A Tisza Párt elnöke reagált a frissen kiszivárgott hangfelvételekre is.

A New York Timesnak, az újságírók közül az abortuszhoz való jog korlátozását bemutató riportért díjazták a Washington Post munkatársát.

További médiumok megszűnése is várható a pénzügyi válság miatt.

Nagyon más képet fest a halálokokról a sajtó, a Google-keresések adatai és a valódi halálozási statisztika. Az amerikai újságok legfőbb témája a terrorizmus és a gyilkosságok, a keresésekben a rák dominál, eközben az emberek 30 százaléka szívbetegségekben, másik 29 százalék rákban hal meg. De sok más betegség élen járt.

Nem volt hosszú életű a portál.

A "részben szabad" kategóriában tartanak nyilván minket, akkorát esett a sajtószabadság, mint Burundiban vagy Bolíviában - bár nem akkorát, mint a lengyeleknél. Külön foglalkozik Magyarországgal az összefoglalóban a Freedom House.

Sokkoló, meglepő, rémálom, visszatérők - ilyen és ezekhez hasonló jelzőkkel illeti a világsajtó a magyar fociválogatott tegnapi győzelmét az osztrákok felett. A dicsőségen túl 1 millió eurónak is örülhet a Magyar Labdarúgó Szövetség, ha pedig továbbjutunk, még több prémium jöhet.

Egy törvénnyel betiltanák, hogy egy médiavállalat sales house-t is működtessen.

A 12 ezres példányban megjelenő lapra két érdeklődő is akadt.

A Miniszterelnökség ma átadta a VS.hu-nak az addig titkolt 30 ezer oldalnyi tanulmányokat.

Vannak olyan portálok az interneten, amelyek álhírek terjesztéséből élnek. Ezek ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha a borzasztó érdekesnek látszó híreknek egy minimális Google-kereséssel utánanézünk. Érdemes, mert így legalább nem terheljük felesleges hülyeségekkel az ismerőseinket sem.

Hatan vehették át a Junior Prima Díjat sajtó kategóriában, köztük a Privátbankár.hu korábbi újságírója.

Németországban a FAZ című konzervatív lap és a Der Spiegel című hírmagazin vezércikkben foglalkozott Magyarországgal szombaton az európai menekültválsággal kapcsolatban. A magyar bírálatok „némiképp jogosak” az EU-felé, ám a magyar válasz a menekültválságra Európára nézve óriási veszélyt jelent.

Bár Orbánt nem értesítették róla, ma már 120 ezer helyett 160 ezer menekült kötelező jellegű EU-n belüli szétosztásáról szólnak a hírek. Vége lesz az annyi bajt okozó Dublin III-szerződésnek? Ma is szörnyű a hírünk a világban, a legtöbb portál a bicskei vonattal és az éhségsztrájkba kezdő menekültekkel foglalkozik az első vagy a második helyen.

Kedden is, szerdán is a csapból is a magyarországi menekülthelyzet folyt a német sajtóban, sokan a címlapon tudósítanak a Keleti pályaudvarnál folyó eseményekről. Valahogy nem így kellett volna bevonulnunk a köztudatba, az országunkról így kialakuló kép szörnyen rossz. Még „szégyenországnak” is elneveztek.

Ugyan egyre közelebb a megegyezés, azért a helyzet mégsem olyan derűs. Most a görög print újságok jelentették, hogy lassan nem lesz mire nyomniuk.

Az orosz parlament alsóháza elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 50 százalékról 20 százalékra szorította le a külföldi tulajdonrész plafonját az orosz nyomtatott és elektronikus sajtótermékekben, így a rádiókban és televíziókban is.

A Bild című német lap interjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel, amelyben megkérdezték tőle, mit gondol, mit szólnak az akár 47 százalékos adót is fizető német polgárok, hogy a magyarok pénzt kérnek tőlük, miközben csak 16 százalékkal adóznak. A miniszterelnök szerint nem pénzt kérünk, hanem biztonsági hálót. Szerinte az idei kétmilliárd euró, amit az EU strukturális alapja küld, sem a német adófizetőktől jön, hanem az EU-tól.

Az európai lapok egyre élesebben bírálják Budapestet, főleg annak gazdaságpolitikája és "makacskodása" miatt. A Gazeta Wyborcza ugyanakkor nemcsak feketén-fehéren látja a helyzetet, az újság szerint ideje elővenni a "csendes demokráciát". Budapest és Brüsszel "harca" csak elmélyíti Európa szétszabdaltságát. Lapszemle Európából.