|
| (Fotó: Pixabay.com) |
Míg 2016-ban az amerikai halálesetek 30,2 százaléka szívbetegség, 29,5 százaléka rák következtében történt, a sajtó 33-36 százalékban terrorizmussal, 23 százalékban emberölésekkel, 11-14 százalékban öngyilkosságokkal foglalkozott – írja az Our World In Data weboldal.
Eközben a terrorizmus következtében eltávozottak súlya 0,01 százaléknál (egytized ezreléknél) is kisebb volt az USA-ban. Emberölésekben a halottak 0,9 százaléka, öngyilkosságokban 1,8 százalékuk hunyt el. A balesetek aránya is magas még – 7,6 százalék –, erről a médiahíreknek csak 2-3 százaléka szólt. (Közlekedési és egyéb, például háztartási balesetek együtt.)
(Két lapot vizsgáltak, a New York Times-t és a The Guardiant, és megmérték, milyen halálokot hányszor említenek a hírekben.)
Sok betegségben meg lehet halni
Egy sor betegség egyenként néhány százalékkal szerepel a halálokok között, mint az alsó légúti megbetegedések (7,4 százalék), az Alzheimer-kór (5,6 százalék), a stroke, a cukorbetegség vagy a kábítószer-túladagolás, a tüdőgyulladás és az influenza. Ezek egy része nagyjából súlyának megfelelően szerepel a sajtóban, de a kábítószeres problémák és a vesebetegségek valamiért nagyon elhanyagoltak. (A cikk az ábra után folytatódik.)
|
| Forrás: Ourworldindata.org, Hannah Ritchie, Max Roser, CC-BY. |
Annak ellenére, hogy a szívbetegség és a rák majdnem egyforma arányban vet véget az amerikaiak életének, a polgárok halálokokkal foglalkozó Google–keresései 2016-ban 37 százalékban irányultak a rákra, és csak két százalékban a szívproblémákra. Úgy tűnik, valamiért csak az egyiktől rettegnek, a másiktól nem. (Vagy nem tartják megelőzhetőnek?)
Elfelejtették az Alzheimert
Sokat foglalkoznak még az öngyilkosságokkal és a balesetekkel, a terrorizmussal és a cukorbetegséggel is, ezekre 7-12 százalék közötti arányban kerestek rá. A droghalál, a vesebetegségek, a légzési rendellenességek iránti érdeklődés viszont erősen alulreprezentáltnak tűnik.
Amint az elemzés szerzői írják, sokan érzik úgy, hogy a média szinte azonnal reagál ma már az eseményekre, de általában szinte csak a negatív hírekre, mint az erőszakos halálokok. A tartós, hosszútávú trendek nem kapnak helyet a médiában. Ennek bizonyítására alkalmas ez a statisztika.
Aki keres, közelebb jár az igazsághoz
Miközben a valódi halálokok között az erőszak – terrorizmus, gyilkosság, öngyilkosság – kevesebb, mint három százalékkal képviselteti magát, a két vizsgált hírportál híreinek mintegy kétharmada foglalkozott ezekkel. Óriási a szakadék a kettő között.
“Ami érdekes, hogy az amerikaiak, akik a Google segítségével kerestek, sokkal közelebb járnak ahhoz, hogy mi is öl meg bennünket valójában, mint amit a média prezentált (…) A média olyan tartalmat gyárt, amiről azt gondolják, hogy érdekel bennünket. De ez nem feltétlenül tükröződik vissza a preferenciáinkban, amikor mi magunk keresünk információkat” – vonják le a következtetést.
Fontos lenne a prevenció
A terrorizmus messze a leginkább “túlreprezentált”, közel négyezerszer annyiszor említették a lapokban, mint ahogy azt a halálozások száma alapján arányos lett volna. A gyilkosságok említése 31-szeres, az öngyilkosságoké hétszeres. Leginkább alulreprezentáltak a vesebetegségek, a szívbetegségek és a kábítószer-túladadolás (11-ed, tized és hetedrésze az arányosnak).
A kutatók felteszik a kérdést: Kell-e egyáltalán a médiának tükröznie azt, hogy milyen okok miatt halnak meg az emberek? Az egyik aspektus a prevencióé: amilyen információkat kapunk, vagy keresünk a halálról, az ösztönözhet bennünket arra, hogy megelőző lépéseket tegyünk.
Globálisan hasonló a helyzet
Aki többet olvas a rákról, az könnyebben felfedezheti a tüneteket és felkeresheti orvosát. Aki az öngyilkosságról olvas, és öngyilkos gondolatai vannak, az nagyobb valószínűséggel kér ilyen téren segítséget. De nem mindig, erre utal, hogy milyen kevesen foglalkoznak a szívbetegségekkel, és mégis milyen sokan halnak meg ebben.
Egy másik kérdés, hogy Amerika mennyiben hasonlít más országokhoz. Azt írják, nem üt el nagyon a világátlagtól, ahol szintén a szívbetegségek vezetnek, és a rák a második helyen áll. A terrorizmus a halálesetek 0,06 százalékáért volt felelős globálisan, a gyilkosságok 0,72 százalékért. AISD-ben például 1,7 százalék, maláriában 1,1, tuberkulózisban 2,1 százalék halt meg. A közlekedési balesetek a halálesetek 2,2 százalékáért voltak felelősek 2016-ban.
Ördögi körben
A hírfogyasztás a világban a napi, majd óránkénti sebességről szinte a percnyi hírek felé tolódott el. A lapok ennek megfelelően eseményeket és sztorikat írnak meg, mint a gyilkosság és a terrortámadás. Így, a percenkénti hírek feldolgozásakor, mit is mondhatnának mondjuk a vesebetegségekről?
Az emberek így ördögi körbe kerülnek, a valóság eltorzul. Sokkal rosszabb képük lesz a világról, mint amilyen az valójában. Ebből a körből kitörni a média és az olvasó közös feladata – írják. Az embereknek tudatában kell lenniük annak, hogy a napi hírek nem adnak megbízható képet a világról.
Figyeld a trendet!
Az újságírók pedig, amikor a híreket tálalják, jobban teszik, ha a hosszabb távú trendeket is tálalják. Ha például gyilkosságról van szó, akkor arról is beszélnek, hogyan változott időben az emberölések százalékos aránya. (A legtöbb fejlett országban csökkent.)
Forrás: Ourworldindata.org, Hannah Ritchie, Max Roser, CC-BY.
|
| Forrás: Ourworldindata.org, Hannah Ritchie, Max Roser, CC-BY. |
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
