt Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek, kifejezve aggodalmukat minden olyan lépés iránt, amely aláásná az eddigi beruházásaikat Lengyelországban, veszélyeztetve a befektetési környezetet.
Ahogy az egyik külföldi befektető képviselője fogalmazott, a médiáért folytatott harc "villámhárító lehet egy csomó más, hosszú távon nagyon fontosnak tartott területre nézvést. Olyan, mint Pandora szelencéje".
A Hamász egyik vezetőjét, a 2023 októberi terrortámadás egyik kitervelőjét ölhette meg egy célzott légicsapással. 
