Az indoklás szerint az amerikai adminisztráció attól tart, hogy érdekeltségei révén a Huawei meg tudja kerülni a korábban életbe léptetett korlátozásokat, és így hozzá tud férni olyan "érzékeny" technológiákhoz, mint amilyeneket egyes távközlési berendezésekben használt integrált áramkörök képviselnek.
A korlátozások kiterjesztésének bejelentése egybeesik a korábbi korlátozások alóli ideiglenes felmentés határidejének lejártával. Mostantól a Huawei számára csak a már működő hálózatok karbantartásához szükséges amerikai technológia lesz elérhető.
Az amerikai adminisztráció 2019 májusában léptette életbe a Huawei elleni szankciókat, amelyek egyebek között az amerikai vállalatok számára külön engedélyhez kötötték a kínai vállalattal fenntartott kereskedelmi és üzleti kapcsolatokat. Egyes területeken azonban felfüggesztették a szankciók érvényesítését elsősorban amiatt, mert számos regionális amerikai távközlési szolgáltató hálózatában a kínai vállalat berendezéseit is üzemelteti.
A feketelistára hétfőn felvett Huawei érdekeltségek között szerepel a Huawei Technologies Düsseldorf és a Huawei OpenLab München vállalat is a német dpa hírügynökség beszámolója szerint.
A Huawei Technologies ugyanakkor hétfőn kiadott tájékoztatásában bejelentette, hogy tavalyi eredménye alapján a Fortune Global 500-as listáján 12 helyet lépett előre az amerikai szankciók ellenére, és 49-dikként bekerült a világ legnagyobb 50 vállalata közé. A Huawei így az idén az első alkalommal kapott helyet a legnagyobb 50, és negyedszerre a legnagyobb 100 vállalat között a Fortune magazin listáján.
A Tisza Párt elnöke a voksok 63 százalékát szerezte meg Budapest 03. számú választókerületében a majdnem végleges adatok szerint. 
