|
| MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
A bajor sajtóban különösen fontos hír, hogy mi történik Magyarországon és Ausztriában a menekültekkel, hiszen a legtöbbjük a földrajzi közelség okán ebbe a tartományba érkezik meg. A B5 Aktuell hírrádió kedden részletesen tudósított arról, hogy a hétfőn a magyar és osztrák hatóságok által továbbengedett menekültszállító vonatok reggel befutottak Münchenbe.
Hosszasan dicsérték a helyi lakosokat, akik spontán vizet, élelmiszert, pelenkát vittek a több száz felhalmozódó, regisztrációra váró menekültnek. Elhangzott, hogy a bajor kormány ellátja a menekülteket, de magyarázatot kér a magyar kormánytól a menekültkérdés kezelése miatt. Elhangzott, hogy Magyarország nem tartja be az európai jogszabályokat (amelyek szerint a menekülteket regisztrálnia kellene). Sőt egy háttérműsorban az a kifejezés is szerepelt a menekülthelyet magyarországi kezelése kapcsán, hogy „Schandeland” (szégyenország).
Szerda reggel már arról számoltak be, hogy alig érkezett menekült Münchenbe – mindössze 20 fő – a reggeli vonatokkal, bár feltételezték, hogy sokan már a határhoz közeli Rosenheimben leszállhattak. A híreket fogokozatosan a Keleti Pályaudvarnál kialakult helyzet vette át, az épület kiürítése, a menekültek bizonytalan helyzete, a rossz higéniai körülmények, az emberek tiltakozása.
Bajorországot a menekültáradat különösen súlyosan érinti, és segítséget kért a többi német tartománytól. Baden-Württenberg már vállalta is korlátozott számú menekült átvételét.
Hosszú viták után a napokban nyitották meg Bajorországban egy egykori, határhoz közeli laktanyában azt a befogadó tábort, amelynek célja, hogy az úgynevezett nyugat-balkáni (koszovói, albán, macedóniai stb.) menekülteket ideiglenesen felvegye. Az ő nagy többségük menekültkérelmét igyekeznek minél gyorsabban elbírálni, nekik ugyanis minimális az esélyük a menekültstátuszra, mivel nem háborús, polgárháborús övezetből jöttek.
A menekültkérdés és Budapest szerepelt például a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) webes címlapján, de a Reutersnél is ez volt az egyik kiemelt hír ma délben. A FAZ címe „Dühös tiltakozás a rendőrblokád ellen Budapesten”. A cikk szerint miközben száz menekült tiltakozott, hogy a rendőrség nem engedi őket a Keleti területére, további hatszáz körülvette őket, és még 1200 a föld alatti tranzitban várakozott kedd reggel.
|
| Menekültek a tranzitzónában. Fotó: Privátbankár |
Mindeközben pedig újabb és újabb menekültek érkeznek Magyarországra. „Kerítés ide, szögesdrót oda” – teszik hozzá. Az új kerítés ellenére 2284 menekültet regisztrált a rendőrség kedden. Senki sem tudja, mi lesz, a rendőrség hol feltartóztatja a menekülteket, hol meg nem. A környékbeli aluljárókkal együtt 2000-3000 emberre csak négy mobil WC jut – írják.
„Káosz Budapesten – Magyarország haragja a menekültekkel és a ’baloldali EU-val’ szemben” – hangzott a Die Welt címe ma délben. Miközben a helyzet a Keletinél egyre drámaibb, hideg és eső is fenyeget, a bécsiek megmutatják, hogyan lehet gyorsan és hatékonyan segíteni – írják.
A lap leírja az elmúlt napok történéseit, a menekültek helyzetét, és magyar politikusokat idéz, akik az EU liberális politikáját teszik felelőssé a történtekért. Megemlíti, hogy az állam csak a rendőrséggel képviselteti magát, a menekültek ellátását civil szervezetek végzik.
A Keleti aluljáróban mosdatlanság, fekália, izzadtság szaga érződik, miközben magyar járókelők szidalmazzák a menekülteket, amiért koszosak. Ezalatt a turisták csodálkoznak, hogyan lehet ennyi embert a város közepén „lecsúszni hagyni”.
Bécsbe hétfőn 3600 menekült érkezett, és órák alatt komplett infrastruktúra alakult ki a menekültek megsegítésére. Eközben azonban elapadtak a menekültek és az osztrák önkéntesek most hiába várnak rájuk – írják.
Amit az osztrák belügyminisztérium egy svájci céggel hónapok óta sikertelenül igyekezett megszervezni, azt a bécsi Nyugati Pályaudvaron néhány tucat civil önkéntes pillanatok alatt megszervezte: a menekülteknek méltó fogadtatást, védelmet és ellátást szerveztek. Itt is több tucat önkéntes érkezett vízzel, élelmiszerrel, takarókkal, pelenkákkal, arab, kurd, fárszi nyelvű tolmácsok jelentkeztek.
|
Vakmajom: így bánnak majd veled is „Ahogy egyes európai államok viseltetnek irántuk, és a skála széles az elutasító közönytől a baráti segítő kézig, valójában úgy viseltetnek a polgáraik iránt is, tehát itt kiderült, hogy melyik állam represszív élősködő, és melyik szolgáltató/segítő: a polgárok is pontosan ugyanarra számíthatnak az államuktól, amit az a menekülteknek ad” – írja Vakmajom, azaz Faragó Ferenc alapkezelő az Alapbogon és saját blogján. „Ahogy alakul a menekültválság, az EU számára nagyobb kihívásnak tűnik, mint az eurózónaválság. Nem azért, mert nem volna simán kezelhető akár pár millió menekült befogadása és integrációja (…) akkor is humanitárius kötelesség volna, ha nehezen megy, a földönfutó üldözöttnek segíteni kell (…) sőt, a migrációra, kezelt formában, szüksége is van az öregedő Európának”. A szerző szerint az elemi szolidaritás hiánya került napvilágra az ügy kapcsán, amit „csak szupranacionális szinten lehetne menedzselni, közös határőrizettel, kvótaszerű befogadással, és ezt blokkolni látszanak főleg azok a keleti tagállamok, akik amúgy tonna lóvét kapnak a centrumtól felzárkózásra, megtagadva ezzel olyan európai értékeket, mint szolidaritás és jogállamiság, és belezuhanhatnak a bezárkózó nacionalista demagógiába, ahogy ez a legsötétebb tagállamban meg is történt.” Ennek komolyabb következményei is lehetnek, mint az osztrák határőrizet de facto részleges visszaállítása, korlátozhatja az áruk, a munkaerő, a szolgáltatások, sőt, akár a tőke szabad áramlását az EU-ban. Nem a menekültek jelentenek fenyegetést Európára, hanem azok, akik megtagadják az európai értékeket – vallja Vakmajom. „Merkel egyenesen a schengeni határok felülvizsgálatával fenyeget, ergo a szolidaritást nem vállaló államok akár repülhetnek is a zónából, élen persze a kérdésben gyalázatosan inhumánus” Magyarországgal – teszi hozzá. |
Kína figyelemmel kíséri az Európai Unió Kínával kapcsolatos vitáit. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
