Az Országgyűlés tavaly decemberben módosította a kereskedelmi törvényt annak érdekében, hogy visszaszorítsa a hazai vendéglátóiparban a kizárólagos italbeszerzési szerződéseket, valamint elősegítse a kisebb italgyártók piacra lépését. A jogszabályi változások alapján a vendéglátósoknak egyes italkategóriákban legalább két különböző gyártó termékeit kell kínálniuk.
A GVH szerint a fogyasztók választási lehetőségei így várhatóan bővülnek a jövőben, amely serkentőleg hat a piacra. A másik lényeges újdonság, hogy a vendéglátóhelyek italkészleteik legfeljebb 80 százalékát szerezhetik be ugyanazon gyártótól az egyes italkategóriákban. Ezen rendelkezés alól csupán a csapolt sör lehet kivétel, ha az érintett vendéglátóhely biztosítja legalább egy kisüzemi sör folyamatos, csapon történő értékesítését.
Fontos, hogy a kizárólagossági tilalom csak a legnagyobb, úgynevezett jelentős piaci erővel rendelkező italgyártókkal kötött szerződéseket érinti - hangsúlyozza a versenyhivatal. Ezzel szemben augusztustól minden vendéglátósra kiterjedő, általános kötelezettség, hogy kategóriánként legalább két gyártó termékeit vegye fel az itallapra - vagyis biztosítson márkák közti választási lehetőséget a vendégeknek minden kínált italtípusból.
Lejár a türelmi idő
A korábban megkötött, de az új szabályoknak nem megfelelő jognyilatkozatok - több hónapos türelmi idő után - 2021. augusztus 1-én végleg hatályukat vesztik: ezen időponttól kezdődően az érintett kizárólagossági megállapodások vagy 80 százalék feletti részesedési megállapodások semmisek. A GVH figyelmezteti az érintett vendéglátóhelyeket, hogy időben készüljenek fel a jogszabályi változásokra és körültekintően, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően járjanak el az italbeszerzésekre vonatkozó szerződések megkötésekor, illetve a beszállítók kiválasztásakor.
Az új törvényi rendelkezésekbe ütköző magatartások kivizsgálását a jogszabály a GVH hatáskörébe utalja. A nemzeti versenyhatóság felkészült kibővített feladatkörére, figyelemmel kíséri a hazai vendéglátóipari szektor italbeszerzéseinek alakulását és fellép a jogsértő magatartásokkal szemben.
A nagyvállalatok őrült hajszaként élik meg a mesterséges intelligencia alkalmazását, vannak azonban olyan tényezők, amelyekkel nem feltétlenül számoltak. 
