A magyarországi helyzet aggodalomra ad okot, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény nem tartalmaz világos időkorlátot, és szélesebb körű felhatalmazást ad a kormánynak, mint más tagországokban, de még nem indul kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen - hangsúlyozta Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az Európai Parlament (EP) csütörtöki brüsszeli plenáris vitáján.

A szólásszabadságot is féltik

Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke leszögezte, hogy szorosan figyelemmel követik a magyarországi helyzetet, de aktívan vizsgálják a fejleményeket az EU többi tagállamában is.

Kiemelte, hogy a rémhírterjesztésre vonatkozó magyar szabályok nincsenek egyértelműen meghatározva, és komoly szankciókat tesznek lehetővé, ez aggályos lehet a jogbiztonság és a szólásszabadság szempontjából.

Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy Magyarországon egyébként is évek óta romlik a médiakörnyezet.

Mindent meg kell tenni azért, hogy az összes megmenthető emberéletet megmentsék Európában, a válságra adott válaszintézkedéseknek azonban meg kell felelniük a közösségi jog előírásainak, illetve a szükségesség és arányosság elvének, valamint nem maradhatnak tartósan hatályban - mondta.

Nikolina Brnjac az Európai Unió Tanácsának soros horvát elnöksége képviseletében kiemelte:

a rendkívüli felhatalmazásnak időben korlátozottnak, arányosnak kell lennie, illetve meg kell felelnie a jogállamisági elveknek.

Deli Andor fideszes EP-képviselő, az Európai Néppárt (EPP) szónokaként kijelentette, a vita az európai értékek és alapvető jogi elvek megcsúfolását jelentik, és a régi koncepciós perek idejét idézi.

Szerinte a balliberális oldalon vannak olyanok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy ne támadják újra meg újra, immár havi rendszerességgel Magyarországot, noha

az Európai Bizottság nem állapított meg semmilyen jogsértést a felhatalmazási törvény kapcsán.

Kiemelte, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvényről szóló vita olyan vita, amely esetében a szervezők előre tudták, hogy az EP-képviselők legtöbbje nem tud részt venni azon, és nem tudja elmondani a véleményét.

Iratxe García Pérez az EP szociáldemokrata frakciója (S&D) nevében azt mondta,

Magyarország nem tekinthető demokráciának,

központosodik a hatalom, egyre komolyabb problémák mutatkoznak az oktatás és a média területén, a civil szervezetek zaklatásnak vannak kitéve.

Itt az ideje, hogy tegyünk valamit, ugyanis az alapjogok és a demokrácia sérülése elfogadhatatlan. Az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás megindítására mihamarabb szükség van

- fogalmazott a képviselő.

Nem ment el Orbán Viktor

Varga Judit igazságügyi miniszter a hét elején levélben kérte David Sassoli EP-elnököt, hogy a magyar kormány is képviselhesse álláspontját a vita során. A miniszter tájékoztatása szerint az EP szocialista elnöke hivatalos levélben utasította el, hogy a magyar miniszter akár személyesen, akár online bejelentkezéssel felszólaljon az EP-ben a Magyarországról szóló vitában.

David Sassoli később levélben meghívta Orbán Viktort a plenáris ülésre, emlékeztetve:

a kialakult gyakorlatnak megfelelően a tagállamokat állam- vagy kormányfői szinten kell képviselni a vitában.

Orbán Viktor válaszlevelében tudatta, hogy minden energiáját leköti a járvány elleni védekezés és Varga Juditot küldi a plenáris ülésre. A magyar miniszter végül nem utazott el az ülésre.