A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) politikusai szerint a változásra azért van szükség, mert a külföldi (német, svájci, amerikai) médiavállalatok egy sor lengyel sajtótermék tulajdonosai és túl kevés csoport rendelkezik túl nagy hatalommal ezáltal - írja a Financial Times. Jaroslaw Kaczynski, a PiS alapítója és valódi vezetője egyszerűen fogalmazott Duda újraválsztása után: "A lengyelországi médiának lengyelnek kell lennie".
A tervek kritikusai - köztük a médiacégek vezetői - éppen Magyarországot hozzák fel rossz példaként. Szerintük ugyanis a vidéki lapoktól eltekintve egyáltalán nincs koncentráció a lengyel médiában, és inkább attól félnek, hogy a PiS tervei a független, kritikus újságírást fojtanák meg, ahogy Orbán Viktor kormánya tette ezt Magyarországon.
A PiS első ciklusa alatt az "újralengyelesítés" jelszava alatt próbáltak a külföldi tulajdonosok részesédének felső határt szabni. Nyár óta az új jelszó a "dekoncentráció" lett, vagyis korlátozni egy-egy csoport piaci részarányát. Ennek eredménye lehet, hogy az érintett csoportok kénytelenek eladni bizonyos termékeiket.
Magyarországon így jött létre a - Lengyelországban is működő - Ringier-Axel Springer csoport mellett a Mediaworks Zrt. Annak idején a Ringier és az Axel Springer fúzióját csak úgy hagyta jóvá a kormányzat, ha bizonyos termékek (megyei lapok, Nemzeti Sport, Népszabadság, Világgazdaság, több más mellett) kimaradnak az új, svájci központú cégből. Vagyis tulajdonképpen rákényszerítették a két külföldi tulajdonost, hogy megváljanak bizonyos részeiktől. Az így létrejövő Mediaworksöt először Heinrich Pecina "vette meg", majd került Mészáros Lőrinc Opimus nevű cégéhez. Ma már a KESMA legnagyobb tagja, de csak miután a Népszabadságot megszüntette Mészáros Lőrinc cége.
Eddig ugyan nem terjesztettek be ilyen célú törvényjavaslatokat, de főleg azért, mert a Jog és Igazságosságon belül nem jutottak dűlőre a változtatások pontos mikéntjét illetően. Az egyik probléma ugyanis, hogy az efajta törvényeket nehéz összhangba hozni az EU jogszabályaival. A másik akadály az Egyesült Államok: a PiS legfontosabb szövetségese világossá tette, hogy bármilyen, az amerikai érdekeket sértő változtatást erőteljesen ellenez. Az egyik ilyen amerikai érdekeltség, a Discovery tulajdonában álló TVN független tévécsatorna, amely a Jog és Igazságosság számára egy szörnyeteg, amely mindazonáltal az egyik legnézettebb lengyel adó.
Itt is lehet párhuzamot vonni a magyar helyzettel, hiszen a magyar RTL Klub a német Bertelsmann tulajdonában van, és az Orbán-kabinet többször keveredett konfliktusba a csatornával, és próbálta megszerezni azt, különféle nyomásgyakorlások után.
A nyomásgyakorlástól félnek a lengyel médievezérek is: az egyik ilyen a Magyarországon is jól ismert állami hirdetések elirányítása a baráti média felé. De természetesen a jogszabályok megváltoztatása is eszköz lehet a külföldi médiatulajdonosok ellen, amire szintán találunk példát idehaza is.
Az érintett médiavezérek egyértelműen a magyar mintát látják kibontakozni Lengyelországban is. Ahogy a Financal Timesnak nyilatkoztak nevük mellőzését kérő médivezetők, nem gondolják, hogy feltételenül egy törvény lesz az, ami a dekoncentrációs programot véghez viszi, hanem sokkal inkább több részletben, több fronton zajlik majd a független médiacégek életének, túlélésének megnehezítése.
A helyzetből kivezető utat cikkben és videóban is megmutatjuk:
Ahogy Magyarországon is komoly probléma lett a független sajtó működése, és óriási a különbség egy állami tulajdonú, vagy a NER-részeként működő médivállalat jövedelemzősége, és egy független, állami hirdetéseket nem kapó médiacég megélhetése között.
Ahogy laptársunk, az mfor.hu korábbi cikkében írta: a reklámpiac egyik legnagyobb szereplője az állam, a listaáron számolt reklámköltései a 2007-2010-es időszak 95 milliárd forintja után 2015-18 között már 270 milliárdra rúgtak. Ezt a pénzt egyre növekvő mértékben osztja el csatornáin a számára kedves médiumok között. A Mérték Médiaműhely adatai szerint 2018-ban már 40 százalék volt azon médiumok aránya, ahol a hirdetési bevételek legalább egyharmada állami forrásból érkezett.
Az is lehet, hogy állami tulajdonú cégeket használna a PiS a külföldiek kivásárlásához. Októberben arról írt az Economist, hogy az állami olajtársaság, a PKN Orlen tárgyalásokat kezdett a Verlagsgruppe Passau médiavállalattal a több napilapot kiadó Polska Presse megvásárlásáról.
A PKN Orlen médiaügynöksége a Sigma Bis, valamint a szintén állami tulajdonú biztosító, a PZU is szóba jöhet esetleges felvásárlások kapcsán. A brit üzleti lapnak egyik állami vállalat sem volt hajlandó a híreket kommentálni.
Grzegorz Hajdarowicz, a Gremi international alapítója és fő tulajdonosa, nem mellesleg pedig a centrista Rzeczpospolita kiadója úgy véli, hogy a dekoncetrációt célzó jogalkotásról folyó kormányzati ötletelés arra szolgál, hogy a független tulajdonosok újragondolják befektetéseiket.
"Azt hiszem, a kormány végülis szeretne ajánlatot tenni, majd vásárolni. Valahogy olyanformán, hogy a helyzet bizonytalan ... történhet valami ... miért nem adják el a céget?"
Ez meglehetősen valószínű feltételezés, hiszen Piotr Glinski kulturális miniszter októberben arról beszélt, hogy az állami vállalatoknak "fel kell" vásárolni a médiát. Igaz, hozzátette, hogy a tulajdonosváltás nem lenne romboló hatással a médiapiacra, és nem alakítana ki monopóliumokat.
Glinski egy rádiónak adott interjújában azt pedzegette, hogy "ezek a médiapiaci változások történhetnek törvények révén, tulajdonosváltásokal, de természetesen mindennek törvényesen és civilizált módon kell végbe mennie".
A külföldi tulajdonosok egyelőre nem adnák fel pozícióikat. Jean-Briac Perrette, a TVN tévécsatorna anyavállalata, Discovery International vezérigazgatója "büszke" a lengyel adójukra, és "mélyen elkötelezett, hogy megőrizzék vezető pozíciójukat a lengyel tévés piacon". Azt is hozzátette, hogy "nagy figyelemmel követik és megvédik érdekeiket a növekvő szabályozási kockázatokkal és más, a lengyel gazdaságot és gazdasági növekedést veszélyeztető piaci bizonytalanságokkal szemben".
A külföldi befektetők szintén éberen figyelnek. Idén már egy csoportjuk levelet írt Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek, kifejezve aggodalmukat minden olyan lépés iránt, amely aláásná az eddigi beruházásaikat Lengyelországban, veszélyeztetve a befektetési környezetet.
Ahogy az egyik külföldi befektető képviselője fogalmazott, a médiáért folytatott harc "villámhárító lehet egy csomó más, hosszú távon nagyon fontosnak tartott területre nézvést. Olyan, mint Pandora szelencéje".
Az Európai Bizottság elítélte, hogy kitiltottak öt európai tisztségviselőt az Egyesült Államokból. 
