Nem vagyunk a szabad országok között - tovább zuhan a magyar sajtószabadság

A Népszabadság címlapja 2011. január 3-án. Ezen a napon magyarul és az Európai Unió további 22 hivatalos nyelvén ezzel a felirattal jelent meg: "Magyarországon megszűnt a sajtószabadság". (Kép forrása: MTI Fotó, Mohai Balázs)

Tizenhárom éves mélypontra zuhant tavaly a világ a sajtószabadság érvényesítése terén, miközben soha nem tapasztalt fenyegetésekkel szembesültek az újságírók és sajtóorgánumok a legdemokratikusabb országokban is, a tekintélyelvű államokban pedig új, esetenként a határokon átnyúló intézkedésekkel próbálják megszerezni a média feletti ellenőrzést - állapítja meg friss jelentésében a Freedom House.

Kevesen vannak a szerencsések, ahol teljes a sajtószabadság

A nonprofit szervezet 199 országra kiterjedő jelentésének általános megállapításai között szerepel az, hogy a világ lakosságának mindössze 13 százaléka élvezi a teljes sajtószabadságot biztosító körülményeket: "robusztus" a politikai események lefedettsége, szavatolt az újságírók biztonsága, minimális az állam beavatkozása média dolgaiba, és a sajtó nincs kitéve megterhelő jogi vagy gazdasági nyomásgyakorlásnak.

A világ lakosságának negyvenöt százaléka olyan országokban él, ahol a sajtó nem szabad. A jelentés tíz országot említ külön, ahol megállapítása szerint a legrosszabb helyzet: Azerbajdzsán, az Oroszország által annektált Krím, Kuba, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Irán, Észak-Korea, Szíria, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

Nem vagyunk már a szabad országok között

Összefoglalójában a Freedom House külön megemlíti Lengyelországot, Magyarországot és az Egyesült Államokat.

Magyarország sajtószabadság-indexe négy ponttal esett, 44 pontra (a nulla a legerősebb, a száz a leggyengébb pontszám), és a "részlegesen szabad" országok közé sorolták. A szervezet azt írja, hogy a Fidesz vezette kormány a hatalomra kerülése óta fokozatosan konszolidálja a média feletti ellenőrzést, s tavaly új fejlemény volt több sajtóorgánum eladása zavaros tulajdonosi háttérrel rendelkező "struktúráknak", amelyekről azt tartják, hogy szoros kapcsolatban állnak a kormánnyal.

Külön említést tesz a jelentés a Népszabadság bezárásról és eladásáról, ami - a Freedom House szerint - arról tanúskodik, hogy a kormány maga alá gyűri a baloldali, kritikus hangvételű sajtót.

Lengyelországban a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt 2015-ben megválasztott kormánya a jelentés szerint szintén megpróbálta aláásni a kritikus média hitelességét. Az Egyesült Államokról a jelentés azt írja, hogy Donald Trump elnök lealacsonyítja a sajtót, elutasítva a hírközlő média szerepét a kormányok számonkérhetőségében. Az Egyesült Államok továbbra is egyike a legtoleránsabb országoknak a sajtószabadság érvényesítését illetően, de amennyiben a kormányzat a továbbiakban is keményen fogja bírálni a sajtót, és olyan intézkedéseket tesz, amelyek fenyegetik a sajtószabadságot, csökkenti saját nyomásgyakorló képességét a sajtószabadságot sértő országokra.

A sajtószabadság érvényesítését rangsoroló listán az első tizennégy ország közül tizenhárom európai, Norvégia vezeti a sort. Az utolsó helyeken  Észak-Korea és Türkmenisztán áll.

A törökökkel, Burundival, Bolíviával került egy kalapba Magyarország és Lengyelország

A Freedom House a sajtószabadság terén elkönyvelt legnagyobb visszaesést produkáló országok közé sorolja Lengyelországot, Törökországot, Burundit, Magyarországot, Bolíviát, Szerbiát és a Kongói Demokratikus Köztársaságot.

A környező országok közül Csehország 21, Szlovénia 23, Ausztria 24, Szlovákia 26, Lengyelország 34, Románia 38, Horvátország 44, Szerbia pedig 49 pontot kapott.

Mérföldkövek - így romlott a helyzet Magyarországon